Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-09-23 / 38. szám

sitse. Intézkedései közül különösen kiemelendő azon visszás ügynek végleges elintézése, mely az egyház ma­gyar és esekély számú tótajku hivei között uralkodó torzsalkodás képében az egyház békéjét régóta zavará. A főpásztor ugyanis meggyőződvén arról, hogy a kisebb­ség azon követelesének, miszerint az ő vallási szükségei­nek kielégitése végett egyház lelkésze külön tót isteni­tisztelet tartására köteleztessék, indokai nem tisztán val­lásiak, hanem csupán egyes családok között uralkodó személyes gyülölségben gyökeredzők; határozatilag ki­mondotta, bogy a fazekas-varsándi ág. hitv. ev. egyház lelkésze, csak magyarajku istenitiszteletet köteles tar­tani, fenhagyván az illetőknek azt a jogot, hogy egyes esetekben, a felek kivánságára magántermészetű szent cselekményeket az esperesség határozata értelmében, tót nyelven is végezhet a lelkész ; különben pedig a fazekas­varsándi magyarajku egyház tagjaiul tekintendők, s mint olyanok, az egyház terheit a magyarajku hivekkQl egyenlő arányban viselik. A superintendens Simándon át, 10-én utazott vissza székhelyére Békés-Csabára. A hallgatás nem némaság, nem tétlenség jele. II. Lelkészi éi'tekezletünk után, pestmegyei esperességi gy ülésünk mindjárt közvetlenül lőn megtartva Pesten, május 30. és 31-én az evangyelmi egyház kisebb gyülés­termében. Ez úttal nem ikerelnökség vezetése alatt vette az kezdetét. Világi elnökünk, Rudnay József esp felügye­lőnk időközben lemondván, Sárkány Sámuel főesperes maga nyitotta meg a gyűlést, buzgó ima előbocsátása után évi jelentésének felolvasásával. A jelentés épen a fel­ügyelő lemondásának kiemelésével kezdődött; erre nézve oly igazán, mint szépen mondá az esperes úr, hogy az mindnyájunkra nézve váratlanul jött s mindnyájunkat fájdalmasan érintett; elmondá azt is, hogy megkisérlé felkérni ő nagyságát lemondása visszavételére, azonban mit midőn remélt eredmény nem koronázott, elrendelte kerületi utasításaink XII. része értelmében az új felügyelő megválasztására az egyházankénti szavazást. A beérkezett szavazatok egy bizottságnak adattak ki felbontás végett, mit az egy mellékteremben rögtön teljesített is s azon jelentéssel tért vissza, hogy a szavazatok nagy többsége Földváry Mihály apostagi egyházfelügyelőre esett. Ez eredmény kihirdetése a midőn éljenzéssel fogadtatott, 3 tagból álló bizottság lőn a megválasztott férfiúhoz küldve, hogy őt a gyűlésben leendő megjelenésre felkérje. A megválasztott felügyelő megérkezteig felfüggesztett gyűlés riadó éljennel vette folytatását, midőn a várt férfiú megjelent. Az éljenzés lecsiJlapultával főesperesünk szó­lalt meg, szivünk érzelmeinek tolmácsolásával üdvözölve a jobbján helyet foglalt elnököt. Szép lett volna jegyző­karunk részéről, ha ezen, mind tartalmánál, mint irályi ékességeinél fogva nyilvánosságra érdemes beszédet is közli . . . így mind az olvasó közönség meg van fosztva annak gyönyöreitől, mind mi, az esperesség tagjai annak újbóli élvezésétől. De a dologra! Az üdvözlő beszéd után az eskütétel s erre a felügyelői válasz vagy székfoglaló következett. Jól esett tapasztalnunk, hogy a lemondott férfiú helyére oly egyént sikerült választanunk, aki a mellett, hogy mind azon képességekkel látszik birni, me­lyek a felügyelői hivatal méltó betöltésére szükségesek, beszédében oly ékesszólásának adta jelét, a mely Őt e tekintetben főesperesünk hasonmásává teszi. A felügyelői beigtatás után napirendre kerülvén a sor, az esperesi jelentés s a mult évi jegyzőkönyv szerint következő tárgyak kerültek szőnyegre : egyes egyházak­nak államsegély végetti, a papözvegyeknek a kerületi segélydíj iránti folyamodványaik. Ezeknek szabályszerű elintézése után az egyházi építkezést ellenőrző bizottság elnökének megválasztása történt, melynek folytán a meg­halt Sándor Zsigmond helyébe Prokopius Zsigmond úr választatott meg. Csupán a vezeték név változott, az ügybuzgóság s szakavatottság hisszük, hogy a boldogult elődhöz méltó lesz. Az esp. özvegyárvaintézet pénztára ez idő szerint 22.576 frt, mely ez évben 65 frt engedett egy-egy özvegy számára kiutalványozni. Az esperességi pénztár szintén emelkedik s 1599 frtot tesz. E pénztárak gyarapítását illetőleg felemlítem, hogy azok részint rész­vénydíjak s azok kamatai, bekeblezési díjak s azok késedelmi kamatai, az egyházak évi adományai, őszi gabnagyűjtések, pap-tanitói hivatalüresedés időközi jöve­delmei s a tőkéknek kamatozása által történik. Wertheim­féle tűzmentes szekrény szerzése is célba van már véve s a gyűjtés folyamatban van. Az iskolákról szóló évi jelentés s annak tárgyalása az őszi gyűlés feladata, itt csak azt említem fel, hogy a tanitói értekezletek minden iskolai körben megtartatni rendeltettek s hogy ezentúl az őszi gyűlés alkalmával az alesperes elnöklete alatt a dekanusok külön tanácskozmányt i fognak tartani. E tanácskozmány célja lesz az esperesség elé indítványokat szerkeszteni s a tanrendre nézve az iskolai körökben egyöntetűséget hozni létre. Az iskolai év kezdetéül szeptember elseje lett elhatározva és pedig azért, mert október elején kukoricatörés és szüret szokván tartatni, az iskolai év ugy szólván vacatióval kezdődött s a tankötelesek beterelése nagy nehézséggel járt. A mu­lasztásokra nézve, miután azokra birák a törvényt alkal­mazni vonakodtak, úgy intézkedtünk, hogy jövőre az ily esetek a megyei közigazgatási bizottsághoz fognak az alesperes utján felterjesztetni. E gyűlésen is szóba hozatott a zsinati előmuukála­tokra készítendő esperességi vélemény. Újra egy bizottság neveztetett, Margócsy munkálata szóba sem hozatván, a mi jele annak, hogy az végleg elejtetett. E határozat teljes ellentéte tehát a papi értekezlet erre vonatkozó jegyzőkönyvi pontjának ; melynek valódiságát bátor vol­tam mult közleményemben kétesnek feltüntetni. Felolvastatott néhai Csernyanszky Imre végrendelete, a melynek tartalma rég kiveszett az emlékezetből s a mely körülmény miatt nem egyszer a végrendelkező ki

Next

/
Thumbnails
Contents