Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1877 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1877-03-11 / 10. szám

szabadon oly nyíltan kimondta az egész világ előtt, hogy e miatt minden régi előítéletet maga ellen zúdított, s a leghevesebb ellentállással találkozott. De ő el volt határozva, hogy a mellett, mit ő igaznak ismert fel, harcolni fog, és ha a szükség úgy hozza magával, harcolni fog egyedül is, harcolni, és a harcban elesni. S küzdött nem csak a templomi szószéken s az irodalom terén, de egyebütt is. Szerinte a testvérei javát őszintén keblén hordozó lelkésznek kötelessége a nyilvános helyeken s a világias célú gyűléseken is megjelenni, s magát itt is a nép igazi barátjaként mutatni fel. Miért is, a hol csak alkalom kínálkozott az emberiség jogainak védelmezésére s a haladás akadályainak elhárítására, ő mindenütt ott volt s működött. Lelkesedésével s azon csillogó fegyverekkel, melyekkel a szabad eszmék mellett harcra kelt, megnyerte hallgatói köztetszését. Ismeretgazdagsága, csodás hatású szónoki ereje, élénk kedélye, élcei, a beszédeiből visztükrö/.ődő valódi pathos mind közremtíködének a hallgatóira tett benyomás fokozására. S e mellett birtokában volt ő azon titoknak, melylyel mindenki szívét, még ellenségeiét is meg tudta nyerni. Mert hisz ő úgy tudott beszélni, mint az ismerős ismerőseihez, barát barátaihoz, testvér testvéreihez. Még akkor is, midőn hevesebb harcait vívta, s beszédeiben kemény szavakat, élesen csipdeső élces, majd gúnyosan maró kifejezéseket használt is, jól tudta mindenki, hogy az ő méregben mártottuak látszó nyilai csak a jogtalanság, a helytelen alapelvek, nem pedig az egyének ellen irányoztattak. Azért is neki sok olyasmit megbocsátottak, mit kevésbbé nemes lelkűnek rosz néven vettek volna. Már a benne levő lelki ellentétek megnyeröleg hatottak nála. Természeténél fogva az ő lelkülete inkább női szelíd lelkület volt. Egész valóját szerénység ós igénytelenség takarta. Akarata meg olyan volt mint a vas, igazságszeretete hajlitliatlan, bátorsága csupa tüz. Ilyen természettel és tulajdonságokkal megáldott ember azután, ha környezete megismerte, ós megértette, csak a szeretetnek lehet nemes tárgyává, a minthogy szerette is őt gyülekezete, a jó pásztort a hű nyáj. Egyházi beszédeit az életből merítette, és az életre alkalmazta. Tele voltak a legszebb gondolatok bői égével, vallásos melegség, fenkölt lélek, gyöngéd érzés és erély, a mik leginkább jellemzik. Szemére vetették Dawsonnak, hogy az ő egyháza confessiótlan. És még is inkább az üdvezitő nyomdokain haladt gyülekezetével, mint azok, kik a hitvallástételek sokasága mellett mozdulni sem mernek, mozdulni sem tudnak. Különben Dawsonnak is volt hitvallása, Jézus gyönyörű hegyi beszéde. Mestere volt továbbá a bibliai helyek felolvasásának, s nagy mester az imádkozásban. A bibliai helyeket elsőben önnön lelkében átdolgozta, átérezte, úgy fogott azoknak felolvasásához nyilvánosan. Tehát nem úgy mint sok mester Izraelben, kik minden előleges áttekintés nélkül olvasnak epistolát. Az imádságot könyv nélkül mondotta. így nála csak ugyan mindég a sziv teljességéből szólhatott a száj. Ez által nem esett azon gyakori hibába, melybe sokan beleesnek, hogy előadása egyhangú lett volna, a mi által az ima opus operatummá alacsonyul, holott pedig rendeltetése az, hogy a sziveket a buzgóság szárnyain égbe ragadja, sziveket és velőket ragadjon meg. Dawson imádságai valóságos zsoltárok valának. Ezzel is megmutatta, hogy a vallás egészen más, mint theologiai dogmák, speculatiók foglalatja, vagy szellemdús theoriák összege, ós más mint puszta érzelem dolga. A vallás lényege az embernek egész valójára kiható uralom, az egész embert fogva tartja, szüksége van az érzelemre, szüksége a tettre, szóra, stb. A hagyomány által ránk maradt vallástótelek nem mindenkinél és nem minden időben igaz kifejejezései a belső hitnek. Vallási igazságok defiuitiói nem cserélhetők fel a vallás igazságaival. Az a világosság, mely az apostolokat és egyéb nagy tanítókat megvilágított, ma is fénylik, ez mindenekhez eljut szabadon. És mi lett Dawson 32 évi működésének eredménye ? Az, hogy egészen észrevétlenül egy liberális keresztyénséget hozott létre, egy egyház sem zárkózhatott el egészen Dawson müvének befolyása elő 1 Már mondottuk, hogy az ő működése mint lelkészé nem szorítkozott pusztán a kathedrára, mind arra kiterjedt gazdag ismeretű figyelme, a mi az emberiség iólétére emeltyűül szolgált. Minden téren az emberiség elévülhetlen jogai mellett foglalt állást. így felemelte szavát a 1 engyel, magyar és ola sz ügyben. Majd 1.870/1 szóval é.s tettel Németországnak pártjára állt. Emersonnal megmászta a barrikádokat Párisban, C a r 1 y 1 e 1 a 1 beutazta Némethont, ismerte éjszakot és délt. Voll 19*