Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-12-10 / 50. szám

Tizenkilencedik évfolyam. SO. SZ. Budapest, 1876. december 10. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és KIADÓ-HIVATAL: VIII. ker. Mária-utca 10. sz. I. em. Előfizetési d.lj: Helyben házhozhordással a vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. Előfizetési felhívás a „PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP" 1877-dik évi huszadik évfolyamára-Előfizetési dij: Egész évre 0 forint, félévre 4: forint 50 kr, negyedévre Q forint SS kr. Az előfizetési pénzeket lapunk kiadóhivatalába (Mária-utca 10-ik szám alatt) kérjük küldeni. Budapesten, 1876. december hóban. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Dr. Ballagi Mór. Főmunkatárs: Farkas József. Két protestáns levél *) a svájci evangelikus egyletek szept. 26- és 27-ik napjain tartott egyetemes gyűlése tagjaihoz. — Az »Alliance Libérale" folyó évi október 7-ik és 21-dik számában jelent meg. — Uraim! Én az önök nyilvános üléseiben jelen voltam ; a Magdaléna-egyházban tartott egyházi beszédet, valamint a casino-teremben felolvasott két értesítést, és az erre következett tanácskozást végig hallgattam; ós késztetve érzem magam, hogy a reám gyakorlott hatásról szóljak. A mi engem" mindenek előtt meglepett, az uraim, az önök felületessége volt. Nem kerülhette ki önök figyelmét, hogy az utóbbi 20—30 óv alatt a protestántismus kebelében egy vallásos mozgalom támadt, melyet liberális vagy modern protestantismusnak, szabad keresztyénségnek, vagy csak röviden liberalismusnak szoktak nevezni. Ez különböző alakokban fellépett az Egyesült-Államokban, Angol-, Holland-, Német-, Magyar-, Olasz-, Franciaországokban és Svájcban. Ezen irány hívei között vannak tanárok, lelkészek, világiak, kiknek kegyességük s lelki műveltségük nemessége messze túl van minden kétségen; *) Ezen levél megértéséhez talán nem lesz felesleges megjegyezni a következőket: Genfben már 1817 ben megtiltatott a lelkészeknek a kálvinista orthodoxia bizonyos'alaptanai felett vitázni. A következő években pedig még inkább erősbödött az ordoxelleies irány, s a régi tanok hoz ragaszkodók, a gúnyosan úgynevezett momierek sok mindenféle bántalmazásnak ki voltak téve. • A juliusi forradalom után illetlennek látszott, hogy bármely theologiai irány is üldöztessék, ezért az igazhivők is bátrabban léptek fel ezentúl orthodox irányukkal s törekvéseikkel, és az ily irányú papok száma mind inkább szaporodott. — De a nagy közönség, a nép, annál inkább buzgott a szabarl irány mellett. Az 1846-diki forradalom megdöntötte a lelkészek aristokratikus kormányát, és az újonnan szervezett consistoriumokban a liberális laikusoké lett a hatalom, ezek állottak a nemzeti, vagy tartományegyház élére. Ez idő óta itt is, valamint a szomszéd francia kantonokban, p. o. Waadtlandban, hol a nagy tanács 1839-ben ünnepélyesen szétszaggatta a helvét hitvallást, mint az orthodoxok lobogóját, heves küzdelmek folynak az egyház felett is uralkodó, és annak irányát megszabó nép, és a papságnak azon része között, mely a régi tanokhoz, s hitvalláshoz ragaszkodik, s mely ennélfogva nehezen tűri a nép uralmat, s epedve sovárog egykori hatalma befolyása után F. J.