Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-03-25 / 12. szám

az 1868. országos törvényekkel ellenkező cselekvény, kellő orvoslás végett a főtiszt, egyházkerülethez felterjesztetik. 8. Sűdi Károly b.-füredi akad. tanitó úr s.-lelkészül bekebleztetett. 9. A katonaság lelki ellátása iránt e.-megyénk véleménye : az átmenő, vagy rövidebb ideig tartózkodó katonaság lelkészi ellátása díj nélkül telj esitendő, az állandó vagy huzamosb tartózkodásuaknál a rendes szokott díjért, vidéken dupla fuvar s illeték számítandó. 10. Csúthi Zsigmond lelkésztársunk ..Magyar prot. egyháztörténet" című művére az e.-m. könyvtár előfizet. 11. Az e.-m. könyvtár a pápai népiskolába helyeztetik el egy külön szobában, Halasi István tanitó ur könyvtárnoksága mellett. 12. A körlelkészség által kiosztott kerületi népiskolai tankönyvekről a számadás az őszi gyűlésre meg kell hogy történjék. 13. Nagy János esperes úrnak azon indítványa, hogy a püspök- s főgondnokon kívül az egyházkerületnek minden más tisztviselői az egyházkerületi gyűlés által választassanak, nem pártoltatik ez alakban. 14. Közpénztárunk kedvezőtion helyzete szükségessé tette, a javítás módjairól gondoskodni. E célból egy javaslattevő bizottság küldetett ki. 15. Olvastatott Horvát Mihály esperes s kerületi tanbizottsági elnök úr levele, melyben felhivatnak a körlelkészek, hogy a közlött minta szerént begyüjtsék a népiskolai statistikai adatokat. Az egyházmegyei tanbizottságnak adatik ki intézkedés végett. 16. A közönség előtt több izben megfordult lakdákai ügy ma sem dült el. A felek nem egyeztek ki, pedig periculum in mora — mindenik oldalra. Compromissionalis bíróság ajánltatott az egymással megegyezni nem tudó feleknek. 17. Felsőbb helyről kifogásolt magaviseletű péri tanitó egy évig segédtartásra köteleztetett. 18. A nagyságos tihanyi apátság a legelő elkülönitéskoi Tósokon, az ajkai lelkészi hivatalnak, a tósoki leánygyülekezet lelki gondozásáért 10 hold legelő-* illetőséget ajándékozott. A nevezett apátságnak e nagylelkű adománya jegyzőkönyvileg megörökítetik, és megbizatik esperes úr, hogy e jkv. határozattal nagyságos, főtisztelendő apát Simon Zsigmond urat megkeresni szíveskedjék. — Örömmel hozzuk e szép tényt a nagy közönség elé. 19. Horvát Zsigmond pesti lakos, régebben itt nálunk tanitó, hivatkozással az 1855. évi e.-m. közgyűlés 11-ik jk. számára, azon kérelmével, hogy ismét visszavétessék, — elutasittatik. 20. Egy lelkésztársunk esetének felmerülte folytán határoztatik, hogy az anyagyülekezetek lelkészei a filiákban levő bíráknak is kiadják az anyakönyvi kivonatokat, mihelyt ujoncügyben kívántatik. SZEKERES MIHÁLY, e.-m. jegyző. Az ungi ref. egyházmegye téli közgyűlése. Az ungi ref. egyházmegye ez évi közgyűlését a mokcsai egyházban tartá meg. Ezen gyűlés lefolyásáról szándékszom az érdekesebb dolgokat nyilvánosságra hozni, mert az ily gyűlések leghűbb kinyomásai az egyes egyházmegyékben levő valláserkölcsi életnek. A gyűlés napját megelőző estve február 19-én — szokás szerint — az egyházlátogatók jelentései olvastattak fel. A jelentésekből — általában — örömmel győződtünk meg arról, hogy nálunk a valláserkölcsi élet szépen növekedik, a hívek több helyütt jelét adták vallásunk iránti hő ragaszkodásuknak; az isteni tisztelet mindenütt nagy buzgósággal gyakoroltatik, s a lelkészek nem beszélnek üres falaknak. Egyik egyház-látogatónk jelentése szült némi visszatetszést, a mennyiben azon sok dicséretnek s örömkifakadásoknak, melyeket jelentése előrészében felhozott, a következmény egyáltalában nem felelt meg, s épen saját egyházára kérte az illető lelkész az egyházmegye szigorú megrovását. Népiskoláink állapota örvendetes; egyh -megyénk tanítói — önképzésük végett értekezleteket tartanak, s az eredmény dicséretre méltó. Következő napon, vagyis február 20-án vette kezdetét a tulajdonképeni gyűlés. Világi uraink kis számmal vettek részt a gyűlésen ; az egyházmegye több világi hivatalnokai levélben igazolták elmaradásuk okát; — mindamellett is hála Istennek nem vagyunk még annyira, mint egyik szomszéd egyházmegye, hol a küldött képviselők közül kellett egyet felkérni az elnöki szók elfoglalására egy gyűlés alkalmával. Ismét felmerült a gyűlésen, azon már sokszor felhozott visszaélés, melyet a r. cath. lelkészek a vegyes házasságból született gyermekek megkeresztelésénél elelkövetnek. Sokszor feljajdultunk már a jog és, törvény nyílt arculütése miatt; a ministerium előtt is sokszor felforogtak már az efféle ügyek, s az eredmény az, hogy a visszaélések — a kicsikart reversálisok alapján, vagy azok nélkül — száz és száz alakban ismétlődnek. A főt. superintendens urak felléphetnének már egyszer határozott erélylyel a visszaélések meggátlása végett; a kormány pedig, ha törvényt hoz, gondoskodhatnék arról, miszerint ne lenne az csupán irott malaszt, hanem oly hatalom, mely előtt mindenki tisztelettel hajlanék meg. Egy lelkésztársunk egyháza nevében vádolá az egyházmegyét, mivel a kiküldött deputatiók rosz eljárása s erélytelensége miatt az egyháznak 136 frt kárja van. Nem ismerjük ezen ügyet részletesen, mivel a gyűlésen is csak felületesen terjesztetett elő, s e miatt nem mondhatjuk határozottan hibásnak az egyházmegye eljárását; azomban a deputatiók eljárásához sokat lehetne szóllani, s kívánatos lenne, hogy az egyházmegye ne bízna sok elintézendő ügyet ugyanazon egy deputatióra, mert igy a legjobb akarat mellett sem felelhet az meg a hozzá kötött várakozásnak. Méltó felindulással hallgatta az egyh.-m. gyűlés — a sárospataki főiskola számvevőszéki gyűléséről szóló 24*