Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-12-24 / 52. szám

ennek kidolgozására a korábbi bizottságot felkérte. Mely bizottság úgy látszik komolyan hozzálát a reábizottak teljesítéséhez, nem kiméi munkát fáradságot, és reményt nyújt, hogy egy év múlva oly munkával áll elő, mely messze túlterjed az eredeti kiküldedésekor előtte kijelölt határokon, s melyet nem csak az illető egyházmegye, de őszes hazai reform, egyházunk nagy köszönettel fogadandó pótlójaként vagy legalább hatalmas úttörőjeként mutatkozván ez egy református egyházi törvénykönyvnek. Végre egy e célra kiküldve levő bizottság jelentése alapján megállapitattak, hogy az e.-megyében levő hat osztályú ref. népiskolákban tanítandó tantárgyakhoz mely vezér- és kézikönyvek használtassanak s az osztályokba mely tanszerek és felszerelések szerzendők be Örömmel győződtünk meg úgy a közlött, mint a többi összesen 94 j -k. sz. a. levő határozatokból, hogy az egyházmegye kormányán levők s a közgyűlést alkotó tagok, nagy erélyt, lelkiismeretességet tanúsítanak s az | egyházmegye kormányzásában, és a kiküldött bizottságok komolyan hozzálátnak a reájuk bizott munkához s összevetett vállakkal fáradoznak e.-megy éj üknek a kor igényei- j hez mért szinvonalra emelésén. FARKAS JÓZSEF. Külföldi egyház és iskola. II. Missiói levél. Tisztelt szerkesztő úr! A mint 1-ső missiói levelemben is megérintettem, ígéretet tettem arról pünkösti látogatásom alkalmával Szlánavodán és annak környékén szétszórva élő ref. hitfeleinknek, hogy ujbori communióra ismét felkeresem őket. — Es ígéretemhez képest csakugyan meg is látogattam szegény elhagyatott hitsorsosainkat október utolsó vasárnapján, mely napon a már első levelemben is megnevezett Gergely Péter foldmives atyánkfia szerény hajlékában, most már ez évben másodízben, elkészítettem az Úrnak asztalát, és arról kiszolgáltattam az úri szent vacsorát. Levél által közlekedni szlánavodai hitsorsosainkkal igen nehéz feladat, mert az utolsó posták akár Vucsin, akár pedig Szlatina jó darab földre esnek Szlánavodától, j a mely helyekre a közlekedés — kivált őszi időben, a nagy sártengerben — sokszor hetekig meg van akasztva. Innen lehet aztán kimagyarázni, hogy ámbár elindulásom | előtt több mint husz nappal irtam Gergely Péter atyánkfiának, tudtára adván jó előre, hogy mikor megyek, hogy ő is tudathassa a szétszórt hívekkel odaérkezésem napját, én mégis előbb értem oda, mint levelem, sőt hihető, hogy az, még most sem érkezett el rendeltetési helyére. Belátván már most utóbbi utazásom alkalmával, hogy Slavoniában az őszi esős napok beköszöntése után járni- j kelni igen kellemetlen, arra határoztam magamat, hogy j a mikor jó útat lehet reményleni, Pünköst után, szentháromság vasárnapján teszem meg ismét vándor utamat, hogy az elhagyatott lelkeknek az Isten igéjét hirdessem és a közös keresztyéni szeretet asztalánál velők együtt vacsoráljak. Mint fentebb említve volt, váratlan lőn megjelenésem^ miután érkezésemet tudató levelem nem kézbesitetett. — Hogy azomban a közvetlen közel szomszédságban eső hitsorsosaink mégis megtudhassák, hogy ismét eljöttem hozzájuk, október utolsó vasárnapján kora reggel útnak indítottam mindenfelé Szlánavodán lakó atyánkfiait, hogy a közel környéket hívják össze istenitiszteletre; és miután az istenitiszteletet délutáni 2 órára tűztem ki, csakugyan meglehetős számmal voltak hallgatóim, s az úrvacsorázók száma is harmincnál többre mehetett. Szegény ember szándékát boldog Isten bírja ! Miután a szegény sorsú hívek mostani eljövetelem napját nem tudhatták, szegény erszényeikbe nem gyűjthettek előre a szeretet filléreiből annyit, mint a mennyivel első latogatásom alkalmával adakoztak a perselybe. Azomban az a kevés 2 frt 65 kr, — mely ez alkalommal isuiét a perselybe adatott, arról tesz fényes tanúbizonyságot, hogy midőn az elhagyatott lelkeknek hirdettetik az Isten igéje, elhagyatott szegény sorsukhoz képest ők is leteszik az egy, vagy két obulust az Úr oltárára, mely Isten előtt mindenkor kedvesebb és becsesebb a gazdagoknak két, vagy három marok aranyánál. Miután az istenitisztelet véget ért, felemiitettem az istenigéje után áhítozó hitfeleink előtt, hogy vannak nálam eladás végett bibliák, énekes, és egyéb könyvek. Mintegy szégyenkezve mondák ekkor többen, hogyha előre tudhatták volna, hogy mikor jövök, gondoskodtak volna ők is előre pénzről, de most kezeik között pénz nincsen, tehát könyveket, — bármiut óhajtanák is — ezúttal nem vehetnek. — Dehogy nem vehetnek biztatám őket, odaadom én a könyveket hitelbe is, és ezen bíztatásomra vettek is többen, a kinek mire legnagyobb szüksége volt Látni azt az örömöt, melyet a könyveknek hitelben történt kiosztása alkalmával az arcokon láttam és szemléltem, bőven, nagy mértékben lett ez által megjutalmazva lelkipásztori gondozásom és fáradozásom. KEREK SÁNDOR. Külföldi testvéreink közötti torzsalkodás. Más nemzet fiai ha hon torzsalkodnak is egymással, de hazájuktól elszakadva, idegen népek közé keveredve testvérileg összesimulnak, s egyesült erővel munkálódnak nemzetiségi s vallási érdekeik előmozdításán. Sőt talán mi magyarok is ilyenek vagyunk, ha más valamely országba, nem pedig Moldva-Oláhországba vetődünk ki. Itt azonban úgy látszik kétszeres átok fogta meg a magyart, s a pártoskodás tüze az ide költözött magyarok keblében még nagyobb lánggal lobog, mint a hon m aradiakéban