Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-07-29 / 30. szám

KÜLFÖLDI EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Nyilvános köszönet és kérelem. A tiszáninneni reform, egyházkerületben közhirdetés utján a Bukovinában fekvő andrásfalvi reform, egyház részére gyűlt összeget 25 frtot, Tóbiás József e. k. dékán úr által a leghálásabb köszönet mellett kezemhez vettem, s midőn ez összeget nyilvánosan is nyugtázni szerencsés vagyok, nem mulaszthatom el egyszersmind szegény egyházam sorsát, a magyar és erdélyországi protestáns egyházak nemes áldozatkészségébe ajánlani. A nép önmagával is tehetetlen, nagyobb része a mostoha idő s a Bukovinában s Galíciában lelketlenül űzött uzsora áldozata. Kevés s könnyen megszámlálható azon jó gazdák száma, kik 48 °/0

-os kamatra 10 frttól föl 150—2000 frtig ne kölcsönöztek volna zsidóktól. A kis gyülekezetemben levő egy pár jobb gazdának a legjózanabb s a legszorgalmasabb gazdálkodás mellett sincs annyi jövedelme mennyit a népfaló uzsorásoknak kamatban fizetnie kell, s igy nem csak hogy marad a tőke, de még szapoi'íttatik is a rendes időre be nem fizethetett kamatok által. A kézi munkás emberek nagy része egész nyáron át kaszál, s izzad a nyári munka mellett moldvai boéroknál csak azért hogy adóssága kamatát lefizethesse. A nép ez eladósodásának okát egyrészt a mostoha időjárásban, másrészt e népnek túlságos elszaporodásában keresem, mely utóbbinak következménye az is, hogy itthon meg nem kereshetvén mindennapi kenyerét egész nyárra Moldvába vándorol s csak késő őszszel tér haza. A nép sok, földje pedig oly kevés, hogy a legjobb gazda is egy, legföllebb két napszámos segítsége mellett egyedül családjával vezetheti egész gazdaságát s elvégezheti minden mezei munkáját, a többi kis gazda s kézi munkás ily körülmények között munka után a szomszéd tartományba menekül, hogy megélhessen. Igy állván a dolog az egyház elhanyagolt épületeinek jobb sorsát egyedül Magyar- és Erdélyország protestáns fiaitól remélhetem. Karolják fel tehát nemes részvéttel árva ügyünket s segítsenek bennünket, hogy egyházi épületeinket rendbe szedhessük. A templom teteje befedetésért kiált, a pap és tanítói lakon nincs egy a gazdasághoz nélkülözhetleniil szükséges használható épület (pince, éléstár, istálló, ól stb.) Ily nyomorúságos helyzetben az egyház szolgái, szánandóan kevés évi jövedelmecskéjüket sem takaríthatják meg, mert a terményt, éléstár, pince stb. hiányában nem képesek a pusztulástól megoltalmazni. Szegény sorsunkat minden protestáns de különösen tisztelt lelkésztársaim szives pártfogásába kérve, vagyok Andrásfalván, u. p. Radautz, Bukovinában 1877. julius 11 én. LÁNG KÁROLY, ref. lelkész. RÉGISÉGEK. A dunántúli ref. superintendentia levéltára. Alapitá ezt Tóth Ferenc, kinek élet s jellemrajzát a magyar protestáns egylet, a nagy papok koszorújában még ez év folytán világ elé bocsátandja * Nevezett férfiú mint kerületi főjegyző 1821-ben p'endíté meg először az eszmét, felhíva az esperesi kart ez eszme felkarolására, s tettleges segélynyújtásra. Felhívása nem mindenütt talált rideg keblek s dugult fülekre, mert az 1823-ki kerületi gyűlés jegyzőkönyve 49 pontja alatt ez érdekes följegyzést olvassuk : A pápai v. tractus egy ekklézsiai ritkaságokkal teljem, és részint nyomtatási, részint kézirási, és a reformatióval jobbára egykorú gyűjteményből álló könyvet ajándékoz a superintendentia archívumának , melyben foglaltatnak I. Azok a legrégibb formulák, melyekkel éltek a XVII. századbeli superintendensek az uj prédikátoroknak superint. gyűlésen lett felszenteltetésök alkalmával, Pathai István superintendensnek azon 1612. táján készült énekével együtt, melyet ezen consecratioi alkalommal az egész gyülekezet énekelni szokott. II. Különbféle és a reformatió idejéből való Canonok. 1. Articuli ex verbo Dei et lege naturae compositi stb. Dehrecini excudebat Michael Török Anno 1567. 2. Articuli, juxta quos regitur Ecclesia in superioribus Regni Hungáriáé partibus anno 1595. kéziratban. 3. Articuli, seu Canones Ecclesiarum in Comitatibus Soproniensi, Castriferrei, Veszprémiensi, Zaladiensi satb, constitutarum, in Confessione helvetica, verbo Dei unitarum, promulgati per Venerabilein Superintendentem Stephanum Pathainum in Synodo Köveskutiensi Anno 1612. kéziratban. 4. Articuli Consensus Ecclesiarum, quibus universitas fratrum subscripsit Herczegszőllősini Anno 1576. deák és magyar kéziratban. 5. De disciplina Ecclesiastica, seu gubernationis ecclesiasticae legitima forma, in Ungariea natione cis et ultra Tibiscum. Opera Georgii Gönczy Pastoris Ecclesiae Debrecinensis Anno 1567. kéziratban. 6. Canones Ecclesiastici per Venerabilein Stepharium Beythe promulgati Csepregini Ao. 1587. kéziv. 7. Canones, azaz az egyházi szolgáknak életének, tiszteinek regulái, Írattak a sopronvármegyei Ekklésiák Seniorai által, Anno 1598. kéziratban. 8. Opusculum de ritibus et institutis Ecclesiae Tigu-I rinae, Anno 1559. kéziratban. 9. Decreta, et Sanctiones Synodi provinciális ab Illustrissimo Francisco Forgács celebratae Tyrnaviae Anno 1611. kéziratban. * Szeptemberben jelenik meg1

, fölhívjuk rá a figyelmet. Szerk.