Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-10-28 / 43. szám

tatnak: addig a protestáns egyház alaptör vény ileg biztosított önkormányzati jogából folyó külön szempont teljes mellőzésével, a protestáns intézetek egy sorba helyeztetnek a törvényhatóságok, községek s egyesek által fenntartott oly iskolákkal, melyeknek történelmileg kifejlett jogalapjok nincs. Véleményünk szerint ezen intézkedés, mind a protestáns iskoláknak önkormányzati alapokon nyugvó történelmileg fejlődött állásával, mind pedig a javaslatban célba vett intézkedésnek belső indokaival is ellentétben áll; s „Önkormányzati joggal bíró hitfelekezetek iskolái", cimmel ezen §-ban külön volnának felemlítendők, s a tényleges állapotnak megfelelőleg, a többiekétől eltérő jogi állásukból folyó kivételek, külön volnának megállapítandó!?. 2. A 23-dik §. a testgyakorlatokra, s ezek közt a katonai gyakorlatokra nézve oly részleteket tartalmaz, melyeknek törvényben való előleges meghatározása célszerűtlen, mert a tanórák mennyiségének meghatározása nézetünk szerint nem ide, hanem a tantervbe való; mihez képest a kifejezett eszmének pártolása mellett e szakaszt módosíttatni óhajtjuk. 3. Az 57. §-ban az levén kimondva, hogy a felekezetek külföldi államoktól s azok uralkodóitól semmi esetben sem kérhetnek vagy fogadhatnak el segélyt; ennek ily merev kimondását sem szükségesnek, sem célszerűnek nem tartjuk ; mert ez által ki lenne zárva gyakran a legszükségesebb s oly gyámolítás is, mely a törvényjavaslat intentioiba nem ütközik. Különösen pedig sújtva volna egyházunk, miután az államtól iskolai célra semmi segélyben sem részesül, hívei pedig jobbadán szegények. Akkép kivánnánk tehát azt módosítani, hogy a teljes kizárás mellőzésével, az anyagi gyámolítás kérhetése vagy elfogadhatása Ő Felsége beleegyezésétől tétessék függővé. 4. Az 58. §-ban a felekezeteknek fenntartott jogok között nem említtetvén a tanár képesítés joga, a 63-dik §-ban pedig a javaslat 18. ós 19. §§-ban foglalt intézkedései a felekezetekre nézve is érvényesnek mondatván ki, ezzel oly jog vonatnék meg egyházunktól, melylyel az eddig szabadon, ós pedig az államnak minden sérelme nélkül élt. A javaslat 18. ós 19. §§-ai azt mondják, hogy tanárságra csak oly egyének alkalmazhatók, kik a közoktatásügyi minister által kinevezett középtanodai tanárvizsgáló bizottságok valamelyike előtt tették le a képesítő vizsgát, s ugyanez mondatván érvényesnek a felekezetekró nézve a 63. §-ban, ez által a protestáns tanárvizsgáló bizottságok egyszerűen megsem; misíttetnek. i Ily megtámadása a protestánsok önkormányzati jogai egyik legfontosabbikának, semmivel sincs igazolva s egyáltalában indokolatlan, mert még azon egyedüli veszély is, mitől a javaslat különböző szellemű tanár-képesítés esetében tartani látszik, önként eloszlik az állami ellenőrzés gyakorlata által, mely ellenőrzés jogának sérelme nélkül is kellőleg érvényesülhet, ha a protestáns tanárok képesítése az állam közegének jelenlétében történik. Mi tehát az említett szakaszokban foglalt intéz-i kedéseket oly értelemben kivánjuk módosítani, hogy a tanárképesítés jogának egyházunk részére való ferm, tartása határozottan kifejeztessék s az eddigi állapotra nézve legfölebb annyiban tétessék változás, hogy a tanárképesítés az állam közegének jelenlétében történjék. 5. A 61. §-ból a 15. és 24. §§-ra való hivatkozást, mint a melyekben az egy-egy osztályba felvehető tanulók száma rendszerint 50-re tétetik, s e szám szaporithatása a minister intézkedésétől tétetik függővé, kihagyatni kivánjuk; mert ezen intézkedés egyrészről ismét jogaink indokolatlan sértésével jár, másrészt pedig hazai viszonyainknak sem felel meg. 6. Hasonlag elhagyandó volna a 62. §-ban foglalt rendelkezés, mint a mely, egyéb indokokat nem is említve, az iskolai épületekre, tanítási helyiségekre ós ezek felszerelésére vonatkozólag, folytonosan felesleges és meddő vitákra szolgáltatna okot. 7. A 63. §-M\ a 18. ós 19. §§-ra vonatkozó hivatkozáson kivül, mely a tanárképesítésre vonatkozik, s a meljről már felebb szólottunk, kihagyandó volna a hatodik ós hetedik kikezdésben foglalt intézkedés, mely az 1790/1. 26. törv.-cikk 5. §-ba ütközve, a tanárok számát határozza meg oly formán, hogy a szépírás- ós testgyakorlat-tanítón kivül, egy nyolc osztályú közóptanodában legalább 10, hatosztályünál legalább 8, négy osztályúnál legalább hat tanár legyen. E részben teljesen elegendőnek tartjuk, ha minden ily részlet s a párhuzamos osztályok iránti intézkedés mellőzésével, csak általánosságban mondatnék ki a törvényben, hogy minden tanodában legalább annyi rendes tanár alkalmazandó, a hány osztály van. 8. A 67. §. a közoktatásügyi ministernek főfelügyelet jogáról szól, s jelesül a 3-dik pontban a statistikai adatok ós tankönyvek átszolgáltatását tevón