Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)
1876-10-01 / 40. szám
miből, valyon hányadik ifjú adná rá magát, hogy mi után a theologiai pályán 4 évet töltött; még az orvosi pályán is ugyan annyit áldozzon ? csak azért, hogy majd 200 lelkes egyházában, — mert ilyen is van, — hogy mondom itt, egy köhögos gyermeket, pár tojás jutáimá ért meggyógyítson. Vagy talán úgy érti Nagy Sándor úr a dolgot, hogy a leendő lelkészek, a theologiával egy időben halgassák az orvostant. Köszönöm szépen, de nem telik ki a napnak óráiból; és ha kitelnék is, fogadom, hogy több lenne benne a kár, mint a haszon, mert csak azt nyernénk vele, hogy egy két kiváló tehettség kivételével, a többi nem lenne se pap se orvos, hanem a kettőnek zagyvaléka, a mitől Isten minket mentsen ! Vagy talán, — a mint ismét Nagy Sándor úr ajánlja, — legyenek tehát a papok legalább népszerű gyakorlati orvosok? Igen, de hát ha ekkor a történnék, a mi példáid történt a múlt évben, a máramarosugocsai egyház-megyében, a hol t. i. egy lelkész, „ki papi tudományával nem épen szűk körben mozog, és e mellett népszerű orvostudományának, s gyakorlati gyógykezelésének áldásaiban egy egész vidék bőven részesült," és erről elismerő bizonyítványai vannak ; még is mint zugorvos, polgári törvényszék elibe idéztetett; ha mondom e történnék ; quíd tune ? Azonban, hogy én is mondjak már valamit, mert még eddig csak gáncsoskodtam. (?) Ha a falusi gyermekek sűrű halálozására, a falusi bábák tudatlansága csak ugyan hatással van : annyit szerintem lehetne tenni, éa ez nem kerülne se időbe se pénzbe, és még is olyan a milyen sikerre vezetne, hogy t. i. a közigazgatási hatóságok, kik a közegészségi ügynek is hivatalos őrei, a járási orvosoknak tegyék kötelességükké,hogy minden évben legalább egyszer, mikor t. i. himlő oltás végett különben is tartoznak a falukat feljárni, hivassák elő a falusi bábákat akár a lelkészhez akár a bíróhoz, és ott lelkiismeretesen vizsgálják meg, hogy értik-é a szülészetnek némi elméletét, minden esetre pedig gyakorlati részét ? hogy bánnak az anyával és magzattal, a szülés előtt ? alatt és után ? minő eledeleket és italokat engednek meg és ajánlanak az anyának ? Kiváltképen pedig nehéz szülés esetén minő mentő eszközöket használnak ? a hol és a mikor aztán, akár elméleti, akár gyakorlati fogyatkozást tapasztalnak ; adjanak mindannyiszor kimerítő felvilágosítást, és kellő utasítást. Mi pedig lelkészek világosítsuk a köznép értelmét mint eddig, sőt sokkal inkább mint eddig, hirdetvén az Úrnak igéjét, mivel hogy arra hivattattunk. A népesség mozgás ügyében pedig maradjunk meg az egyszerű adatoknak kellő helyre leendő beszolgáltatása mellett; a népesség történhető fogyása vagy történhető szaporodása okának érdemleges vizsgálását pedig, mint szintén amannak orvoslását s emennek előmozdítását bízzuk az országos statisticai bizottságra, mivel hogy csak is ennek körébe tartozik. SÍPOS KÁROLY, milotai ref. lelkész. Hogy a népesség fogyásának oka kizárólag a falusi népnevelés elhanyagolásában rejlenék, azt úgy hiszem Nagy S. úr sem állította. Van biz annak több más oka is, ilyen a fentebbi cikk t. irója által felhozott ok is. De azért nagyon megérdemli a figyelmet azon cikk s különösen a lelkészek és tanitók ezen a népnek sok helyütt egyedüli vezérei részéről; mert hiszen igaz, hogy a természet törvényei szerint is legtöbbnek kell elhullani aránylag a gyermekek közül; de másrészt az is igaz, hogy nálunk falun és városon nagyon sok gyermeket meglehetne a kora haláltól menteni, ha a szülék a testi nevelés fő szabályaival csak a nagyjából is megismertettetnének, és a gyermekeik egészsége iránti gondosságra időnkint komolyan figyelmeztetve lennének, s ezzel kapcsolatban az üres vagy még többször halált hozó babonák káros volta felől felvi ágositást nyernének. Epen így nagy szolgálatot tenne nemzetünknek az egészségügy gyei foglalkozó oi-szágos avagy megyei hatóság, ha — mint a fentebbi cikk javasolja' — az egyszerű falusi szülésznők a legszükségesebb tudni valók felől koronkint kikérdeztetnének, vagy inkább azokból oktatást nyernének. Ne mondjuk azt, hogy az efféle dolgok reánk lelkészekre nem tartoznak, hogy majd elvégzi azt az országos statistikai bizottság. Tartozik biz az reánk is. Nekünk prot. lelkészeknek, kik nemzetünk fen tartásában még a józan ellenfél által is elismert bokros érdemeket szereztünk, kötelességünk minlazt megtenni, mivel sok csapásokkal sújtott nemzetünkön akár anyagilag akár szellemileg segíthetünk. Hogy lelkészeink egyszersmind orvosokká is kiképeztessenek, erre sem időnk sem módunk; de bizony nagyon helyesen tenné minden lelkész növendék ha —alkalom adatván — elsajátítana oly ismereteket, melyekkel gyülekezetének testi nyavaly áss ágán is néha napján segíteni tudna. Épen azért e mi pesti theol. intézetünkben Dr. Arányi orvos úr majd minden második évben szokott az élettanból előadásokat tartani, megismertetvén növendékeinket némely gyakrabban előforduló s könnyen felismerhető testi bajokkal p. o. ájulás, tetszhalál, vizbefulás stb. — és az ezek körül, orvos nem létében, hamarosan szükségelt eljárási s gyógyítási móddal. Fogyunk, pusztulunk egyre, mentsünk meg a kiket lehet. Szerk. ISKOLAÜGY. Iskolai értesítők. — Negyedik közlemény. — 90) A bajai kir. kath. főgymnasium értesitvénye. Igazgató Bándl János. Tanulók sz. 312. 91) A békési helv. hitv. hat osztályú reálgymnasium értesitvénye. Igazgató Bihari István. Tanulók ! sz. 14G.