Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-10-22 / 43. szám

által biztosabb tájra tegye át állandó lakását s könyvnyomdáját. Az átköltözködést ismét Thurzó Elek eszközölhette. Ugyanis Károli ebben az időben kezdett a biblia fordításához, s így nyomdára volt szüksége. Mind erről, mind pedig Mautskovit szorult helyzetéről Thurzó Elek értesülhetett, s a galgóci nyomda áthelyezését Károli környezetébe, az eredeti terv szerint talán épen Göncre, annyival is inkább szorgalmazhatta, mert Gönc szintén az ő uradalmaihoz lartozott, A főúri pártfogók a nyomda helyéül véglegesen Gönc mellett, Báthori István családi birtokát, Vizsoly városkát jelölték ki, mely ótalmazva Boldogkő, Regéc és Ruszka váraitól, jobban biztositá a nyomda háborítatlan működhetését, mint Gönc, mely már akkor, mint országútban fekvő átmeneti hely, a felvidék egyik fontosabb s ezért gyakrabban háborgatott pontja volt. „Mely évben történt 1585— 88 között Mantskovit átköltözködése ? — adatok hiányában nem tudhatni" — mondja Károly úr. Azt hisszük 1588-ról szó sem lehet, legkésőbb 1587-ben történt az. Igaz, hogy a vizsolyi biblia címlapja szerint a biblia nyomatása „kezdettetett Böyt Elő Szombaton, az az, 18 napián Boyt elő hauánac 1589. esztendőben. És el végeztetett Istennee kegyelmességéből, 20. napján szent Jacab hauánac, Cliristus Wrunc születése vtán ennyi esztendőben 1590." ; — de aki ismerős azon kori nyomdászati viszonyainkkal, tüstént belátja, hogy vagy nem áll e dátum, vagy pedig egy-két évig folyton előkészületeket tettek a nyomatásra. Külön adatunk is van arra nézve, hogy már 1587-ben megkezdettek a nyomatási előmunkálatok. Szenczi Molnár Albert t. i. 1587-ben Göncre ment tanulása folytatására, hol mestere, Károli, épen a magyar biblia nyoniatásával lévén foglalatos, őt ez ügyben gyakran átküldözte a vizsolyi nyomdába. „Mely első kibocsátásnak (a vizsolyi bibliát érti) szolgálatjában, akkori gyermekségemben is, részessé tött engemet az istennek gondviselése. Holott az időben lábánál forganék az becsületes embernek, Caroli Gáspárnak, az gönci prédikátornak, az ki főigazgatója volt az kinyomtatásnak. Ez engem gyakorta az visoli nyomtató helyben kiküldött az ő tőle irott levelecskékkel" — írja Molnár az általa 1608-ban másodszor kiadott biblia „Ajánlólevelében." A vizsolyi biblia példányaiból Jankowich Miklós 1834-ben még mindössze 8-at ismert s szerinte „ritkább, és ha tökéletes épségben fentartatott, a legritkább magyar könyvek sorába tartozik". *) Már Károly úr „épen nem ritka könyvnek" nevezi, méltán, mert ő és Szabó K. 18 példányát ismerik.2

) A vizsolyi nyomda később is csak theologicumokat 1) Biblia tudniillik a szentirás különb és eredeti magyar fordításainak öt példái. Esmérteti W. J. M. Pesten, 1834. 33. 1. 2) 19-dik példány az u. n. Ráday-könyvtárban, Budapesten, 20-dik (csupán „Az szent biblianac masodic resze") a British Museumban, Londonban. Catalogue de la bibi. de M, Etienne de Nagy, chez List & Francke a Leipzig. Cat. No. 61, p. 11. termelt, kinyomatott egy Index Biblicust, 1593, 8-r, Gönczi István Panharmoniáját 1599, 4 r. s Mantskovitnak »Az egész szent Bibliára való Index vagy Laistromát.« 1600. 8..r. S ezzel megszűnt a nyomda. Rövid élete alatt becses műveket bocsátott világgá, melyek elseje, a protestánsok vallásának kútfeje, azóta számos kiadást ért. K. úr a későbbi kiadásokra is kiterjeszkedik, melyek nem tartoznak szorosan e munkába, inkább csak hátterét képezik, föltüntetvén, minő eredménye lett a vizsolyi nyomda első termékének. E névsor tulaj donkép a Balogh Ferenc Magyar prot.-egyh.-történelem részleteiben közlött magyar biblia-kiadások közül szórói-szóra kiirt Károlifélék táblázata, javításról szó sincs, bővítés is mindössze az 1872—75-ig megjelentek fölsorolása. Pedig van mit javítani Balogh úr művén. A vizsolyi bibliának mindjárt legközelebbi kiadását K. úr föl sem emliti, mert Balogh nem tudja, hogy ki fordította. E kérdésben útbaigazít bennünket tudós Szombatin János pataki tanár „Rövid tudósítása a magyar bibliáról,* melyben a többek közt ezeket írja : „Bártfán is kinyomtattatott a Magyar Biblia, 1607-ben, Klösz Jakab betűivel. Fol. Ez a biblia szép formában, szép betűkkel vagyon készítve. A fordítása Károli Gáspáré, tsak néhol vagyon valami kevés külömbség. A Részeknek summái, kivált a Mózes könyvében, szép erköltsi tudományt is foglalnak magokban. Ki-jött pedig több Darabban egynél: de ki jött-é ekkor egésszen a Magyar Biblia, vagy tsak a Móses, Jósué, és Jérémiás Könyveiből való egy-néhány szakadozott darabokra akadtam : többnyire pedig, a kik a Magyar Bibliáról irnak, ezt még tsak nem is emiitik.3

) Bod Péter azt írja, hogy „Bártfán . . . 1607-dik Eszt, kezdették volt Magyarúl nyomtatni a Bibliát; de belé hagyták, megijedvén a roszsz Magyarságától"4

),- amire aztán Szombatbi igen helyesen jegyzi meg, miszerint „Igaz, hogy a Részek Summáiban nem tökélletes mindenütt a Magyarsága; de külömben a fordítás a Károlié lévén, ha félben hagyódott, annak más okának is kellett lenni." A váradi bibliát 1657—61-ig nyomatták s mivel az Ó-testamentom 777, az Új pedig 271 1., nem 1029, hanem 1048 lapra terjed. Az 1737-ki kiadásról Balogh és Károly mindössze annyit tudnak, hogy Utrechtben jelent meg, holott ez a Károlyi-bibliának egyik legszebb, tiszta, elzevir betűkkel nyomatott, hibátlan 8 r. kiadása. Teljes címe: „Szent Biblia. Az-Az Istennek O- és Új-Testamentornában Foglaltatott egész Szent írás, Magyar Nyelvre Fordíttatott Károli | Gáspár által. Es mostan Nyóltzadszor e kis formában kibotsáttatott. Nyomtattatott Ultrajectomban W. Reers János Által 1737. esztendőben." A rézmetszetű címlapot „Lodewyk Wydom Fecit", jobbra (heraldice) Magyarország címere, balra az erdélyi hét vár. E példány arról is nevezetes, hogy ez a legelső s) P(ethe) F(erenc): Szent Biblia. Ultrajelctomban 1794. 6. 1. 4) Erdélyi Féniks, 1767. 8-r. B. 2. ivszám.