Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-10-08 / 41. szám

zene akadémiai tag bízatott meg. íme ezek az egyletek, a melyek az ifjúság körében előfordulnak. Az érdeklődés, melylyel irántuk az ifjúság viseltetett, most is elég élénk, mint volt az az előbbi években. És remélhetjük, hogy a buzgóság, a kitartás nem is fog csökkenni; sőt bizonyos okoknál fogva emelkedni kell annak. Ugyanis az ifjúság száma mintegy 15—20-szal növekedvén, az egyletek tag­jainak száma is szaporodott; a szaporodás pedig nagyobb versenyt, az erők nagyobb megfeszítését idézi elő. Adja Isten, hogy úgy legyen, engedje, hogy ezen kisszerű sze­rény egyletek megfeleljenek kitűzött céljaiknak, szilár­dítsák köztünk az erkölcsi életet, fejleszszék az értelmet, neveljék bennünk a humanitást, emeljék a szép iránti érzéket, szóval emeljenek bennünket oda, hogy a reánk irányuló várakozások kielégülést találjanak." * A makói ref. gymnasium újonnan választott tanára Roediger Lajos szept. 24-én tartotta tauári székfoglaló beszédét. Az előadást, mely a föld delejességé­nek létezését beigazoló különbféle elméleteket tárgyazta, igen szép és válogatott közönség hallgatta, és pedig tel­jes megelégedéssel úgy az előadás tartalmát, mind külö­nösen annak kellemes és érthető átadását illetőleg, mely az elvont tárgyat jóformán minden segédeszköz nélkül csaknem az egész közönségre nézve érthetővé és élvez­hetővé tette. Az előadást megelőzőleg Szőllősy Antal lelkész úr tartott egy szép megnyitó beszédet, ecsetelvén rövid szavakkal a makói ref. gymnasium múltját, mely különösen e század elején a most nyugalomba lépett es­peres nagyt. Hajnal Abel, akkori tanár működése kö­vetkeztében virágzásának tetőpontját érte el; ecsetelvén a gymn. mostani ujjá alakulását, mely körül különösen Makó város képviselő testületéé a halhatatlan érdem, aztán R. L. tanárt a közönségnek bemutatta. A tanári székfoglaló végezte után, a ritka fényes közönség által látogatott egyszerű ünnepélyt ismét nt. Szőllősy Antal lelkész úr rekesztette be, igen meleg és általános hatást keltett beszéddel, melyben áldást mondott az ifjú tanárra, uj intézetünkre, a város képviseletére, fohászkodott azon szép egyetértésért, a különböző hitfelekezetek között, mely városunknak mindenha ékességét képezte, melynek gymnasiumunk ujabb fényes bizonyítéka ós záloga ; be­szédét az ihletett lantos azon szép szavaival zárta be, hogy utcáinkon továbbra is „a szeretet és a békesség, egymást csókolva ölelgessék." * Értesítés. Előfizetőim megnyugtatása végett van szerencséin tudatni, hogy a népiskolák használatára irt „Magyar történelem", „B iliai történetek*, „T e r m é s z e t r a j zw a Franklin-társulat nyomdájában elhagyta a sajtót. A bekötés néhány napot veend igénybe, s azután okvetlenül megküídhetem. Reménylem, hogy e népszerű nyelven irt, s a gyermek által könnyen felfog­ható tankönyvem kellő pártolásban részesittetik. Kemény borítékba kötve a hármas tankönyvnek összes ára csak 75 kr. Előfizetéseket elfogadok, s a küldést pontosan teljesítem s azon meggyőződésben vagyok, hogy e tan­könyvemmel hasznos szolgálatot teszek a nevelés ügynek s néptanító társaimnak, ZIH KÁROLY, békés-szent-andrási ref. néptanitó. * Tisztelendő Pereszlény János urnák. A prot.­egyházi és iskolai lap f. évi 38-dik számában tiszt. Pereszlényi János úr kárhoztató ítéletet mond rám a pápai ref. főiskola ez idei „Értesitvényé^-ben megjelent „Pan­theismus és Theismusu cimű cikkemért. Miután maga az én igentisztelt elitélő bírám bevallja, de mindenki, aki az általam irt cikket olvassa, meggyőződhetik arról, hogy én magamtól Hegelnek sem ellene, sem mellette egyet­len árva szócskát sem szóltam, hanem csak azt írtam le, amit J. H. Fichte irt Hegel ellen: tiszt. Pereszlényi János urnák, „a tudomány érdekében" irt, s engemet kárhoztató cikkében ez a logikája: mivel Kiss János nem tett egyebet, mint Fichtének Hegelellenes nyi­latkozatait Pantbeismus cimü cikkében leirta, annél­kül, hogy maga Hegelnek akár ellene, akár mellette nyilatkozott volna: tehát Kiss Jánosnak nincsen igaza, Kiss kárhoztatandó. Ha tiszt. Pereszlényi János úr ezt a logikát Hegeltől tanulta: akkor nem Fichte, hanem tiszt. Pereszlényi János úr Ítélte el Hegelt. Dr. Ballagi Mór urnák a tiszt. Pereszlényi János úr cikkéhez adott szavaiért nincsen egyéb mondanivalóm, mint ez : jól tud németül, olvassa el Fichtének általam idézett művét, és birálja meg. Annak én csak örülni fogok. Pápa, októbei 2 án 1876. Kiss JÁNOS hittanár. NECROLOG. Kovács József emlékezete. — f 1876. szept. 25. — Temetőből jövünk. A megrendült szív fájó érzelmeivel mentünk el oda, hogy kisírjuk a koporsó előtt magunkat, és . . . vigasz­talás nélkül jöttünk el onnét. Kovács József a nagy-korpádi egyház lelki -pásztora, a b.-somogyi egyh.-megye, és a dunántúli egyh.­keriilet egyik fényes csillaga, nincs többé ! Onkeze által vetett véget életének. A láthatár, melynek borult egéről úgy emelkedett fel, mint egy futó csillag, ragyogó fényt vonván a rövid futás alatt maga körül, beborult ismét; hogy a sötétség, a mit távozása után hagyott, annál aggasztóbb legyen. Az 1836-ban született s a kora árvaság bizonytalan jövőjére hagyott gyermek, a jószívű gyámapák mentori szeretete által nemcsak megmentve, de valódi emberré lőn képezve. A csurgói, pápai és debreceni iskolák után a külföld nevezetesebb egyetemeit is meglátogatva, az ifjú tudós a b.-somogyi egyház.-megyét választotta műkö­dési térül, s itt elébb a szob-i általa anyásitott egyházban 6, s utóbb a n.-korpádi egyházban 10 évig szolgált mint hírneves és ékesenszóló prédikátor. Ezen idő alatt tudományos képzettsége, jelleme és i ügybuzgalma által a legelsőbbek mellé emelkedve, a

Next

/
Thumbnails
Contents