Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-04-08 / 14. szám

alkonya is! Fogadjátok forró kézszorításomat , e forró kézszorításban igaz tiszteletemet; fogadjátok köszönetemet azon szép oktatásért, melyet a ti példás éltetek nekünk mindnyájunknak nyújt. Az istennek békessége legyen veletek és velünk mindnyájunkkal ! SÁNTHA KÁROLY. KÜLFÖLDI EGYHÁZ ÉS ISKOLA. A németországi protestáns egyházat nagy veszteség érte. Holtzmann Gyula, ki a bádeni protestáns egyház kormányrúdjánál, fejedelme oldala mellett 16 évet töltött, február 22-én 72 éves korában Karlsruhéban meghalt. O egyike volt azon ritka theologusoknak és egyházkormányzóknak, ki, dacára a nagy hévvel folyó hittani s egyházalkotmányi harcoknak, életében köztiszteletben s szeretetben állott, halálával pedig mindegyik theologusi táborban közfájdalmat okozott. Úgy, hogy a koporsója felett szónokló lelkész méltó joggal elmondhatta, hogy azon lelkészek között, kiket a boldogult 16 éven át kormányzott, nem volt egy ellensége sem. Mely köztiszteletet korántsem azzal érdemelte ki, mint ha talán mindenkinek kedvében járni, mindenkinek igazat adni akart volna ; hanem mivel ő hiven s következetesen haladt az általa leghelyesebbnek tartott ösvényen, a nélkül, hogy kétségbe vonta volna, hogy más útak is célhoz vezethetnek. 0 buzgó híve maradt mindvégig az ó tübingai iskolában Bengeltől és Staudeltől elsajátított észszerű supranaturalismusnak ; de kegyes s mélyen vallásos lelke irtódzott volna a más iskolák követőire a kárhoztatás kövét, avagy a gyűlölet nyilait hajítani. Tanulmányai bevégezte s négy évi segédlelkészkedése után karlsruhei tanár lett, és 1826-tól 1847-ig a mily lelkiismeretesen, ép oly sikerrel működött itt mint a mennyiségtan s nyelvek tanára, és mint vallástanár. Ekkor Heidelbergbe ment az ottani egyik lelkészi állomás elfoglalására, hol tizennégy, előbb viharos, majd a reactionarius kísérletek miatt ádáz év alatt, gyülekezete bizalmát teljes mértékben kiérdemelte. Mely idő alatt egyszersmind a theologiai seminariumban a gyakorlati theologiából előadásokat is tartott. Midőn 1860-ban a Báhr-féle agenda miatt a harc kitört, mely ezután 17 év hosszant dúlta az egyházat, Holtzmann az ezen agenda lutheránus iránya ellenében szigorúan ragaszkodott kálvinistás álláspontjához, de a nélkül, hogy a pártküzdelmekbe mélyebben belevegyült volna. Igy történt, hogy Ullmann visszalépése után Ő volt az egész tartomány előkelőbb lelkészei között az egyetlen, a kit a tartomány egyházkormányzójául ki lehetett nevezni, ha csak azt nem akarták, hogy eleve már vagy egyik vagy másik párt ellenséges állást foglaljon el a főegyháztanácscsal szemben. Valóban szerencsés választás volt. A nehéz körülmények között közelismerést érdem -lőleg vezette hivatalát. IRODALOM. *Arab nyelvtan. Irta Dr. Hatala Péter, a budapesti kir. magy. t. egyetemen a sémi nyelvek ny. r. tanára. Bp., 77. 8-r. VIII+150 1. — Párhuzan a magyar és mongol nyelv terén. Irta Szentkatolnai Bálint Gábor. Bp., 77. keskeny 8-r. XXX + 62 1.— Legújabb időben egész Európa külpolitikai viszonyai akként alakultak, hogy a közfigyelem kelet felé fordult; s mivel napjainkban a tudomány sok tekintetben karöltve jár az élettel, a keleti nyelvek mind szélesebb körű tanulmányozás és érdeklődés tárgyává lettek. Ideje is, hogy kivált mi, tőszomszédai keletnek, fölismerjük hivatásunkat, hogy jelszóvá legyen nálunk : Keletre magyar ! Nagy feladatunk megoldására azonban mindenek előtt nyelvismeret szükséges, mely eszköz elsajátításának könnyítésére adták ki fönncimzett szerzők, jelen munkáikat. Hatala műve olvasmányokkal és szótárral van eliátva, s tekintettel van a főbb sémi nyel tágakra és az élő nyelvi e. Bálint tanulmánya létrejöttére alkalmat adott Hunfáivy Pál Magyarország Ethnografiája cimű munkája, mely, Bálint szerint, hazai nyelvünket és őstörténelmünket illető részében egyoldalulag van irva. Enuek tételeit cáfolja a szerző, leginkább az által, hogy a magyar és mongol nyelvek közötti rokonságot, összehasonlítások által bizonyítgatja. * GarzÓ Gyula úr, a gyomai ref. egyház egyik rendes lelkésze, folyó év októberében megjelenendő „Egyházszertartási szent beszédek" című munkájára megrendelési felhivást küldött be hozzánk. Ismert nevű egyházi írónk, tájékoztatás és egyszersmind megnyugtatásúl is, mindazoknak, akik már előre is ismerni óhajtják az iró szellemét, és az ii'ányt, mit műve képvisel, kijelenti, hogy theologiai álláspontjára nézve, a positiv keresztyénségnek rendületlen híve; de, nem a szellemgyilkoló betű, hanem Urunk azon, mélyen a jövőbe vágó nyilatkozata értelmében, mely János evangyélioma 16. r. 12. és 13. verseiben foglaltatik. Midőn tehát hiszi és vallja, hogy a lelkész a szentesitett hitvallás korlátai között tartozik szólni a gyülekezetben : belátja egyszersmind, hogy a következendőkre is kell gondolnunk, meri; protestáns egyházunk mivoltja, jelen állása, a valósítandó eszménytől még nagyon távol áll. Sok teendőnk van a cultus körül is, mert a reformátio az egyházból, a sok szemét el, sok gyöngyöt is kisepert. Épen ezért korunk kettős feladata: a mult hibáit helyreütni, és elvégezni saját munkáját is, miután el nem némítható örök követelmény, hogy amint halad a világtudat mindenoldalú kifejlődése, a vallásnak is oly mérvben kell szétárasztani az életre, égi erejének gazdagságát. Az ily szellemben irt mű tartalmát keresztelési?

confirmálási, urvacsorai és esketési beszédek képe-