Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-09-02 / 35. szám

növelé. „Van tehát nekem — igy ir Fördőshöz — ez ideig 1285 prédikációm Köztök 84 fordítás a következő concionátorokból: Blair, Jablonszky, Bertrand, Zschokke, Stolc, Zollikofer, Magasin stb., Matthieu, Drásecke, Bayer, Kleynmann, Kraft, Röhr, Löffler, s különböző magyar lelkészektől — az egy Szoboszlaitól 30—40 — mintegy 300. — Ha ezt Kacsóh úr tudná, még akkor mondaná csak, hogy sokat irok. De hát sok az 30-40 év alatt 8-900 munkát irni ? !" Mint szabad gondolkozású férfiú nem szenvedhette a megkövesült orthodoxiát. „Korábbi munkáim között vannak orthodox színezetűek. Ezekből is tisztázok néhányat, de mindezeket nem a magam neve alatt akarom, hogy lássa a világ, hanem a Dorka Illés néhai barátomé alatt, ha t. i. kegyed is beleegyezik ebbe a pia frausba. Furcsa lenne és jóízűt nevetnék, ha akadnának, kik azt vitatnák, hogy csakugyan különb a Dorka dolgozata mint az enyim!" (Folytatása következik.) Közli: SZENTKÚTY KÁROLY. KÜLFÖLDI EGYHÁZ ÉS ISKOLA. * A tiibingai egyetem mult hó 10-dikén ülte meg alapításának 400 éves jubileumát. Az aula nagytermében tartott díszülést maga a württenbergi király nyitotta meg, mint ki maga is ez egyetemnek polgára volt. A király megnyitó beszédére Weizs ácker egyetemi rector mondott üdvözlő köszönetet. Azután dr. Z e 11 e r, az egyetemi u. n. Stift egyik leghíresebb növendéke, most a berlini egyetemen philosophia tanára, a testvéregyetemek nevében szólott az egyetem magasztos hivatásáról, kiemelve a jubiláló egyetemet, mint a melyből férfiak mint Melanchton, Kepler, Schelling, Hegel, Baur, Strauss, a két Mohi kerültek ki. Utána dr. Z i m m e rm a n n, az aestheticus Bécsből, a német birodalmon kivüli, de német ajkú egyetemek, dr. VanderGreer pedig Leydából, a németalföldi és Skandináv egyetemek nevében szólottak. A díszülést berekesztette Weizsáckernek köszönő beszéde. Az ülés után ünnepélyes díszben vonult az egész gyülekezet a templomba, hol ismét Weizsacker tartott ünnepi beszédet. A díszlakomán a király emelt poharat az alma mater virágzásáért. Este kivilágítás volt. 48 -an nyertek tudori díszoklevelet, köztük Vilmos vürttenbergi herceg a jogi kartól. IRODALOM. • Gondolkodástan az egyetemesítő (ínductiv) s lehozó (deductiv) módszer alapján. Irta Öreg János. Nagy-Kőrös, 1877. Ára 1 frt. Kapható szerzőnél N.-Kőrösön s Pfeiffer Ferdinánd könyvkereskedésében Budapesten. — Oly tankönyvvel, mely valamely szak tanítását uj, nálunk addig nem használt irányban kísérli meg, — nem lehet csak ugy néhány sornyi ismertetéssel elbánni ; más felől meg tüzetes, alapos bírálatát adni, időbe és fáradságba kerül, üreg gondolkodástana a tankönyvek említett osztályába tartozván, időnk nem volt még azt ugy áttanulmányozni, hogy kellőleg méltathatnék s igy egyelőre, olvasóink tájékoztatása végett, csupán azon irányelvek utánközlésére szorítkozunk, melyeket szerző, munkája írásánál szem előtt tartott, s melyeket ő maga előszavában, x'őviden körvonaloz. Mindenekelőtt arra törekedtem — irja a szerző, — hogy művem a tudomány jelen magaslatán álljon, amit ugy véltem elérhetni, ha kutforrásaimul oly elismert tekintélyek munkáit választom, mint aminők az angol Stuart Mill és Alexander Bain, s a holland Opzoomer. E három kitűnő író művei különben is egymást kiegészítik, minthogy Bain a Mill által körvonalozott inductiv-deductiv logikát részletezi csak s annak az egyes tudományszakokban, alkalmazását kisérti meg, Opzoomer pedig a Mill által mellőzendőnek állított, de azért érintoleg tárgyalt eredeti igazságokat is előadása körébe vonja. Igy érhettem el azt, hogy művemben az inductiv-deductiv logika összes kérdéseit rendszeres egésszé fűzhettem egybe. — Másik irányelvem az volt, hogy a bölcsészettel foglalkozni kezdő ifjúság kezébe szánt tankönyv lehetőleg egyszerű, világos, mindamellett rövid legyen. Az egyszerűséget részint ugy véltem elérhetni, hogy kutforrásaimtól eltérőleg az inductiót az ítéletek tanával egybefüggésben, a deductio előtt tárgyaltam, amelynek különben is, a dolog természete szerint megelőzője ; részint pedig akként, hogy csak a főbb kérdésekre terjeszkedtem ki, az apróbb és a dolgot bonyolultabbá tevő mellékkérdéseket pedig egyszerűen elmellőztem, ugy vélve, hogy az iskolai tankönyv megfelel céljának, ha azon tudomány terén, amelyet tárgyal, tájékoztatja a tanulót s kedvet ébreszt benne annak önállólag alaposabb tanulmányozására. * Az iskolai takarékpénztárak érdekében, a fáradhatlan Weisz B. F., mint ez intézménynek Magyarországon meghonosítója, részint a hírlapok utján, részint önálló röpiratokban, részint a gyakorlati élet terén szakadatlan tevékenységet fejt ki, s sikerült is neki az intézmény iránt érdeklődést kelteni fel s az érdeklődést még eddig ébren tartani a közönségben. Közelébb ismét egy röpiratot adott ki s küldött be szerkesztőségünkhöz, melyben azon mozgalmak vannak leirva, melyek az isk. takarékpénztárak körül a lefolyt évben megindultak. Közölve van továbbá a takarékpénztárak statistikája, ugy a mint az lapunk 33-ik számában megjelent. E kimutatás azonban hiányos. Nincsen például abba fölvéve a beregszászi államilag segélyzett polg. iskola, a losonci állami tanítóképezde, a nagykanizsai polg. fiúiskola, a z alaegerszegi polg. iskola stb., mely intézetekben pedig szintén van takarékpénztár. Tudunk továbbá intézeteket, a melyek elvileg már elfogadták ez üdvös intézményt, pl. a kecskeméti polg. leányiskola, ahol jövő