Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-09-23 / 38. szám

Ne játszanak a jólétre és szabadságra hivatott népek boldogságával. Ne használják koronájukat s a vallás szent nevét és hatalmát, a népek lelkének eltörpitésére, értelmi erkölcsi és vallási mivelődésének akadályozására. „A vallás és semmi világi hatalom nem állhatja útját — bűnhődés nélkül — az emberiség mivelődésének s a szabadságban haladásának. Forditsák meg az eddigi életutat, s mozdítsák elő már egyszer a népek jólétét és szabadságát az uralkodók, s igyekezzenek koronájuk népeit faj és vallás, nyelv és nemzetiség külömbség nélkül oda érlelni, hogy ember az emberben tisztelje és szeresse az embert, becsülje annak és mindenkinek jogait, szentnek tartsa jólétét és szabadságát, mert ez az Istennek nagy parancsolatja a bibliában, a koránban, s az emberi lélek nemes önérzetében ! CZELDER MÁRTON. A cigányok vallásáról. Un trait remarquable du caractére des Bohémiens, c'est leur indifférence en matiére de religion. (Vége.) Egy multszázadi német lap,1

a báti, kemencei és csábrági cigány-hajszról irva, fölemliti ugyan, hogy a már fölakasztottak, a kerékbetörtek és lefejeztetteken kivül, e kannibálok bandájából számosakat elfogtak, s „unter diesen findet sich auch einer, welcher Pfarrerdienste unter ihnen verrichtete, und für ein Paar Groschen copulirte" : de ez elszigetelt állitás nem valószínű. Alkalmasint ép ugy nincs alapja, mint ugyanazon hirlapi cikk ama pontjának, melyben le van irva, hogy a cigányok legkedvesebb csemegéje a 16—18 éves ifjak húsa. Soha és sehol másutt nincs emlékezés cigány papról. Nincs is arra szüksége oly népnek, melynek nincs vallása, s ennélfogva vallásos szertartása sincsen,2 „Vallásuk nincs, — irja Orbán Balázs3

— színleg azt a vallást követik, a mely falu határán vannak fizetésért gyakran változtatják hitöket, ugy látszik azonban, hogy volt hajdan nekik nemzeti vallásuk s nemzeti istenök, kit Devhlának neveznek ; de ez ős vallásnak most már csak homályos hagyományai maradtak fenn." Ez volna másik adatunk a cigány-vallás létezésére nézve. De nem oszthatjuk Orbán Balázs e nézetét, melyet a cigányokról, nagy munkájában közölt érdekes és alapos értekezésében ád elő. Ugy gondoljuk, hogy a Devhlának, magyarul ördögnek, nálok nincs valami mélyebb mythologiai értelme, hanem ez az átkozódásaikban használt szó, merőben át-') Hamburgische unpart.heiischer Correspondent. Nr. 159. 1782. A levél keltezése „Aus Ungarn vora 22. Sept.® 2 Twiss: Voyage en Portugál et en Espagne. Traduit de l'Anglois. p. 205. 3 A Székelyföld leírása. Pest, 1869. II. 48. vett fogalmat jelöl, s vigyen el a Devhla, szórói-szóra egyezik, a magyar „vigyen el az ördög" átokkal. Igaz, hogy más népeknél az átkot is a hitrege öleli körül: de a cigányoknál aligha. Erre mutatnak prózai átkaik, mint ..egyen meg a rosz seb/ vagy a mi legrettenetesebb: „ne legyen amién megvássék a fogad!" Kogolnitsan Mihály szerint4

sincs ugyan a cigányoknak vallásuk ; mégis azt állitja, hogy bálványimádók lennének. Tisztelik a reájok nézve hasznos tárgyakat, mint pl. sátrukat, talyigájukat, üllőjüket stb. Ok is, miként a törökök, hisznek az elkerülhetetlen végzetben. Liszt Ferenc, ismét másban keresi vallásukat. Szerinte,5

csupán a lélekvándorlás nyújtott nekik némi tétova reményt, melylyel megelégedtek, s e hitágazat — az egyetlen, mely fennmaradt náluk, bár zavarosan — elég volt vigasztalásukra. E nézet azonban nem egyéb, mind eddigelé nem igazolt sejditésnél. Mérimée, Carmenjében, beszély alakjában, finom espritvel s nagy tudománynyal dolgozva föl a spanyol cigányok társadalmi életét : némileg vallásos borzalomnak babona-félének róvja föl, hogy a spanyol cigányok közt pénzért is nagy nehezen akad olyan, ki a halottat kivinné a temetőbe; mert irtóznak a holttest érintésétől.6 Nálunk ellenkezőleg, a hóhérság nemes mesterségét hajdan a cigányok végezték, ők vették le a holttestet, s temették el a bitófához. Dózsa Györgyöt, később Erdély nagyjainak proseribáltait ők végezték ki; s országszerte ők nyakaztak, törtek kerékbe, kínoztak stb.7 Különben föntebbi állitására, maga Mérimée sem fektet valami nagy nyomatékot. Mert idézett helyen, ő maga mondja, hogy a spanyol cigányok előtt még a babona is, mely a vad népeknél a vallásos érzést pótolja, teljesen idegen. S ugyanezt a véleményt másutt is megerősítve látjuk.8 Ilyen a cigányok vallásossága, mely lucus a non lucendo. Mivel még babonájuk sincsen, tán az egyetlen nép a világon, mely még csaknem is pogány, hanem egészen vallástalan, hitetlen. Sőt nemzeti nyelvökön még csak olyan szó sincs, melylyel a vallás fogalmát megjelölhetnék.9 Tétettek ugyan kísérletek, hogy e pogánynál po-4 Skizze einer Gesch. der Zigeuner. Aus d. französ. übers. v. Fr. Casca. Stuttg., 1840. S. 27. 5 A cigányokról és a cigány zenéró'l Magyarországon. Pest, 1861. 125. 1. 6 Prosper Mérimée : Nouvelles. 2JL éd. Paris. 1852. p. 100. 7 D. Frölilich : Medulla Geographiae. Bartphae, 1639. p. 360-»Zigari in copia hic (Nagy-Váradon) se sustentant furtis, etc. ; et haec alaptorum colluvies passim in Hungaria et Transylvania carnificum munia exercere sólet.® 8 Jac. Tollius : Epistolae itinerariae. Ep. V. p. 201. „Religionem prae se ferunt Graecam, cum sub Christianorum sunt dominio, Pagani alias, sive ut vulgo dici sólet, religionis nullius: neque enim idola habén t.K 9 Franc. Predari: Origine e vicende dei Zingari. Milano, 1841. p. 15'-. »Lo Zingaro manca pertino nella sua lingua di un vocabolo che esprima l'idea di Religione.'