Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-10-15 / 42. szám

Nein csoda! Oly gazdag forrása rejlik a boldogságnak e két szóban: békesség és jóakarat; és mi mégis — mihelyt külellenségeink nyomása alól szabadulunk, nem veszszük eszünkbe azokat, melyek a mi békeségiinkre valók, s a kölcsönös jóakarat helyett szeretetlen kezekkel tépjük szét még azon gyenge köteleket is, melyek eddigelé együvé fűztek bennünket. Nem oly békességet értünk a óhajtunk, minő a halál országában uralkodik, hol kiki nyugodtan pihen, nem küzd, nem verseng senkivel; nem is olyat, minőt a setétek birodalmában látunk, hol csak egy embernek szabad gondolkodni, véleménynyel birni, a milliók pedig kötelesek az ő csalódhatlan állításait isteni igazságokként elfogadni. i\em ily békét, nem ily egyesülést óhajtok. Ha istennek tetszik, a természeti világ körében ezer és ezer különbféle szíuü s illatú virág létrehozásában tündököltetni ereje fenségét: mi botránkoztató lehet abban, ha a szellemi világ legnemesb virágai, a hitvirágok is sok különbféle változatosságban visztiikrözik istennek az emberi lelkekbe lenyomódott képét? Nem tagadom, hogy van némi szépség az egyöntetűségben, a nagy uniformitásban. Gyönyörrel szemléltem magam is Hollandia kertjeiben, mikor egy-egy nagy virágágy csupa egy szinü tulipánokkal volt beültetve, habár itt is fokozta a kellemes benyomást, ha az egymás mellett levő virágágyak vagy virágdülők mindegyikében más-más szinü tulipán- erdő díszlett, jelképezve mintegy az egymás mellett békeségben élő testvér felekezeteket, a kálvinistákat, arminiánusokat, lutheránusokat, anabaptistákat stb. De még inkább gyönyörködöm a közelebbi időkben annyira divatossá vált és nagy gonddal kezelt úgynevezett „szőnyeg virágágyakban" vagy virágcsoportokban, hol a különbféle színű, nagyságú, illatú s értékű virágok épen nem elkülönítve egymástól, sőt nagyon is egymás közé vannak ültetve, összevissza tarkázva. Nézd meg csak t. olvasóm mily szép ez! Ezerféle virág a legnagyobb vegyülékbeu, és mégis közöttük mily szép rend, öszhangzat uralkodik. íá nézd, ez öszhangzatos vegyítése, egymás mellé s közé való helyezése által a különbféle virágoknak azok dísze is fokoztatik, de alkotójuk, rendezőjük dicsősége is öregbedik. Az ily virág csoportositások-jelképezik korunkat, vagy sok tekintetben ezek jelképezik azon ideált, melynek megvalósítása után az ujabb kornak törekedni kell. Állami, társadalmi, egyházi életünk körében az egyén visszanyerte vagy igyekszik visszanyerni egyéni jogait, szabadságát, ki ki saját lábán akar járni, s lesz quot capita, tot sensus; de e külömbözőség ne a szétszakadozás, az egymás iránti gyűlölség érzetét öntse keblünkbe, hanem inkább erősítse azon tudatot, hogy neküuk mint egy ugyanazon nemzet, vagy mint egy egyház fiainak együtt kell egy öszhangzatos, s egyöntetüleg rendezett virágcsoportot képeznünk. Ám legyenek ugy polititikai mint vallási tekintetben külömbféle színűek, sajátságuak az egyes virágszálak, ám versenyezzenek ezek egymással, hogy szépségben, hasznosságban melyik múlja feljül a másikát: de ne akadályozzátok, ha azért ők egymással vegyülni, egyesülni, s ha együttesen óhajtanak egy a kor szellemével összhangzó csoportot alkotni. Igy értettük s így óhajtjuk mi a békességet az egyességet. Meghagyni az egyénnek lelkiismereti szabadságát, politikai s vallásos meggyőződését; meghagyni azon jogát, hogy saját elveinek terjesztése érdekében küzdhessen tisztességes fegyverekkel, de az elvi harcok csataterén kivül legyen testvére, barátja azoknak, kikkel őt a gondviselés egy csoportba állította, s összevetett válakkal munkálódjanak a virágszönyeg összhangzatos; bölcs s célirányos elrendezésén. Mi igy értettük, s a leghevesebb harcok idején is a vívó keztyű testvéri jobbot fedezett. Mostanában többször hallatszott a béke, az egyetértés szava azok ajkairól is, kik velünk szemben álltak, azokéról is, kik — mint mondják — közép helyütt állnak, s az ellentéteket kiegyeztetni szeretnék : édes reménynyel hiszszük, hogy a szó őszinte volt' Mi a fentebbi értelemben készek voltunk a békére, a testvérek közötti egyezségre tegnap is, kész elvagyunk ma is, s azok leszünk holnap is. Békeség az emberékhez és jóakarat! FARKAS JÓZSEF.