Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-03-18 / 11. szám

B. úr kérdésének lényege tehát az, hogy meg- ! tartandó-e egy csak imént , minden alkotmányos formák korlátai közt s egyházmegyénknek pláne egyhangú hozzájárulásával, a túldunai superintendentia által hozott törvénynek azon §-a is, mely az idézett törvénynek executiváját adja meg? Erre minden törvényt tisztelő egyénnek, még ha jogtudós is (nem fiskálist értek) csak egy felelete lehet, az

> hogy «meg!" Cicero azon nyilatkozata, melylyel B. úr kliensének a bel.-somogyi esperes,- közelébb egy másik törvénysértő tettétvédelmezte : „esküszöm, hogy a köztársaságot megmentettem* (?) Rómának azon sülyedett korszakában tétetett, a midőn a hirhedt törvényszegésre, ama még törvénytsértőbb, a Rubicon átlépése következett, melynek végzetességét Caesar és Brutus fegyvere sem tudta elháritani. Már az, hogy egy esperes, aki arra esküdött meg, hogy „a fennálló törvényt, mind maga megtartja, mind másokkal megtartatja" nem egy, nem két esetben, a törvény fölé helyezheti magát, sőt szavazatot provokálhat, siker reményével arra, hogy a consist. tagok többsége által támogattatik azon kérdésben, hogy „megtartassék e a törvény?" s e téves lépésében, oly egyén által támogattatik, a kinek jól átgondolt tekintetek, esperese, s a decorum ön- | maga iránt, csak hallgatást tanácsolhatnak, a test és vér szavazatával szemben: oly szomorúan jellemzi egyházmegyei kormányzatunkat, mely ily állapotokat teremtett, mint semmi más. Mert hát lehet-é viszásabb helyzetet csak képzelni is, mint midőn a törvényt az ellen kell védelmezni, aki a törvények őrállójául van hivatva ? Ám de B. úr az általa a közvélemény Ítélőszéke hurcolt esperes védelmére azt hozza fel, hogy a consist. tagjainak nagy többsége „kegyelmet" szavazott a 17. §. egy megtörtént esetében. Szellőztessük ezt a pontot. A B. úr által idézett 17. § azt mondja : 15 nap alatt rendelend a consistorium. . . Az X-i törvénytelen választás „hivatalos" tudomására jutott az esperesnek, dec. 4-én ; (nem hivatalosan? jóval elébb) dec. 19-ig tehát már konzistoriáliter kellett volna intézkednie. S alólirotthoz, mint egyik konsist. taghoz, dec. 28. keltezett levélben intéztetik esperesi kérdés, hogy „megtartassék-e a törvény ? S bár én szokott nyíltságomnál fogva, nem késtem csudálkozásomat fejezni ki, konsistoriumnak p ó s t a i úton tartása felett, mely mód kizárván a pro et contra érvelhetés s megvitathatás s igy a határozat megérlelhetésének lehetőségét, önmagában is amily világos törvényszegés, formailag ép oly képtelen, s következményeiben kiszámíthatatlan absurditásokra vezető ; s habár kijelentém, hogy oly kérdés tevésnek : megtartassék-e a törvény, ép úgy nincs helye, mint arra felelet adásnak ; de nehogy hallgatásom beleegyezésnek vétessék, kifejtéin bár, hogy a konzist. sem nem törvényhozó, sem nem törvénymagyarázó, legkevésbé pedig annak hatályát felfüggeszthető, ellenkezőleg, a törvényt teljes konkrét esetekre alkalmazni hivatott testület csupán; s igy ép úgy nincs joga, a bűnbánóval szemben is kegyelmet gyakorolnia, mint nincs a világi törvényszéknek, s hogy aki egy törvényt sért, minden törvényt sért, mert sérti a törvény szentségét; kifejtéin, hogy ha az egyházkerület jónak látta az uj vál. törvényt akép hozni meg, hogy az a libertinus irányzat által ki ne játszathassék, a bel.-somogyi egyházmegye konzistoriuma, amig alatta áll a sup. fenhatóságának, nem üthet rést a törvényen, mely, lenne bár rosz, a mig törvény, megtartandó, s legfőlebb kijavítandó, de visszahatólag működésbe akkor sem helyezhető, ha csak anarchikus állapotokat nem akarnak előidézni : esperes úr által elrendeltetett 3-szor is a lelkészválasztás, azon egyházban, a melyben az előző választáskor a 17. §. a vál. küldöttség által, mint s érthetet-1 e n, mutattatott be ; elrendeltetett dacára annak, hogy több t. biró is az uj vál. ellen nyilatkozott; elrendeltetett konsist. tartása nélkül esperesileg. S B. urnák ép úgy mint az esperesnek kell tudnia, hogy a vál. t. 25. §-a szerint, a választást az egyházm. közgyűlés erősiti meg s a választási visszaélés ellen a 31. §. értelmében az egyházmegyei konsistoriumról az egyházkerületére van fölebbezés. Kételkedhetik-e B. úr és cliense, hogy a 17. §. ellenére elrendelt uj választást, a közgyűlés törvénytelennek nyilvánította volna s hogy az egyházmegyei consistoriumban nem találkozott volna oly független jellemű biró, aki a netán világos törvénybe ütközendett ítéletet, az egyházkerületi konsistoriumra fellebbezte volna ? ! Nekem legalább más véleményem van egyházmegyénk többségéről s bármennyire subditus consistoriumunk egy némelyik tagjáról, még . . még . . magáról B. úrról is. S mi történik, ha megtartatik az uj választás ? Kettő: Vagy meg semmisittetik a választás, s az által kompromittáltatik az esperes; vagy helybehagyatik s megrontatik a törvény, alásülyesztetik a törvény iránti tisztelet; s az utóbb: esetben meg van bármelyik gyűlési vagy konsistoriális tagnak fölebbezési joga. Nem lett volna e ebből nagyobb baj, mint ha fölterjesztetik az ügy a superintendenshez, hogy a nekie adott legfőbb őrállói jogánál fogva, előzze meg a nagyobb bajt, felfüggesztvén a törvénytelenül elrendelt uj választást. S B. úr „d e 1 a t o r"-nak nevezi a felterjesztést tevőt, nem jutván eszébe, hogy titkosan véghezvitt törvényellenes setét tettek ellenében levén helye a delatorkodásnak, védelmi hevében, ő maga jellemzi a legsötétebben védencének cselekvényét. S midőn alólirt, az espereshez küldött válaszomban, határozottan kijelentettem, hogy „minden lehetőt megteendek a vál. törv. megsértésének elhárítására" s midőn annak kijelentése dacára elrendeltetett a választás s igy reám nézve, adott szavamnál fogva is, kötelesség