Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-09-23 / 38. szám

Otrokócsi Fóris Ferenc beszéli,5 hogy a miatyánkot nem volt képes velük cigányul elmondatni. Ha egyetlenegy szót kérdezünk tőlük : egy kis szótárt hadarnak el előttünk, melyből nem lehet kiokosodni.6 A nyelvi nehézségekhez járul még, hogy bajos hozzájok férkőzni. Társadalmi szervezetüket lehetetlen apróra megismerni. Mihelyt idegen megy közéjük, chamaleon-szerüleg változik el valamennyi, nem engedve, hogy az csak egy pillantást is vethessen valódi életmódjukra. Tüstént körülveszik a „pálljo"-t, s a purdé-raj pénzért kunyorál. Néhány éve kijárogattam a Rákosra, hogy cigányoktól gyűjtsek népdalokat. De csak kizsaroltak, s az eredmény egy jó csomó értelmetlen, idétlen nóta volt. Az elmondottak után, valóban azt kell hinnünk, hogy a cigánynép vallása a némaság, az elzárkózás minden idegen elem befolyásától. Hogy az őt környező népekhez semmiben sem hasonlítva, örökre idegen, s örökre talány maradjon azon nemzetek közt, melyek földjeiken megtűrik. Miután fölmutattuk a cigányokat a magok egész nyomorában : ideje, hogy bevégezzük cikkünket. Még csak egy kérdés ötlik fel előttünk, melyet megfejteni kivánunk ; az a kérdés, hogy csakugyan hiába létezik-e a cigány, s nem rejtene magában létezése, egyetlen tanulságot sem, melylyel hasznára válnék a társadalomnak ? Mi csak egyetlenegy vonást vagyunk képesek fölfedezni a cigányban, melylyel valóban nagy missiót tölt be. Intő cégére annak, hogy minő nyomorulttá aljasul a nép, melynek se hite, se hazája. A zsidó is hazavesztetten züllött szét, de ezredéveken át a meghunyászkodás szine alatt, bátran megőrizte elátkozott hitét, vallását, s ez által összetartva, bár hosszas szenvedés után, de végre is kiküzdötte, hogy ma, fél Európában, irányadó szerepet játszik. A cigányt nem köti össze a hit ereje : szétbomlott kéveként tengődik a faluvégen, mint a magvaszakadt páriák utolsó epigonja. DR. BALLAGI ALADÁR. 5 Origines Hungaricae. Franek., 1693. P. I. p. 171. „etsi mihi ignota est illorum lingua; non enim quilibet facile eam ab illis potest discere, cum experimento mihi constet, in iuventute, nunquam me ab ipsis extorqueve potuisse, nt vecte et ordine, Páter Noster Ciganice recitarent, sed recitant vei lingua Hungarica, vei eius nationis in cuius sünt medio.* 6 Anzeigen aus sammtl. k. k. Erblandern. 1776. S. 87. BELFÖLD. A dunáninneni ág. h. ev. egyházkerület Pozsonyban, szept. 12. és 13-án tartott közgyűléséből. Ft. Geduly Lajos superint. és kir. tanácsos rövid mával megnyitja a gyűlést. A kerületi világi elnök 1 távollétében Mossócy Lajos kir. tanácsos és Pozsony városi esperességi elnök úr bizatik meg az elnöki tiszttel, kinek közkedveltsége, törvényismerete és erélye a gyűlés gondos vezetéséről előre kezeskedett, mint a ki ezt már N.-Szombatban 1875. évben is bebizonyította. A kerület két pártjának alkalma nyilt megmutatni, hogy nem fogyott, nem nőtt. Betöltendő volt ugyanis a magyar ker. jegyzői állomás világi úr által. A 3 esperesség Chalupka Endre, az 5 esp. Mudron Mihály jogtudor urakra szavazott. Ha igy csakugyan átvitték a magok emberét, nem hajolva a többség, de a tehetség előtt, elismerjük, hogy a megválasztott a magyar nyelvet szépen beszéli és irja, és a jegyzőkönyv szerkesztésében ügyes. A lelkészi karból, Trsztyenszky Ferenc, pozsonyi lelkész, közfelkiáltással emeltetett a jegyzői tisztre. Táu nem annyira a személy köztekintélye, mint az emberhiány a párt között birta azt ezen színleges concessióra a kissebbség iránt. Örülünk a derék jegyző úrnak ! Superint. úr évi jelentése, mely az évi eseményeket egyházi és iskolai téren vázolja, meleg köszönetet aratott, mihez a pozsonymegyei esperesség különösen a keblében véghezvitt kanonszerű látogatásért hozzá járult. Azon ministeri rendelet ellen, melyszerint a lelkészek a halálesetet tárgyaló jegyzőkönyveket aláírni kötelesek, azon kifogás merült fel, hogy ezáltal a lelkészi jövedelem csökkentetik, miért is a ministerium annak másitására felkéretik. Azon ministeri leirat, mely a bélyegtörvény ellen vétett s megbüntetett papokat e büntetés alól felmenti, szívesen tudomásul vétetik. Panasz emeltetett az ellen, hogy az állam a tanítók és egyházaktól a nyugdíj illetéket beköveteli, dacára annak, hogy némely egyházak a nyugdíjazást magokra vállalták. E panasz az egyetemhez vitetik, mivel más kerületek is hasonlóval jövendnek. Korcsek Zsigmond pozsonyi tanító úr által évenként előterjesztetni szokott kerületi iskolai értesítés, ez évben is szorgalmasan és kimerítően tárgyalta az iskolaügyet. Annak csak részbeni kinyomatása azért határoztatik el, mert a kérdésekre benyújtott téves válaszok által olyanok jöttek e tudósításba, a mi a világ elé nem léphet. Különben a kimutatás tanúságot tesz arról, hogy iskolai téren az ev. egyház mindinkább halad. Kerületünk többsége az egyetemes gyűlés határozatai által kellemetlenül érintetve 1875-ben azt kívánta ! az egyet, gyűléstől, hogy a reá tartozó teendők rendezését és szabályozását keresztül vigye. Az egyetem figyelmeztető a kerületet arra, rendezze maga magát. A tavalyi ker. gyűlés a superint. elnöklete alatt egy hat tagu bizottságot küldött ki, kerületi alapszabályok kidolgozására. Ezek készek ugyan, de a bizottság nem minden tagja előtt ismeretesek, felkéri a sup. úr a gyűlést, halassza el az ügyet még egy évre; a bizottság átrostálja a munkát a tél folyta alatt, tavaszra összeül (Osztrolucky Géza biz. tag Német-Podhradra hivta meg az urakat,) a