Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-06-24 / 25. szám

ez évben részesítette, midőn számára leszállított árú je­gyeket engedélyezett, miért is ezennel nyilvánosan kö­szönetet mondunk. Ezek után végre köszönetünket fejezzük a biráló uraknak szíves fáradozásaikért és bezárjuk tiszteletteljes jelentésünket. TÓTH KÁLMÁN, főjegyző. IRODALOM. A Szatmármegyében tartott négy első protestáns zsinat végzései. Magyar nyelvre fordította, s történelmi bevezetéssel ellátva kiadta Kiss Áron, porcsalmai ref. lelkész és esperes. Bp. 77. Franklin-társulat nyomdája. A hazában, vagy külföldön fenntartott ócska könyvekből s közfeledés bontotta iratokból hordja össze a történelem, a hajdani zivataros idők által jó részben elpusztított ein­lékdarabokat, melyek, mozaikba állítva ö^sze, a nemzet régi mivoltát, küzdését és élte fejlődését ábrázolják. A történetbúvár, lm ily módon véghez vitt kitartó fáradozá­sának eredményét egy mű keretébe önti, azt az utódok kegyeletes gondjaiba szokta ajánlani. Derék szerzőnk is így járt el, midőn ezen legújabb dolgozatának szép tanul­mánynyal irt bevezetésében, munkája iránt első sorban megyéje figyelmét kéri ki. Avagy lehet-e közömbösr ne­vezetes egyházi múltja irányában oly közönség, mely azon egy vidéken 90,000 reformált lelket foglal magába ? A magyar reformáció egyik ősfészke Szatmármegye volt, a magyar Alföldnek, a nagy Tisza-mellékének négy első protestáns szuperintendese itt lakott. Itt tartattak 1581 óta azon nevezetes közzsinatok, melyek mint egyházi nagy gyűlések, tágabb-szűkebb körben, a legfelsőbb egyházi hatóságot gyakorolták. S még a XVII. században is, megtartá vezérszerepét, ide gyülekeztek a reformátusok a Nemzeti Zsinatra, s a század folyamában e területen a tiszavidéki egyházaknak 8 püspöke lakott. Ez a munka, mint címe is mutatja, a magyar protestáns lelkipásztorok által ama vidéken tartott négy alkotmányozó zsinat vég­zéseit tárgyalja. Az erdődi két zsinat (1545. és 55.,) az óvárii (1554) és a csengeri (1570.) zsinatok nevezetes határozatait összegyűjtve kapjuk meg e könyvben, jó magyar, s a mellett a szöveghez hű fordításban. A díszes kiállítású füzet 8-rét alakú, s 64 lapra terjed. KÓkai Lajos budapesti könyvkereskedő (IV. Károly­utca 25.) ki egész lélekkel karolta föl a prot. irodalom ügyét, s a fővárosban Osterlamm s Petrik helyét igye­kezik pótolni, legújabban a következő müveket adta ki : Keresztyén hittan. Készítette Batizfalvi István, II. változatlan kiad. 105 1., ára 70 kr. Az ev. gymna­siumok felsőbb osztályai számára Palmer, Nitsch és Petri után készített tankönyv, melyet a bányai egyház-kerület kézikönyvül ajánlott. — Biblia ismertetés, készí­tette Bocsor Lajos tanár és lelkész. II. átnézett kiadás. 48 1., ára 50 kr. A gymnasium 1. és II. osztályai szá­mára, kérdések és feleletekben irt kézikönyv. Helyre van ütve e kiadásban az a két hiba, melynek kiigazítása mellett e művet a dunamelléki egyházkerület, taninté­zeteinek használat végett ajánlotta. — Halotti bú­csúztatók, irta Marikovszky Gábor. I, kötet, 158 1. II. k. 144 1., a két kötet ára 1 frt 20 kr. Népiskolai tanítók használatára irt csinos gyűjtemény, mely most már harmadik változatlan olcsóbb kiadást ért. — Két­szer ötvenkét bibliai történet, irta Noszág János. 115 1., csinos kötésű példány ára 40 kr. A calvi egyleti könyvkereskedés által ugyan e cim alatt már több mint másfél százszor kiadatott ezen könyvecske, nálunk is köztetszésben részesült, minek tanúbizonysága az, hogy az ev. népiskolákban átalánosan el van terjedve, s most már harmadik kiadást ért. E kiadás nézleti alapul, képekkel is el van látva. A lelkész leánya. Irta Boross Mihály. Székes­fejérvár, 1877. A szerző tulajdona, 230 1. ára 50 kr. Erkölcsi irányú regény, veterán népies irónk legújabb terméke. Zamatos magyar irály, folyékony előadás, torol metszett magyaros gondolkodásmód jellemzik e művet, melyben a kitűnő szerző, a maga régi módja szerint mulattatva oktat, összekötve az élvezetest a hasznossal. Görög nyelvtan. Tanmódszeres rendszerben irta Hoffer Endre. 8-r. 152 1., ára 1 frt 50 kr. — Gö­rög gyakorló olvasókönyv. Szerkesztette Hof­fer E. 74 1., ára 80 kr. Bp., 77. Aigner Lajos bizomá­nya. Jeles hellenistánk, nyelvtanában fősúlyt a ragozás lehetőleg kimerítő előadására fektet, s a mondattanból is csak a magyar nyelvétől eltérő sajátságok föl említésére szorítkozik. Célja volt u. i. a görög nyelvet olyatén mód­szeres rendszerben adni elő, hogy a természetes fej­lődés és világos áttekinthetésuél fogva egy részről gya­korlatilag gyors siker, másrészről elméletileg alapos is­meret biztosíttassék. E nézet szolgált alapul a gyakorló­könyv megírásánál is, melynek fő előnye az, hogy a mennyire csak lehet alkalmazkodik a magyar nyelv ter­mészetéhez, s az eltérő sajátságokat élesen állítja szem elé. Az ily módon szerkesztett tankönyvek hivatvák azon általánossá vált, jogosult panasz megszüntetésére, hogy középiskoláinkban a görög nyelvre szánt időnek és fá­radságnak legkevésbé sem felel meg az elért parányi eredmény. KÜLÖNFÉLÉK. Kérelem a hazai tanintézetek igaz­gatósagaihoz. Tisztelettel kérjük a hazai, s különö­! sen a protestáns tanintézetek igazgatóságait, szives­kedjenek a jelen tanévre szóló tudósitványaikat mihelyt I megjelennek, hozzánk ismertetés végett beküldeni. A „Prot. Egyházi és Iskolai Lap" szerkesztősége.

Next

/
Thumbnails
Contents