Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-04-15 / 15. szám

* A török birodalomban az első prot. egyház 1846-ban alapíttatott. Azóta egyházaink száma 76-ra emelkedett, melyek egy harmadrésze saját segédforrásaiból tartja fönn magát. * Csire István úrnak lapunk 12 ik számában közlött nyilatkozatára Barakonyi Kr. úr egy választ küldött be, a melyből beküldőnek igazolása céljából közöljük a következőket. Midőn Darányban m. hó 22 én a gigei eonsistorium jegyzőkönyve hitelesíttetett, a Sárközi Titus által szerkesztett j.-könyvbe tett(de a határozat kimondása alkalmával figyelmen kivül hagyott) ,óvás" is be volt vive, mely azonban Körmendi S. úr felszólalása folytán a j. könyvből töröltetett. Hogy ki tette meg az óvástételre nézve az indítványt? emlékezni fog a közönség, hogy az egyrészről Szabó Kálmán soinogymegye tiszti ügyésze és vil. tanácsbiró, másrészről pedig Horváth Endre inke'i lelkész s egyházi tanácsbiró urak részéről történt. Hogy volt-é e két részről is hallatott „óvás" indokolva? illetőleg : hogy az indokolás jogilag történ t-é ? aziránt immár a ft. egyh.-kerület lesz hivatva, hogy a dombó-gárdonyi lelkész választási ügy e lvi elbírálása alkalmával véleményt mondjon. * Nt. Zámolyi József özvegyénél (lakik Cegléden 1. k. kézutea 53 sz.) jutányos áron megszerezhetők a következő lapok: 1. Jelenkor, 1833-dik és 1831-dik évi folyamok kötetlen. 2. Társalkodó, 1833-4—5—6—7 8-9, 1840-1—3—4—5, összesen 12 évi folyam, vékony lapu kötésben. 3. Pesti hírlap, 1848 év hat utolsó havi folyam, vékony lapu kötésben. 4 Politikai újdonságok, 1856—7 8-9 1*60 -1 2-3 4, összesen 9 évi folyam, vékony lapu kötésben. * Az „Amrita Bázar Patrik V hindu hírlap Jung Bahadur, Nepaul fejedelme haláláról ezeket írja: „Febr. 25-én, épen az isteneknek szentelt nap volt. ; fejedelmünk Bagomitcybe ment, hogy a szent folyóban megfürödjék. Még nap felkölle előtt lépett a vizbe, és miután a kellő mosásokat elvégezte, egy padra telepedett és könyörgött srz istenekhez. Nem sokára kísérete észrevévén, hogy mozdulatlan ül, közelebb járult és ugy találta, hogy meghalt. Egy hírvivő azonnal a székvárosba sietett, hogy három hitvesének, testvérének és fiának az elhunytat ért szerencsétlenséget tudtul adja. Ezek a holt testet együtt fölkeresték, és akkor a három asszony kijelenté, hogy ők készek férjük lelkiüdveért magokat, feláldozni Megrakták a máglyát külömböző jó illatú iákból. Erre az asszonyok megfiirödtek, imádkoztak és a brahminoknak alamizsnát nyújtottak. Ezután némi intézkedéseket tettek a kormányzás folytatására nézve, megbizásokat adtak sógoruknak, és néhány foglyot szabadon bocsátottak Bátor lélekkel léptek ekkor a máglyára, folyvást imádságokat mormolva. Mindjárt rá a fejedelem holt testét is a máglyára rakták, mire egyik asszony a halottnak fejét ölébe vette, a másik kettő pedig' lábait. A szolgaszemélyzet a csoport körül tüzelő-anyagokat rakott, melyeket a fejedelem fia felgyújtott. Néhány pere múlva a máglya fellobogott, és ismét néhány pere — és az égőáldozatnak vége volt. * A pénteki napot a babonás közhit szerencsétlennek tartja. Benicky Péter is megemlékezik Magyar Ilhytmusaiban „a pénteki ürömről/ Amerikában máskép áll a dolog. A „New York Times" írja, hogy a pénteki nap Amerikára nézve oly szerencsés volt a múltban, hogy a rómaiak bizonyosan szerencsés napjaik közé számlálták volna. Pénteken, 1492. aug. 3-án indult ki a pálosi kikötőből Columbus, hogy fölfedezze az uj-világot, s pénteken, oct. 12-én vette észre a zöld szigetet, melyen 65 napig hányatott hajójával kiköthetett, és ismét pénteken, 1493. jan. 4-én indult vissza Spanyolországba, fölfedezése jó hírével, s pénteken 1493. márc. 15-én kötött ki Andalúziában, végre ugyan ezen napon födözte föl az amerikai szárazföldet, 1494. jun. í3-án — 1497. márc. 5 ke is pénteki nap volt, midőn VII. Henrik angol király kiküldi Cabot Jánost azon útjára, mely Észak-Amerika fölfedezésére vezetett. Pénteken, 1505 sept. 7-én alapitá Melendez Sainte-Augustiue-t, az Egyesült Államok legrégibb városát. Febr. 22-éu, szintén a pénteki csillagzat alatt született Washington. Pénteki napra esik Satagora visszavétele is, 1777. oct. 7-én, mely szerencsés esemény sokat tett arra nézve, hogy az Egyesült Államok részére álljon Franciaország. Arnold árulása is pénteken, 1780. sept. 22-én födöztetett löl, valamint Yorktown is a következő év okt. havának pénteki napján adta meg magát. Végre, péntekre esett az a nagy nap, midőn 1776 jun. 7-én Lee Rikárd Henrik a eongressusban felolvasta az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatát. * A hírhedett Lateau Luiza nagy szerepet játszott a mult nagyhéten. A „Grermania" emliti, hogy nagypénteken magas látogatásokat kapott; ott volt a belga igazságügy min ister, továbbá Párisból, Brüsselből sokan. Sajátszerű észleleteket lehetett azon nap tenni rajta. Míg nagy csütörtökön a stigmatizált nő semmit sem vérzett, pénteken oly vérzése volt, mint még soha azelőtt. Különösen kezei és jobb válla vérzettek. Egy brüsseli orvos megtapintá üterét, s ő egészen érzéketlen maradt ; alig nyujtá azonban feléje szentelt kezét egy lelkész, ki pedig ugy volt öltözve, mint mások, élénken mosolyogni kezdett. Egy párisi missionariust, ki keletázsiai nyelven szólott hozzá, megértett. Nagy szombaton fölvette a szentséget, és a vérzés azonnal megszűnt. A Bois d' hainei pap, hol Luiza épen tartózkodik, azt hiszi, hogy a szerencsétlen, minthogy az egyház szenvedése ideje alatt rendkívüli kínokat áll ki, egy évig sem viszi már,