Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-10-14 / 41. szám

missióért az áldások Istenéhez. E missió kiérdemli mind­nyájunk elismerését és támogatását. Az e lapokban is jelezve volt panesovai lelkész­választási ügy is került szőnyegre. A meghasonlott egy­ház, az izgatók megfékezése után, egyhangúlag megvá­lasztotta lelkészét, Sehwalm Györgyöt. Bejelentetett azonban, hogy e béke mindaddig csak színleges maradand, mig bizonyos városi (még pedig kat­holikus) hivatalnokok a kormányhatalom utján nem fog­nak arra szoríttatni, hogy az ev. egyház ügyeibe ne avatkozzanak. A kitartó főesperesnek s több rendszerető egyháztagnak a kerület részéről elismerés szavaztatott. Az orosháziak pedig, kik a második lelkészi állo­más megüresedése alkalmát arra akarták kizsákmányolni, hogy az illető papi fizetést megcsonkítva, az elszakított értéken iskolát alapítsanak, méltóknak találtattak arra, hogy azon esetben, ha az eddigi fizetés mellett vona­kodnak papot választani, büntetésül az esperesség által beállítandó administratort kapjanak, az eddigi teljes papi fizetés mellett. Elosztatott az államsegély részint szegény egyházak és papok közé, részint pedig a kerületi pénztár és a kerületi özvegy árvaintézet javára juttatott egy-egy részlet. Végre indítvány tétetett a zsinatnak mielőbbi tar­tása iránt és ez inditványnyal kapcsolatban bemutattat­tak a tiszántúli és dunántuii ref. superintendentiák fel­hívásai ugyan e tárgyban. A kerület kijelenti, hogy a zsinattartás ügyét ere­detileg az ágostai egyház pendítette meg, nyomtatásban megjelent „Előmunkálatait" az esperességekhez terjesz- ; tette, és a véleményeket összegyűjtötte, és igy örömmel j fogadja a testvér superintendentiák ebbeli felhívásait. Azonban végleg nem határozhat mig az esperességi vé­lemények összesítve nem lesznek. E végből tehát jövő j május l-jét tűzi ki, melyen e vélemények összesítése b. Radvánszky Antal elnöklete alatt eszközöltessék. Mara­dunk tehát a készülés mellett és ha csak nem sürgetjük i az országgyűlés által hozandó valllásügyi törvényeket, nem jutunk még soká a közérvényű egyházi alkot­mányhoz. Ezután több íolyamodványi ügy elintézésével véget ért azon közgyűlés, mely a tárgyak iránti érdekeltség mellett a testvéri szeretet kapcsát a tagok közt újból megerősítette. PIILOX. Az ó-orsovai egyesült prot. fiókegyházközség VI. rendes közgyűlése. Az utolsó ülés jegyzőkönyve hitelesítése után a község felügyelője üdvözli a jelenlévőket és következő jelentést tészen: Van szerencsénk a t. gyülekezettel azon örven­detes tényt tudatni, hogy vállalatunk érdekében az álta­anos részvét mindenkor élénk volt, a mint azt községünk vagyonállása világosan kimutatja, melyet a következőkben kívánunk Önök tudomására hozni. Az 1876. évi aug. 6-dikán tartott rendes közgyűlés jkve szerint 1876 évi julius végével az összes bevétel volt 4609 frt 86 kr. 1876. augusztus 1-től ugyanazon év de­cember végével befolyt, és pedig kegyadományok fejében 342 frt 26 kr., községi tagoktól 40 frt, kamatok fejében 70 frt 80 kr. — Tehát 1876. év végéveli összes bevéte 5062 frt 92 kr. A fenti jegyzőkönyvben részletezett kiadás tészen 1349 frt 73 kr. kiadások 1876. évi augusztus 1-től ugyan­azon év dec. végéig: a lelkész útiköltségeinek megté­rítése fejében 55 frt 30 kr., temetőőr fizetése 25 frt, a községi küldönc fizetése 10 frt, posta-illeték és táviratok 21 frt 95 kr., Írószerek és nyomtatványok 25 frt 10 kr. Összes kiadások 1477 frt 8 kr. Tehát maradt 1876. év végével tiszta vagyon 3575 | frt 84 kr., mely összeg képviseltetik: 1. befektetett tőke által 2873 frt 34 kr. 2. aláirt még kinlevő részletfizetések I 702 frt 50 kr. A hitrokoni áldozatkészség ezen fényes bizonyíté­kainak dacára, fájdalom, egy imaház felépítése lehetősé­gétől még igen távol állunk, miért is azon meggyőződéshez jutottunk, hogy az erre szükségeltető alap létesítéséig évek fognak múlni. Ennélfogva mindenekelőtt, községi életünk megszilárdítása tekintetéből, egy lelkész meghívására kell gondolnunk, ki egyszersmind a tanítói állást is ellátná. Pancsova anyaközségünk tőlünk mintegy 25 mért­földnyi távolságban lévén, az ottani lelkész idejövetele tehát nehézkes, fáradalmas és költséges is, és egyátalában csakis a szabad hajózási közlekedésnél lehetséges. Miután egy közelebbi ev. község nincsen, kénytelenitve voltunk addig a templomi szertartások és az isteni tisztelet ellátása tekintetéből a románországbeli szörény-toronyi lelkészt meghívni, a mi mindig jelentékeny és tőkénket kisebbítő költségekkel össze volt kötve, eltekintve attól, hogy m ily kérelmet csak ritkán intéztünk és melynek teljesítésére nem mindig számíthatunk. Gyermekeink minden vallásbeli oktatás nélkül nő­nek fel ! Elhagyott más hitűek közt lévő községünkből hiányzik a hű pásztor, ki azt vezesse, ki azt szükségben és szomorúságban vigasztalja, ki azt az Ur kegyeiben bízásában buzdítsa. Áthatva azon meggyőződéstől, hogy az ily állapot községünk további fenállására nézve veszélyes, s az e módon — ha mi itten az ev. hitnek erős bástyát akarunk alapítani — tovább fenn nem állhat, a presbyterium el­határozta : egész tevékenységét oda irányozni, hogy hit­rokonainkat és barátainkat, különösen pedig a Gusztáv Adolf alapítvány központi elöljáróságát és annak egyleteit az erre szükségeltető segélyzésre megkéri, hogy azon hiányoknak, egy saját lelkész meghívása, és községünknek ebből kifolyó önállósága által elejét vehesse. Ezen cél elérése tekintetéből egy lelkész elláthatása iránt évi segélyzésért folyamodni fogunk, mely tőkénk utáni kamatainkkal egyetemben s a részünkről örömest 81

Next

/
Thumbnails
Contents