Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-09-30 / 39. szám

ezen pecséttel adattak ki, mint ez az eredetiben előmutatható diplomákból világos. 3. Ez a mi Superintendentiánk, hogy Superintendensek behozatása után is Cisdanubianának hivattatott, és Írattatott: megtetszik a papi diplomákból, kanonos í könyvekből, a püspöki aláírásokból, a régi jegyzőkönyvekből, melyek a Túl a dunai püspökök életében a 94, 95, 113, 155 lapokon olvastatnak. Még az a gyanúja sem lehet senkinek is, hogy talán a régi samarjai s utóbb komáromi superintendentiának pecsétje lehetett ez, s onnan hozatott ide által, mikor a két superintendentia egygyé lett, mert az azon megyebeli ekklésiák inkább a dunamellékén esnek, s az inkább a a tulajdonképen való Cisdanubiana Supdtia, mint ez a mienk. Mert hogy a reformatio elején és még későbben is a komáromi vagy samarjai supdtia nem Cis hanem Transdanubiana Supdtiának neveztetett : ez a kanizsai Pálfi János 1630 hozott Canonainak Appendixéből világos. Neveztetett még ez felső magyarországi superintendentiának is, de Cisdanubiananak soha és sehol. 4. A mostani Túl a tiszai vagy debreceni superintendentia pecsétjén is, melylyel az 1612 óta él, Cistibiscana supdtiának neveztetik, a mi azt mutatja, hogy a reformátió korától kezdve, miként a túl a tiszai, Cisdanubiana nevet viselt. 5. A superintendentiák mostani elnevezése 3 Károly királyunk idejéből való, s 1734-nél kezdődik, ekkor rendeltetvén, hogy az ország polgári kerületei szerint legyen négy superintendentia, az előtt pedig a mostani pesti supdtia nem Cisdanubiana, hanem felső és alsó baranyai Supdtiának hivattatott. Lásd a hercegszőllősi Canonokat 1577-rol, s a supdtia 1693 kezdődő protocollumát az 1 s 17 lapokon. Következésképen a mi pecsétünkön ez a felírás Cisdanubiana superintendentia ezen mostani Túl a dunai Superintendentiánkat jelenti, annyival inkább, hogy a mely esperesek 1612 óta magokat ezen túl a dunai supdtia mostani pecsétjével megerősített papi diplomáknak aláírták, azok mind a pápai, őrségi veszprémi, somogyi, és mezőföldi esperesek voltak. Ezeket ekképen a mi mostani túl a dunai superintendentiánk pecsétjéről hiteles adatok nyomán előadván, s felvilágosító soraimnak a superint. archivumba betételét kérvén, tisztelettel maradok a főtiszteletű Consistorium Pápán, május 21, 1829 alázatos szolgája TÓTH FERENC, Superintendens. Az eredeti püspöki magány napló nyomán közli LISZKAY JÓZSEF. IRODALOM. Előfizetési felhívás a „Szatmári reform. Egyházmegye története4

' című munkára, irta Kiss Kálmán volt mándi ref. lelkész, és szatmári ref. egyházmegyei levéltárnok, jelenleg n.-körösi ref. tanitói képezdei tanár. Nem tartjuk szükségesnek t. olvasóink figyelmébe a jelzett munkát ajánlani, mert hiszen lapunk olvasói igen jól tudják és érzik, hogy mily nagy hijjával vagyunk hazai egyháztörténelmi dolgozatoknak másrészt tudják, hogy a munkás szerző mily lelkiismeretes pontossággal szokott eljárni felvett tárgya körül. Tájékoztatásul azonban ide iktatjuk a jelzett mű tartalmának főbb pontjait. A „Bevezetésiben adatnak: 1) Források a szatmári ref. e.-megye történetéhez, 2) azon megye területi állapota a reformatio előtt; 3) a ref. hóditásai Szatmármegyében ; 4) az e -megye területén tartott zsinatok; 5) azon e.inegye egykori és mostani területe. Az első rész hozandja 7 korszakra felosztva a szatmári ref. egyházmegye általános történetét az első erdődi zsinattól korunkig. „Függelék" cim alatt felemlittetnek az egyházmegyében volt tisztviselők, továbbá az ott volt irók és műveik, s a statistikai viszonyok. A második rész az egyházmegye részletes történetét, vagy is az egyes (összesen 78) gyülekezetek történetét tartalmazandja. Az egész munka 35 —40 nyomott ivre fog terjedni s 1878. január havában jelenend meg. Előfizetési ára 3 frt 50 kr, mely szerzőhöz N.-Kőrösre küldendő. 8 példány után 1 tisztelet példány küldetik. Perthes-féle latin tankönyvek, KosztkaVictor prém kanonok és főgytnn. ny. r. tanár ügyes átdolgozásában jelentek meg Kassán, Maurer Adolf kiadásában. Cimeik: A Perthes által javasolt tan mód szemléltetése, egyes tanórák példáján, különös tekintettel az ifjabb tanárokra. Ára 12 kr. — Latin alaktan, szószerinti beemlézésül. A hosszú magánhangzókat megjelezte dr. Löwe Gr. Ara 40 kr. — Latin olvasókönyv a középtanodák I. és II. osztálya számára. Ára 70 kr. Ehhez járul: N y el v t a n i szókon y v. Ára 80 kr. Azon elv, melyből szerző műve kidolgozásában kiindult, a következő: „Nem a szók és minták megtanulásából térünk át azok mondatbeli szemléltetésére, hanem megfordítva, a szók és nyelvtani alakok mondatbeli szemléltetéséből a minták és szók megtanulására. Ez üdvös gyakorlati elvet, melyet a szerző műveiben általán követ, „Zur Reform des lateinischen Unterrichts" című, öt füzetre terjedő, kiváló paedagogiai és didacticai készültséggel irt értekezéseiben érdekesen s meggyőző erővel fejtegeti, a mi már magában véve fölötte becsessé teszi e munkát , értékét azonban még inkább növelik a gyermek szellemi működésének mélyreható megfigyeléséből eredt s kellőleg indokolt azon didacticni szabályok, melyeket mindig, de különösen a classicus nyelvek oktatásánál szem előtt kell tartani, ha azt kielégítő sikerrel óhajtjuk kezelni.Perthes értekezéseiben oly nézeteket fejteget, melyek szerint ugyanazon tananyag kevesebb (6) óraszám mellett nemcsak olyan, hanem tapintatos kezelés mellett még nagyobb eredménynyel dolgozható föl. Eme gyakorlati elveket latin alaktanában s ezzel összhangzóan szerkesztett olvasó- és szókönyvében valósította meg; s hogy