Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-10-01 / 40. szám

miből, valyon hányadik ifjú adná rá magát, hogy mi után a theologiai pályán 4 évet töltött; még az orvosi pályán is ugyan annyit áldozzon ? csak azért, hogy majd 200 lelkes egyházában, — mert ilyen is van, — hogy mondom itt, egy köhögos gyermeket, pár tojás jutáimá ért meggyógyítson. Vagy talán úgy érti Nagy Sándor úr a dolgot, hogy a leendő lelkészek, a theologiával egy időben hal­gassák az orvostant. Köszönöm szépen, de nem telik ki a napnak óráiból; és ha kitelnék is, fogadom, hogy több lenne benne a kár, mint a haszon, mert csak azt nyernénk vele, hogy egy két kiváló tehettség kivételé­vel, a többi nem lenne se pap se orvos, hanem a kettő­nek zagyvaléka, a mitől Isten minket mentsen ! Vagy talán, — a mint ismét Nagy Sándor úr ajánlja, — legyenek tehát a papok legalább népszerű gyakorlati orvosok? Igen, de hát ha ekkor a történnék, a mi példáid történt a múlt évben, a máramarosugo­csai egyház-megyében, a hol t. i. egy lelkész, „ki papi tudományával nem épen szűk körben mozog, és e mellett népszerű orvostudományának, s gyakorlati gyógykeze­lésének áldásaiban egy egész vidék bőven részesült," és erről elismerő bizonyítványai vannak ; még is mint zug­orvos, polgári törvényszék elibe idéztetett; ha mondom e történnék ; quíd tune ? Azonban, hogy én is mondjak már valamit, mert még eddig csak gáncsoskodtam. (?) Ha a falusi gyerme­kek sűrű halálozására, a falusi bábák tudatlansága csak ugyan hatással van : annyit szerintem lehetne tenni, éa ez nem kerülne se időbe se pénzbe, és még is olyan a milyen sikerre vezetne, hogy t. i. a közigazgatási hatóságok, kik a közegészségi ügynek is hivatalos őrei, a járási orvo­soknak tegyék kötelességükké,hogy minden évben legalább egyszer, mikor t. i. himlő oltás végett különben is tartoznak a falukat feljárni, hivassák elő a falusi bábákat akár a lelkészhez akár a bíróhoz, és ott lelkiismeretesen vizsgálják meg, hogy értik-é a szülészetnek némi elméletét, minden esetre pedig gyakorlati részét ? hogy bánnak az anyával és magzattal, a szülés előtt ? alatt és után ? minő elede­leket és italokat engednek meg és ajánlanak az anyá­nak ? Kiváltképen pedig nehéz szülés esetén minő mentő eszközöket használnak ? a hol és a mikor aztán, akár el­méleti, akár gyakorlati fogyatkozást tapasztalnak ; adja­nak mindannyiszor kimerítő felvilágosítást, és kellő utasítást. Mi pedig lelkészek világosítsuk a köznép értelmét mint eddig, sőt sokkal inkább mint eddig, hirdetvén az Úrnak igéjét, mivel hogy arra hivattattunk. A népesség mozgás ügyében pedig maradjunk meg az egyszerű ada­toknak kellő helyre leendő beszolgáltatása mellett; a népesség történhető fogyása vagy történhető szaporodása okának érdemleges vizsgálását pedig, mint szintén aman­nak orvoslását s emennek előmozdítását bízzuk az or­szágos statisticai bizottságra, mivel hogy csak is ennek körébe tartozik. SÍPOS KÁROLY, milotai ref. lelkész. Hogy a népesség fogyásának oka kizárólag a falusi népnevelés elhanyagolásában rejlenék, azt úgy hiszem Nagy S. úr sem állította. Van biz annak több más oka is, ilyen a fentebbi cikk t. irója által felhozott ok is. De azért nagyon megérdemli a figyelmet azon cikk s különösen a lelkészek és tanitók ezen a népnek sok helyütt egyedüli vezérei részéről; mert hiszen igaz, hogy a termé­szet törvényei szerint is legtöbbnek kell elhullani arány­lag a gyermekek közül; de másrészt az is igaz, hogy nálunk falun és városon nagyon sok gyermeket meglehetne a kora haláltól menteni, ha a szülék a testi nevelés fő szabályaival csak a nagyjából is megismertettetnének, és a gyermekeik egészsége iránti gondosságra időnkint ko­molyan figyelmeztetve lennének, s ezzel kapcsolatban az üres vagy még többször halált hozó babonák káros volta felől felvi ágositást nyernének. Epen így nagy szolgálatot tenne nemzetünknek az egészségügy gyei foglalkozó oi-szá­gos avagy megyei hatóság, ha — mint a fentebbi cikk javasolja' — az egyszerű falusi szülésznők a legszüksé­gesebb tudni valók felől koronkint kikérdeztetnének, vagy inkább azokból oktatást nyernének. Ne mondjuk azt, hogy az efféle dolgok reánk lel­készekre nem tartoznak, hogy majd elvégzi azt az orszá­gos statistikai bizottság. Tartozik biz az reánk is. Nekünk prot. lelkészeknek, kik nemzetünk fen tartásában még a józan ellenfél által is elismert bokros érdemeket szerez­tünk, kötelességünk minlazt megtenni, mivel sok csapá­sokkal sújtott nemzetünkön akár anyagilag akár szelle­mileg segíthetünk. Hogy lelkészeink egyszersmind orvosokká is kiké­peztessenek, erre sem időnk sem módunk; de bizony nagyon helyesen tenné minden lelkész növendék ha —­alkalom adatván — elsajátítana oly ismereteket, melyek­kel gyülekezetének testi nyavaly áss ágán is néha napján segíteni tudna. Épen azért e mi pesti theol. intézetünkben Dr. Arányi orvos úr majd minden második évben szokott az élettanból előadásokat tartani, megismertetvén növen­dékeinket némely gyakrabban előforduló s könnyen fel­ismerhető testi bajokkal p. o. ájulás, tetszhalál, vizbefulás stb. — és az ezek körül, orvos nem létében, hamarosan szükségelt eljárási s gyógyítási móddal. Fogyunk, pusztulunk egyre, mentsünk meg a kiket lehet. Szerk. ISKOLAÜGY. Iskolai értesítők. — Negyedik közlemény. — 90) A bajai kir. kath. főgymnasium értesitvénye. Igazgató Bándl János. Tanulók sz. 312. 91) A békési helv. hitv. hat osztályú reálgym­nasium értesitvénye. Igazgató Bihari István. Tanulók ! sz. 14G.

Next

/
Thumbnails
Contents