Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-12-03 / 49. szám

Tizenkilencedik évfolyam. 4f>. sz. Budapest, 1876. december 3. PROTESTAUS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és KIAD Ó-HIVATAL: VIII. ker. Mária-utca 10. sz. 1. em. Előfizetési d.ij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. IC Teljes számú példányokkal még mindig szolgálhatunk. Azon t. előfizetők, kiknek előfizetésük sept. hó végével lejárt, annak megújítására felkéretnek. A katholicismus hódításai. Lapunk joleu számában a „Különfélék" rovatában pár sornyi statistikai kimutatást vesznek t. olvasóink a catbolieismusnak Amerikában tett közelebbi bódításairól. Rövid pár sor igaz, de azért engedjék meg t. olvasóink, ha azzal egy kissé bővebben foglalkozunk, vagy ha azon néhány statistikai adat közlése alkalmából, korunknak egy látszólagos rejtélyére ós az ebből vonható következtetésekre igyekszünk a figyelmet irányozni. Midőn ifjúságom első éveiben megismerkedtem a száz évvel előbb ólt szellemi óriásokkal; midőn először elolvastam azon gygási harcok történetét, melyeket a 18-dik század utóbbi felében ólt angol, német s kivált francia esprits forts-ok a középkori bigottság és tudatlanság közepette kiemelkedő olympusa ellen a földi isteneknek oly fényes diadallal vívtak; majd midőn a francia forradalom által proclamált eszméknek világhódító diadalútját figyelemmel kísértem : azt hittem, hogy a régiek elmultak, és ha még mindenek körülöttem ujakká nem lettenek, az csupán a restaurált politikai absolutismusnak tulajdonitható. Közelebb az absolutismust majd mindenfelé, többek közt a katholicismus középpontján is szabad alkotmányos intézmények váltották fel, a sajtóról lehullott a bilincs, a nópnevelósügye hatalmas lendületet vett, a tudományos műveltség szabadon fejlődhetik: ily körülmények között joggal remónylhettem, s azt hiszem, hogy remónylettük is igen sokan, hogy a sötétségben rakott, s a szellemi s világi zsarnokság által védett falai Jerikhónak mindinkább omladozni fognak. És im mit látunk? Azt, hogy a közelebbi évtizedek alatt ópen a legszabadabb s legműveltebb országokban tesz jelentékeny hódítást azon intézmény, mely a mai kor fel világosultságával, az egész modern fejlődéssel, civilizatioval ellentétben látszik állani. Amerikai hódításairól említést tesz lapunk mai száma. Tudjuk ugvau, hogy Amerikában a nagy szaporodásnak egyik jelentékeny tényezője a bevándorlás, de azért tagadhatlan a hódítás is. Angliára s az ott kiviyott fényes eredményekre reámutattunk már több izben ; emiitők, hogy a legfényesebb nevű s mesés gazdagságú családok köréből nem ritkák a convertálások, hogy a kathol. templomok, zárdák meglepő mérvben szaporodnak. Felhoztuk többször Franciaországot, hol midőn a csudatévő Máriák ez előtt 5 évvel divatba jöttek, majdnem százezrenként zarándokoltak a kihiresztelt helyekre, mikor pedig ez előtt másfél évvel a kathol. egyetemek alapittatása megkezdődött, e célra rövid idő alatt milliók folytak be. S talán felemlíthetjük saját hazánkat is, hol aligha csalódunk, ha azt állítjuk, hogy ma sokkal erősebb a katholicismus, mint volt ezelőtt 10 vagy 20 évvel. Nem valódi talány ez ? Első pillanatra kétségkívül. De kissé mélyebben elmélkedve róla, azt hiszem megfejthető, ós egyszersmind a mi teendőnk is felismerhető. Ezen futólag érintett jelenségekből, távol legyen, hogy valaki talán azon következtetést vonja, mintha az igaz ügy diadalába vetett hitünk megingott s a vógdiadal hova eldiilóse iránt táplált reményünk elhalaványult volna. Nem! Hanem a felől igenis meg 97