Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-03-11 / 10. szám

Nagyon kedvelte a közmondásokat, példabeszédeket és a mottókat. Sajátságai közé tartozott, hogy soha semmi levelet sem irt mottó nélkül, lett légyen az bár hivatalos levél. A mottókban nem volt fukar, bőven báut velők. Sokszor csupa mottókból állt az egész levél. E lapok t. szerkesztője is emlékszik talán, hogy egy-egy beküldött cikke vagy magán levele mily gazdagon föl volt piperézve mottókkal. Egy izben valami egyh.-kerületi tisztség volt betöltendő, melyre csöndes szent korteskedések folytak. Bátki bácsit is megkerülték ; de ő szilárdul állt eltökélése mellett s a beadott szavazatlapra is mottót irt Horátiustól: „Justum ac tenacem propositi virum" stb. „Mi alulírottak — eltekintve minden egyebektől — saját jó meggyőződésünket követve, ezennel választjuk" stb. . . E lapok szerkesztőjéhez egy izben levelet irt, a mottó ez volt: „Teljes számú példányokkal folyvást szolgálhatunk" s a szerkesztő küldte neki jó ideig az ingyen példányt. Társaságokban ő tartotta fen a jó humort, nem annyira ötletei (noha ezekben sem volt szegény) mint inkább személyisége által. Áldott jó flegmájából ki nem lehetett venni. Elete gazdag volt humoros, s tragikomikus eseményekben. S a felette elpattogtatott élceken maga nevetett legjobb izüeket Egyszer István napot csapott. Sok vendég csődült össze, még zene is volt; hanem az a szerencsétlen spárherd (takaréktűzhely) tönkre tett mindent. Fel volt rá rakva az ételek halmaza, készen minden, csak be kell tálalni. Ekkor szólalt meg épen a zene. A szeles legátus azonnal táncba kapta a kisasszonyt s mikor pördültek, meglökték a nagy suly alatt görnyedező lábas spórherdet s feldűlt, és oda lett minden étel. A káposztába beledült a rétes, a leves össze vegyült a kávéval a fánk szét gurult, a sonkával elszaladt a kutya, a viganó tüzet fogott, a legátus összeégette kezét, és a vendégek éhesen mentek szét. „Soha soha ilyen István napja!" ez volt az első és utolsó. Pedig szerepét még nem fejezte be a spárherd, még kegyvesztetté is tette gazdáját a helybeli kath. uraságnál, kinek házához bejáratos volt. A szétrepedezett vasakat a szomszéd mező városba küldé a lakatoshoz az uraság levélhordó cigánya által, ki épen a méltóságos asszony Tolnában lakó szüleinek cimzett levelet vitt a postára. De a cigány félreértvén a dolgot, a vas darabokat a levéllel együtt a postán hagyta, a posta-mester pedig, jó hiszemben, leküldte a levéllel együtt Tolnába, Sokáig várta a tiszteletes a lakatost, mig egyszer az urasági tiszt fölvilágositá a dologról, hogy bezzeg haragszik ám a méltóságos asszony, többé ne is nyisson oda ajtót. Sok ily kásusa volt. Mindezeknek már vége! A sors vele többé nem űz komédiát. Kereshet magának más objectumot. Többé „nem nevet senki rajtam !" Oda véste a kurátor a tölgy fejfára: „Itt nyugszik" Motto is van rajta: Boldogtalan voltam Teljes életemben, Csak az vigasztal, hogy Meg nem érdemeltem. Oda tették Jabloncai Pethes Sámuel mellé. Testvérek voltak, nyugodjanak együtt! „Sirja fölött enyeleg suttogva az alkonyi szellő. . . s azt susogja: „Adjátok meg nekem most már az anyagi s erkölcsi elismerést ..." És vajha meghallanák ezt egykori tanítványai, tanuló- s tiszttársai s meg minden könyörületes lelkek ! És vajha meghallaná e.-megyénk s kerületünk is, és senkit martirságra ne kárhoztatna többé Oroszival! . Sokan hordják e hazában azt a keresztet, melyet Bátky viselt. . De az ily érdemiend osztogatást meg kell szüntetnünk ; akkor aztán nem irunk dupla nekrologot. KOMJÁTI GEDEON. Helyreigazitás. Filó L. urnák mult számunkban emiitett 3 frt adomány nem a moldva-oláhországi, hanem a „s 1 a v o n-s z e r é m i missiora küldetett. Szerkesztői mondanivalók. K. S. úrnak. Vettük a választ, de helyszűke miatt jövő számunkra hagytuk. t£„ F. úrnak S. V.-én köszönjük, közelebb jön. HIRDETÉSEK E® áL 13r ét, z sl t-A brassói ág. hitv. magyar egyházközségnél megürült 391 frt óvi fizetéssel ós szabad lakással díjazott s körülbelül 40 frt mellékjövedelemmel összekötött vallástanitói S kántori állomásra ezennel pályázat hirdettetik. Pályázni kivánók felkóretnek, hogy kellően felszerelt folyamodásukat folyó óvi március hó 24-ig az egyháztanács elnökségének bórmentesen beküldjék, vagy személyesen benyújtsák. 2—2