Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-11-26 / 48. szám

Gyermeketeket jó idején iskolába adjátok, annak utánna udvarba, mert a kin lakó paraszt ember gyermeke elébb ül az otthon lakó nemes ember gyermekinél ; hány István, Pál, Péter, Gergely deákot láttam én paraszt ember gyermekiből állókat, kik addig tanultanak mig deákságok után nagy procatorok, directorok, itélő mesterek, tábla fiai lettenek, gróf, báró ur, főember uram fiai szégyenlettek tanulni, hanem agár, kopó, karuli, paripa, vadászat, ital, tánc s egyéb héjában valóság volt a mulatságok, felnőttek, mint a szamarak, semmit sem tudtak, senki sem becsülte ; István, Pál, Gergely deák ajtaján kuncsorgottanak, tanácsot azoktól kérdettenek, azokat süvegelték, aranyakkal ajándékozták; a ti gyermeketek is ugy jár, ha nem tanul. Mikor már emberkort értek házasságtokban, ha lehet soha számadó szolgaságot, tisztséggel fel ne vállaljatok,mert sokakat értem én olyanokat Erdélyben, kik számadó hivatalban pompásan éltenek, semmi jövendőre nem vigyáztanak, azalatt vagy elrántották a tisztséget kezekből vagy meghaltanak. Feleségeket, gyermekeiket a számadásra rárántották, mindenöket elvették, éhelhalásra koldulásra jutottanak. Jobb otthon száraz kenyeret enni csendesen, s a jószágocskából élni takarékosan, a mint lehet. Ha lehet többet is, de kivált az urak közül egy jó Patronust szerezzetek magatoknak, azt udvaroljátok gyakorta, kedvét keressétek, hogy ha mi bajotok lészen oda folyamodhassatok Isten után. Mikor vagy ti perletek mást, vagy titeket perlenek legelsőbben is jó lelkű igaz Procatort fogadjatok, annak tanácsával éljetek ugyan, de más értelmes Juristákot consultál játok : a törvény tevőköt jó idején eljárjátok házuknál szálásukon; a cauzát velők megértessétek s kérjétek azon, hogy igazságtokban szolgáljanak, mert vajmi jó s hasznos dolog, mikor a törvény tévő előre a dolgot jól meg hányja-veti könnyebben s készebben hozzá szólhat, mikor a szék színinek fordul a causa. A mi kevés jószág marad rátok, el ne adjátok hanem inakább igaz uton szaporítsátok, mert a jószágnak a hasznából kell élni, nem az árrából, jobb bocskorban járni s a jószágot megtartani, mert a jószág hasznából idővel kamatjain csizmát is vehetni, de ha jószágot is eladott, a pénz hamar elkél, utóljára a pénzed sem lesz jószágod sem lesz. Példa erre, ha más nem is, akar csakelső feleségem Apja Kun Mihály, addig adogatta a jószágát, hol egyiket hol másikat: mikor meghalt, még testire is én adtam egyet-mást, a melyben kinyújtóztatták. Azt is édes fiam efféle példákból tanúijátok, s a jószágot el ne vesztegessétek. A mi készpénzetek marad, jó lakásra cifra köntösre el ne költsétek, hanem zálogosítsatok jószágot, annak hasznát veszitek, mikor kiváltják a pénzetek is visszajő ; egy részit a pénznek adjátok ki kölcsön, az interessire kaszálnak, aratnak, szántanak, szőlőt müveinek, a más részire készpénz interest adnak, abból költhettek, a pénzetek is megmarad. Ilyen praxissal folytattam én a dolgaimat, kölömben hova lettem volna én el ennyi szörnyű kárvallások között, ha mindenre csak a készpénzt költöttem volna. Azon igyekezzetek, hogy az ó búzát ott érje az az új búza, az ó szallonát az uj szallona, az ó bort az uj bor, mert a szegény nemes embernek soha nincsen ártalmasabb dolga, mint mikor pénzes gabonára szorúl. Ha egy esztendőben bővön terem a búza más esztendőben nem terem; azért pénzen ne add el mindjárt a gabonát, kivált mikor olcsó, hanem pünköst tájban, mikor árusabb a gabona akkor eladhatok benne vagy készpénzen vagy hitelbe, egy részit pedig adjátok ki kölcsön a városon, arra vagy dolgoznak vagy interes búzát adnak és így mindenkor tavaszi búzából vessetek; az idei gabona maradjon meg esztendőre, mert gyakorta megesik, hogy a buza, vagy a szárazság vagy hosszas esőzés miatt vagy jégeső miatt oda lesz vagy az egér lerágja, olyankor ha tavaszi búzád nem lesz s pénzen kezdesz búzát venni bizony felnyílik a szemed. A ki uratok, fejedelmetek leszen, annak hűségében nagy károtokkal is mind végig megmaradjatok, mert az árúlók mind Isten, mind ez világ előtt gyalázatos gyülőlségben maradnak, és mind életöktől, mind jószágoktól privál tatnak. Ha valamelyik székben, vármegyében assessorok lesztek, a törvényben igazán voxoljatok, ajándékért, félelemért , atyafiságért , gyülőségért sententiát ne mondjatok, mert isten igy parancsolja. A szegénynek, árvának, gyámoltalannak, hogy igaz ügyében előmehessen, erőssen pártját fogjátok, az erőszaktevőktől a mennyire lehetséges lesz, megoltalmazzátok, az isten is ugy leszen mások ellen a ti oltalmatok. Ha oly ho, mályos és titkos leszen a causa, vakmerőképpen s hirtelen senkit meg ne sentetiázzatok, hanem inkább absolváljátok, mert ha a titkos gonosztevő megszabadúl is törvény szerint, az után világoságra jővén dolga, ismét törvényre ránthatni; de ha az ártatlant megölik, ha azután napfényre jő is ártatlansága, fel nem támaszthatod, hogy absolválják. Többet is írhatnék akár egész könyvet gyermekeim tanúságokra; de azen kivűl is sok írásaim, munkáim vanvannak, azokat olvassák gyakorta ; ha életre valók lesznek gyermekeim, azok szerint folytathatják dolgokat. Hanem ide irtam egy néhány deák és magyar veiseket a melyeket utósó testamentum gyanánt hagyok nekiek, és azokat félljék, becsüljék minden jószágnál, jóknál, melyek ha Isten megtartja nálam; holtom után rájok maradhatnak. FELMÉRI LAJOS. BELFÖLD. Számvevői jelentés a belső-somogyi helv. hitv. egyházmegye csurgói nagy gymnásiumának pénztári állásáról,