Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-06-24 / 25. szám

nincs szükség az átváltozásokra, ugy csak az öröklés törvénye áll. Ekkor azonban elesik az egyetlen kiindulási pont hypothesise. Igy eddig elé még igazat kell adnunk Dillmannak, ki oda nyilatkozik, hogy „a leszármazás elmélete is legújabb felfogásában, mint a kiválás tana minden segéd hypothesiseivel nem vitte annyira, hogy a varietások, faj jellegek támadását és tovább terjedését kimagyarázni tudná, ez is újra csak azt bizonyitotta be, hogy az organicus élet emelkedő fejlődésének problémája a mechánicailag és esetlegesen működő erők puszta játékából meg nem fejhető, hanem megoldásához egy bennmaradó, spontán s célszerűleg működő észszerűséget feltételez.* GYURÁTZ FERENC. (Folytatása következik.) BELFÖLD. A magyarhoni e. e. e. gyámintézet által az 1790/1-dik 26-ik törvénycikk alkotása- és szentesítésének emlékére gyűjtendő „Leopoldianum" alapítvány tárgyában indokolt indítványa az e végből az 1876-diki egyetemes gyámintézeti gyűlés által (jegyzőkönyvének XIII. pontja alatt) kiküldött bizottságnak. I. Kivonat a magyarhoni e. e. e. gyámintézet 1876-ik évi közgyűlésének jegyzőkönyvéből : „XIII. Gyurátz Ferenc dunántúli gyámint. elnök, ugy a központi bizottmányban mint az ettől nyert meghatalmazás folytán itt is, egy nagy horderejű inditványnyal lép fel. Kiindul az osztrák tartományokban levő ág. és helv. hitv. ev. egyházak azon elhatározásából, mely szerint azok, a Il-ik József császár által 1781 jun. 30-án kiadatott türelmi parancsnak, mint egyházuk mintegy feltámasztójának méltó emlékére, s ezen egyháztörténelmi ténynek megörökítésére, az 1881. junius 30-án megtartandó ^ázados emlékünnepély idejéig évről-évre -gyűjtést rendeznek összes egyházaikban, azokat tőkésitik, s akkor kamatjával és a külhoni hitsorsosobtól remélhetőleg nyerendő adományokkal együtt, — égy kamatjaival egyházi közcéljaik előmozdítására szolgáló központi tőkévé összeolvasztják. Felemlíti továbbá, hogy a németországi Gusztáv Adolf egylet is, a kötelékében levő összes fő, fiók, női és önálló egyleteket 1876—1881-ig terjedő időben évről-évre gyűjtendő és tőkesitendő hasonló célú adakozásra felhívta, — mely adományok a százados ünnepély napján a lipcsei központi bizottmány által fognak egy * Elnöki székfoglaló beszéd. Berlin, 1875. okt. 16. Németül a s

Prot. K. Z.« 45. sz. összegben átadatni. Felhozza még azt is, hogy a G. A. egylethez Zimmerman darmstadti prelátus és az egylet egyik alapitója által benyújtott kiszámítás szerint: ha minden nőegylet csak 5 frt, minden fiók-egylet csak 10 frt, minden fő-egylet csak 50 frt, és a központi bizottmány 500 frtot tognak évente e célra adni és tőkésíteni, a G. A. egylet adománya 1881-ben a tőkésített kamatokkal együtt 103 ezer forintra fog felszaporodni, mely öszszeg a türelmi parancs által felszabadított német és tót tartományokban létező protestáns egyházak segélyezésére fog fordíttatni." „Ezeknek előrebocsátása után indítványozza : hogy magyarhoni egyház-egyetemünk az 1791-ilc évben hozott 26-ik t. cikknek s illetőleg azon nagy jelentőségű ténynek emlékére, melylyel törvényhozásunk és koronás fejedelmünk prot. egyházunknak a vallásszabadság és egyházi autonomia tárgyában ujabban és törvényesen igazságot szolgáltatott és ezáltal a békés fejlődhetésre egyházi uj korszakot nyitott, 1877—1891 év közt terjedő időben gyámintézeti uton és módon rendezzen minden egyházban évről-évre gyűjtést, szerezzen adományokat, tőkésítse azokat, s az ekként gyűjtött összegeket központi tőkének határozván, tegye annak kamatjövedelmét egyházi közcélokra 1891-ben folyóvá.® ,Egyetemes gyűlésünk ezen nagy horderejű indítványt tudomásul vévén, annak kivitelére vonatkozó részletes javaslattétellel, indítványozó Gyurátz Ferenc és Zelenka Pált akként bizza meg, hogy javaslatukat a ft. elnökség utján az espcrességi és kerületi gyámintézetekhez tüzetes megbirálás végett idejében terjeszszék fel." II. Alólirottak a fent idézett jegyzőkönyvben foglalt és vett utasítás értelmében : tekintettel arra, hogy az 1790-1 évi o r s z á g gy ü-1 é s biztosította a 26-ik törvénycikkben azon törvényes alapot, melyen két századig üldözött egyházunk, elismert jogainak háboritlan birtokába jutván, éledő erővel foghatott egyházias jövője felvirágzásáért, a valláserkölcsi élet emelése, a lelki szabadság és felvilágosodás tovább fejlesztése körül számára a gondviselés által kitűzött nagy feladatért lelkes munkássághoz ; tekintettel arra, hogy ezen polgárilag is törvényes alap biztosításánál halhatlan érdemei vannak boldog emlékezetű 11 - d i k L e o p o 1 d magyar királynak, mint a kinek emelkedett szabad szelleme, lefegyverezve minden ellenséges törekvéseket, hű szövetséges gyanánt, diadalra segité igazságos ügyünket; tekintettel arra, hogy a 13 év múlva elkövetkezett százados évfordulón, a hazai prot. egyház kegyeletes megemlékezése maradandóbb és méltóbb módon nem nyilvánulhat, mint, ha a szabad szellemű király nevéhez kö -tött egy egyetemes alapítvány is fogja ezen történelmileg nevezetes tényt megörökítve hirdetni — gyámintézeti célú jövedelmével pedig