Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-09-09 / 36. szám

Tűzben tisztul meg arany a salaktul. Égett Mózesnek csipkebokra is De semmikép meg nem emésztődött . . . Szent Pál is az őt marni akaró Viperát könnyen lerázta karjáról . . . Engem is a tűz, a kemény próbák Csak megedzettek s szilárdabbá tettek ; Megtanítanak a béketűrésre, S főösztöneim levének arra, Hogy a munkában keressek enyhülést. Igy megtapodám az oroszlán kölköt S járék az áspis kigyón és sárkányon. E helyek csak gyanittatják, hogy e férfiú élete nem lehetett teljesen nyugodt. Annál nagyobb érdeme, s nagy lelkierőre mutat, hogy a kigyók és sárkányok dacára is „Éjjel és nappal híven munkálkodott.® „Szeretnék addig élni — irja 1867. oktober 2-ról Fördősnek — még egyszer láthatnám még kedves barátom uramat" Ez óhajtása nem teljesült, 4 hó múlva (1868. febr. 7.) jobblétre szenderült. A papidolgozatok mellett megjelent arcképéről az őt személyesen jól ismerő Fördős azt mondja, hogy nem is hasonlít hozzá. Kiss Bálint akad. festész „csak saját derék apját tudta hiven adni." Egyházi beszédeiből kézix-atban mintegy 220 jutott Fördőshöz. Ezekből szerkeszté a papi dolgozatok XV-ik füzetét. Az V Vl-ik füzet szintén az ő beszédeiből áll ; azonkivül a többi füzetekben s a XIV. kötetből álló gyász esetekre vonatkozó dolgozatokban is, beosztva, sűrűn találkozunk az ő munkáival, A kéziratban maradtak, ha megjelenhetnének, egyh. irodalmunkra nézve nagy nyereségnek tarthatnók. Beszédeit, szerkesztő ur engedelmével, egy külön cikkben fogom közelebbről ismertetni, tekintettel a legújabb egyházi beszédirodalomra. SZENTKUTY KÁROLY. NECROLOG. F. év Aug. 30-án a győri ev. gyülekezetnek gyásznapja volt: ekkor kisértük sirjába Gayer Sámuel algymn. igazgató tanárt élete 72-ik s tanársága 51-ik évében. A boldogult Sárvárott 1805-ben született, elemi iskoláit otthon, az algymnasiumot Győrben a főgymnasiumot és a bölcsészet- theologiai tanfolyamot Sopronban és Bécsben végezvén; 7 évig Kőszegen s majd 44 évig Győrben — 1860-tól mint igazgató-tanár, sikeresen működött. Mint ember szelid, nyájas, igazságos, jótékony, mások örömében és bajában érzékeny szivvel szívesen osztozó ; mint tanár fáradhatlan szorgalmú, holtig búvárkodó és tanulni vágyó, társainak igazi testvére s a fiatalabbaknak szerető atyja volt. Meglepőleg szép hófehér szinű hajú, szakállú, és ínég viruló arcú öreg úr volt, annyira, hogy hozzá hasonlót csak elvétve láthatni; de a mily szép és kedves volt külseje, oly tiszta és mocsoktalan volt jelleme is. Több évig a győrmegyei bizottságnak, a győri államitanítónő képezde igazgató tanácsának tagja s az egyetemes egyházi törvényszéknek birája volt. Elmondhatjuk róla, hogy holtig tanult és tanitot* Junius végén még tanítványaival vizsgát tett s a többi vizsgákon elnökölt; de már jul. hó közepén betegeskedni kezdett s néhány napi szenvedés után aug. hó 28-án jobb létre szenderült. Özvegyet és árvákat nem hagyott, mert meg nem nősült, de hátrahagyta a tanitványoknak, kikhez atyai szeretettel vonzódott, hosszú sorozatát. Temetése, melyet a győri ev. gyülekezet rendezett, prot. egyszerűsége mellett nagyszerű volt. Jelen voltak ott a városban létező minden tanintézet képviselői felekezeti külömbség nélkül, egyházunk és városunk értelmiségének nagyrésze, a győri esperesség képviselői és a hálás tanítványok igen szép száma. A háznál Ft. Karsay Sándor superintendens- a sírnál pedig Nt. H o r v á t h Sándor lelkész urak mondottak a boldogult érdemeihez méltó halotti imákat. Áldott legyen közöttünk emlékezete. Győr, szept. 4. F. P. IRODALOM. * A nemzetiség és a nemzeti nyelv. Hazafias elmélkedések. Irta H o f f m a n n Mór. Nagy-Kanizsán. Nyomatja és kiadja Fischel Fülöp. Kis 8-rét, 175 lap. E munka egyike azoknak, melyek telve vannak lelkesedéssel, s melyeknek minden sora az igaz hazafi aggodalmát árulja el féltett kincsünk : nemzetiségünk iránt. Hoffmann szóban levő kis munkájában szemünkre hányja a bűnös közönyt, az érzéketlenséget, melynélfogva nemzetiségünket és nyelvünket elhanyagoljuk s kifejti a cultura, a nevelés, a hölgyek, az iskola, a színészet és a sajtó hatását a nemzetiségre, kijelölvén egyszersmind azon irányt is, a melyben az említett tényezőknek hatniok kell, hogy a lételünket fenyegető kórállapot megszűnjék. Óhajtandó, hogy Hoffmann munkája, mint alapos gondolkozás és tanulmány eredménye, minél szélesebb elterjedést nyerjen. Különösen a tanítók, nevelők vehetik annak hasznát; mert állásuknál fogva ő nekik vannak legsúlyosabb kötelességeik a uemzetiségi érzület kifejlesztése tekintetében. KÜLÖNFÉLÉK. * T. Szerkesztőség! Becses lapja 35. számában méltóztatott „Az iskolai takarékpénztárak Magyarországon" cím alatt az imént kiadott füzetke megbírálásában