Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-04-08 / 14. szám

pártjáról — a fejemre, hogy ellensége vagyok azon is- j kólának, mely nekem- kenyeret ád ? Egyébiránt legyen Tóth úr meggyőződve a felől, hogy ha pataki kollégáimat nem tisztelném és szeretném, ha a pataki főiskolát silány iskolának tartanám: mindenkor lenne bennem annyi önérzet, hogy ezt sem titkolnám el, amint nem titkoltam el — ott, ahol eszélyességi okokból i s szükség volt kinyilatkoztatnom —azt, hogy én kollégáimat nagyrabecsülöm s a pataki iskolát a jó iskolák közé sorozom. Ha meggyőződésem ellenkező lenne : bizony Patak városának bájai nem birnának reám annyi vonzerővel, hogy itt töltsem el életem legszebb korát, azt a kort, amelyben a fej még nem oly nehéz, s a két kéz nem oly bágyadt, hogy az embernek kenyeret ne adhatna bárhol is. Még csak egyet. Ha Miskolc csudát tesz, s számbavehető áldozatokat ajánl fel az áthelyezés eszméjének megvalósitliatása céljából: e sorok irója első lesz, aki be fog állni közlegénynek azon seregbe, amely Tóth úr visiói szerint már kirukkolt, meg is veretett, és vissza is vonult, de amely tényleg csak ezután fog szervezkedni egy mindenekfelett üdvös eszmének kiküzdése végett. E vallomással azonban egyidejűleg ki kell nyilatkoztatnom azt is, hogy a személyeskedést, a vesék vizsgálását valamint eddig kerültem, úgy akkor is kerülni fogom, ha ama sereggel csakugyan táborba szállnék, s hogy a személyes megtámadásokat válaszra többé nem méltatom. Szolgáljon e nyilatkozatom feleletül a jelen és a jövő Tóth Dánieleinek. DE. BALLAGI GÉZA. A gymnasiumi vallástanítás és módszertana. (Folytatás) II. Tantárgy a Vl-dik osztályban. Második iskolai félév. Egyháztörténet a reformatióig. Pálfi nyomán a ker. anyaszentegyház története a prot. ifjúság számára. Nagyobb kiadás. III. Módszer. A vallást ezen osztályokban előadó tanárnak a tantárgy anyagát tekintve, kétségkivül a legnehezebb feladata van, s itt valóban próbáját adja annak, hogy quid valeant humeri. Mert akár a tárgy meddőségét, mely iránt a tanuló a közöny és kicsinylés s bizonyos előitélet nemével viseltetik, akár azon körülményt vesszük tekintetbe, hogy a tanuló, mivel az elemi osztályoktól kezdve majd minden évben ismételve hallotta sőt tanulta is, azt hiszi, hogy mindezeket tudja, mind ezek a tanár állását megnehezitik. Hogy kívánatos eredmény jöjjön létre, a mennyiben ez osztályokban a nélkülözhetlen vallástanitást pótolja, az előadásra nézve következő kettős irányt vélünk a tanár által szem előtt tartandónak : A mennyiben először történelmi anyaggal, még pe dig a hajdankor egy kiváló nemzetének történetével van dolga, ezen részét a tantárgynak úgy fogja kezelni, mint akármely más történelmet; s a menyiben másodszor a héberek történetében az egy istenhivőség eszméjének képviselőivel van dolga, világos, hogy e részét a tantárgy nak úgy, mint vallást fogja nem csak maga tekinteni, hanem azt igy kezelve, tanitványai által is tekintetni. Ebez képest, hogy előadása ne csak unalmas és száraz, hanem vonzó, sőt sok tekintetben érdeket ébresztő is legyen, igyekezni fog minden egyes előadásra a leglelkiismeretesebben előkészülni, mit ha saját érdekében is el nem mulaszt, tapasztalni fogja, hogy a tárgyat minden előítélet és száraz volta mellett is a tanulók figyelemmel sőt érdekkel kisérendik. Fölületes kezelése e tantárgynak bizonyára közönyt, sőt unalmat fog a növendékekben eredményezni, míg a lelkiismeretes készülés, szabatos vonzó és világos előadás kívánatos sikerre fog vezetni. Mikénti kezelésére a tantárgy ezen részének bajos utasításokat adni, a szakértő mindenesetre el fogja találni azon kulcsot és kellő modort, mely e tárgyat a növendékekkel megkedvelteti. Mert mint általában minden történelem, úgy Izrael története i,s eléggé gazdag nagyszerű események-, vallási és társadalmi változatok-, erkölcsfejtő jelenetek- és kiváló jellemekben, melyek a növendékek figyelmét nem csak felkölthetik, hanem helyenként le is bilincselhetik. S hogy ezt a tanár eszközölhesse, előadását vonzóvá s érdekessé tehesse, sőt a mi legfőbb, az életet magát is lángra gyulaszsza, meríthet a tanár a hajdankori más történelmileg mívelt népeinek, példáúl a görögök- és rómaiaknak életéből az izraelitákéhoz hasonló és rokon jeleneteket és eseményeket, melyeket a tárgy illustrálására alkalmasaknak ítél és talál. A mi már e tantárgy vallási részét, illetőleg oldalát illeti, főteendője az előadó tanárnak növendékei figyelmét oda irányozni, hogy Ők az izraeliták történelmében az isteni gondviselés azon önmagát megdicsőített munkáját ismerjék föl, mely a történet logicájánál fogva e népben a keresztyénség lassú, de biztos győzelmi harcát a pogánysággal, diadalmasan keresztül vitte, s őket ehhez képest mint a ker. vallás megtisztult eszméinek úttörőit és egyengetőit tüntesse fel. E végből igyekezni fog a látnokok szellemébe hatolva, könyveikből az erre vonatkozó s Izrael sorsát következetesen ez irányban vezérlő isteni szellem erejét, mely azokban különösen munkás volt, felderíteni, s általában a valláserkölcsi élet nevelésére s az isteni gondviselésben vetett rendithetlen hit megerősítésére igyekszik visszavinni, mely Izrael népének eseménydús s tanulságos történeteiben különösen gazdag táplálékot s épülést nyerhet. A szószerinti könyvnélkülözést a fennebb jeleztük okoknál fogva itt különösen kerülni fogja, miután a történelemtanítás e^yik lényeges feladata az önálló előadás fejlesztése, a vallás pedig a betűnek ellensége. A látnokok egyes tartalmasabb részeit szintén nem emlékelés, hanem