Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-09-09 / 36. szám

Huszadik évfolyam. 36* SZ. Budapest, 1877. szeptember 9. PROTESTA1TS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Szerkesztő- és KIADÓ-HIVATAL: VIII. ker. Mária-utca 10. sz. I. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. Azon t. előfizetők, kiknek előfizetésük folyó hó végével lejár, annak megújítására felkéretnek. Vallás-e a liberális protestantismus?* Mily édes, mily szép álmaink valának. Álmunk ez volt: a keresztyénség, miután tizennyolc századon át osztozott népeinek örömében és bánatában, tévedéseiben és igazságában ; miután hasonlíthatlan tágke blűséggel a római birodalom kezeiből az antik világmüveltséget átvette, és a középkori katholicismusnak a maga nemében nagyszerű világ-kópét alkotá; miután, megifjodva a germán szellem mélysége által, a prot. korszak világkultúráját felidézé, ezen keresztyénség ugyanazon lankadatlan életerővel fogja a jelenkor feladatait és kérdéseit feldolgozni és magába felvenni, és igy azokon magát részint gazdagítva, részint azokat kebelén felmelegítve ós bensőítve, népünk tiszta egére ismét a keresztyén élet és szellem ifjú napját varázsolni; egy szóval; hasonlítani fog a keresztyénség azon csuda kenyérhez, mely mindeneket kielégít, a kik abból esznek, és maradni is fog még egy jó teli kosárral a jelen nemzedék éhségének csillapítására. Igy álmodánk! Álmunk ez volt: az egyház, táplálva a keresztyónséguek ezeu életkenyerével, de felszabadítva az állam minden kényszerétől ós a dogmák minden nyomasztó terhétől, helyezve a gyülekezetek autonómiájára és egyéni meggyőződésére, ezen egyház ismét kedves és drága leend minden népeknek, mint a szív szent jogainak és tulajdonainak csendes ápoló hajléka, mint a népórzület idealismusának szent tűzhelye, mint védfal az elvilágiasitó ós külsőiesitő civili* Boldogult Lang Henrik beszéde. satio előre nyomuló veszélyei ellen. Népünk gondolkozói ós müveitjei pedig be fogják látni, mely kincsek rejlenek a vallásban ós egy nép egyházában ; továbbá, hogy nem hozzájok illő dolog, a vallás iránt elutasítónak, passivnak, közönyösnek lenni ós nem fogják elleneiknek, a hierarchiának, az egyház külső tekintélyét hordozóknak malmára hajtani a vizet ós hideg közönyök és távolmaradásuk által azok országát erősíteni; sőt inkább velünk együtt határozottan, életerősen egy egészséges, időszerű ós a jelenkor követelményeinek megfelelő nópegyház létesítésén működni. Igy álmodánk ! Álmunk ez volt: a liberális protestantizmus, ama keresztyénség és ezen egyház hivatott hírnöke, ujongó örömmel fog üdvözöltetni a jelen nemzedék által, mint természetes fejlődése azon követelményeinek, melyeket a reformatio korszaka népünk értelméhez, gondolkozásához ós lelkiismeretéhez intézett, üdvözöltetni fog mint a reformátori hitbensősóg és népünk fejlett szellemi képzettségének szerencsés összeköttetéséből származó egészséges gyermek. Igy álmodánk! De ime az édes, a szép álom után mily keserű, mily fájdalmas ébredés ! A keresztyónségnek vége van, szótzüllött, holt tetem, lépjünk rajta keresztül ! Igy nyilatkoznak a közvélemény nagy hangú vezéri, mi közben egyik kézzel a keresztyónségnek üde forrását zárják el, a másikkal annak a jelenkor egyháziasan kristályozott formáját tépik. Szavok a társadalom minden rétegébén ezerszeres visszhangra talál és a 18-ik század vizenyős, értelmetlen, a vallás iránt érzékkel nem biró, egyoldalú polemikája egész fegyverzetével lép fel, mintha egy Schleiermacher, egy Baur a világon se lett volna. Az egyház pedig fájdalmas vajúdásában az egyik vállvonitó közönyének, a másik résztvevő mosolyának, a harmadik sértő 71