Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-09-09 / 36. szám

Tűzben tisztul meg arany a salaktul. Égett Mózesnek csipkebokra is De semmikép meg nem emésztődött . . . Szent Pál is az őt marni akaró Viperát könnyen lerázta karjáról . . . Engem is a tűz, a kemény próbák Csak megedzettek s szilárdabbá tettek ; Megtanítanak a béketűrésre, S főösztöneim levének arra, Hogy a munkában keressek enyhülést. Igy megtapodám az oroszlán kölköt S járék az áspis kigyón és sárkányon. E helyek csak gyanittatják, hogy e férfiú élete nem lehetett teljesen nyugodt. Annál nagyobb érdeme, s nagy lelkierőre mutat, hogy a kigyók és sárkányok dacára is „Éjjel és nappal híven munkálkodott.® „Szeretnék addig élni — irja 1867. oktober 2-ról Fördősnek — még egyszer láthatnám még kedves bará­tom uramat" Ez óhajtása nem teljesült, 4 hó múlva (1868. febr. 7.) jobblétre szenderült. A papidolgozatok mellett megjelent arcképéről az őt személyesen jól ismerő Fördős azt mondja, hogy nem is hasonlít hozzá. Kiss Bálint akad. festész „csak saját derék apját tudta hiven adni." Egyházi beszédeiből kézix-atban mintegy 220 jutott Fördőshöz. Ezekből szerkeszté a papi dolgozatok XV-ik füzetét. Az V Vl-ik füzet szintén az ő beszédeiből áll ; azonkivül a többi füzetekben s a XIV. kötetből álló gyász esetekre vonatkozó dolgozatokban is, beosztva, sűrűn találkozunk az ő munkáival, A kéziratban maradtak, ha megjelenhetnének, egyh. irodalmunkra nézve nagy nye­reségnek tarthatnók. Beszédeit, szerkesztő ur engedelmével, egy külön cikkben fogom közelebbről ismertetni, tekintettel a leg­újabb egyházi beszédirodalomra. SZENTKUTY KÁROLY. NECROLOG. F. év Aug. 30-án a győri ev. gyülekezetnek gyász­napja volt: ekkor kisértük sirjába Gayer Sámuel algymn. igazgató tanárt élete 72-ik s tanársága 51-ik évében. A boldogult Sárvárott 1805-ben született, elemi is­koláit otthon, az algymnasiumot Győrben a főgymnasi­umot és a bölcsészet- theologiai tanfolyamot Sopronban és Bécsben végezvén; 7 évig Kőszegen s majd 44 évig Győrben — 1860-tól mint igazgató-tanár, sikeresen működött. Mint ember szelid, nyájas, igazságos, jótékony, má­sok örömében és bajában érzékeny szivvel szívesen osz­tozó ; mint tanár fáradhatlan szorgalmú, holtig búvárkodó és tanulni vágyó, társainak igazi testvére s a fia­talabbaknak szerető atyja volt. Meglepőleg szép hófehér szinű hajú, szakállú, és ínég viruló arcú öreg úr volt, annyira, hogy hozzá hasonlót csak elvétve láthatni; de a mily szép és kedves volt külseje, oly tiszta és mocsoktalan volt jelleme is. Több évig a győrmegyei bizottságnak, a győri állami­tanítónő képezde igazgató tanácsának tagja s az egye­temes egyházi törvényszéknek birája volt. Elmondhatjuk róla, hogy holtig tanult és tanitot* Junius végén még tanítványaival vizsgát tett s a többi vizsgákon elnökölt; de már jul. hó közepén beteges­kedni kezdett s néhány napi szenvedés után aug. hó 28-án jobb létre szenderült. Özvegyet és árvákat nem hagyott, mert meg nem nősült, de hátrahagyta a tanitványoknak, kikhez atyai szeretettel vonzódott, hosszú sorozatát. Temetése, melyet a győri ev. gyülekezet rendezett, prot. egyszerűsége mellett nagyszerű volt. Jelen voltak ott a városban létező minden tanintézet képviselői felekezeti kü­lömbség nélkül, egyházunk és városunk értelmiségének nagyrésze, a győri esperesség képviselői és a hálás tanít­ványok igen szép száma. A háznál Ft. Karsay Sándor superintendens- a sírnál pedig Nt. H o r v á t h Sándor lelkész urak mon­dottak a boldogult érdemeihez méltó halotti imákat. Áldott legyen közöttünk emlékezete. Győr, szept. 4. F. P. IRODALOM. * A nemzetiség és a nemzeti nyelv. Hazafias el­mélkedések. Irta H o f f m a n n Mór. Nagy-Kanizsán. Nyomatja és kiadja Fischel Fülöp. Kis 8-rét, 175 lap. E munka egyike azoknak, melyek telve vannak lelkese­déssel, s melyeknek minden sora az igaz hazafi aggodal­mát árulja el féltett kincsünk : nemzetiségünk iránt. Hoff­mann szóban levő kis munkájában szemünkre hányja a bűnös közönyt, az érzéketlenséget, melynélfogva nemze­tiségünket és nyelvünket elhanyagoljuk s kifejti a cul­tura, a nevelés, a hölgyek, az iskola, a színészet és a sajtó hatását a nemzetiségre, kijelölvén egyszersmind azon irányt is, a melyben az említett tényezőknek hat­niok kell, hogy a lételünket fenyegető kórállapot meg­szűnjék. Óhajtandó, hogy Hoffmann munkája, mint ala­pos gondolkozás és tanulmány eredménye, minél széle­sebb elterjedést nyerjen. Különösen a tanítók, nevelők vehetik annak hasznát; mert állásuknál fogva ő nekik vannak legsúlyosabb kötelességeik a uemzetiségi érzület kifejlesztése tekintetében. KÜLÖNFÉLÉK. * T. Szerkesztőség! Becses lapja 35. számában méltóztatott „Az iskolai takarékpénztárak Magyarorszá­gon" cím alatt az imént kiadott füzetke megbírálásában

Next

/
Thumbnails
Contents