Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)
1876-10-01 / 40. szám
Tiz enkilencedik évfolyam.' 40. íz. Budapest, 1876. október 1. PROTESTA1TS EGYHASI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és KIADÓ-HIVATAL: VIII. ker. Mária-utca 10. sz. 1. em. Előfizetési díj: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. XMT Teljes számú példányokkal még mindig szolgálhatunk. "Tpjg Azon t. előfizetők, kiknek előíizetésök a mult hó végével lejárt, annak megújítására felkéretnek. Nevelési ügyek. A középkori egyháznak az élet minden ágaira való befolyása ismeretes. A tudomány, a művészet, még a világi törvények és annak végrehajtói is az egyház főhatalmát elismerték, annak útain jártak, vagy inkább vezettettek. Igy történt, hogy a népiskola első nyomait szintén csak az egyházban és annak zárdáiban találhatjuk fel, azon feladat lévén eleibök kitűzve, hogy vagy csak a keresztyén vallás alapvonásait és az isteni tisztelet alkatrészeit ismertessék, vagy a Triviumban a valláson kivül az irást, olvasást ós zenét tanítsák, a Quadrivium ban pedig még több magasabb tantárgyat adjanak elő. Csak az ujabb időnek köszönhető, hogy a mindenható római egyház a vallás terére szorítatik viszsza, mely tulajdonképen az ő jog-ós kötelesség köréhez tartozik. A tudomány saját lábain kezd járni ós önnön céljait tartja szem előtt; a művészet nem áll többé kizárólagosan az egyház szolgálatában, hanem önállóan fejlődik, a világi törvényeknek többé nincsen szükségek az egyház szentesítésére és Bismark szavát: Canossába többé nem megyünk, ugy hiszem minden uralkodó szivesen aláírja. Épen ugy az iskola és a tanitás is, elhagyván az egyház bűvkörét, saját utjain kezd haladni és Önálló céljait követni. A mit e tekintetben elősegítettek R a t i c h ; Comoenius, Rousseau, Basedow, Pestalozzi és Diesterweg nevel észek, azt gyakorlatilag befejezték az ujabb államok törvényhozásai, melyek a tanügyet emancipálva önállóvá tették, és külön törvények által rendezték, melyeknek az egyház is ha iskolákat akar fentartani alávettetik. Igy tehát megtörtént, mint J essen *) mondja : „Einst steckte die Confession, das Dogma der Erziehung die Richtungs- und Grenzpfiihle, jetzt die Anthropologie." Csak itt ott nem hatott még át az ujabb kor ezen legszebb és legáldásosabb vívmánya az oktatás terén. Belgiumban még az ifjúságnak két harmad része clerikális intézetekben neveltetik és pedig oly kétes sikerrel, hogy 1873-ban 1000 katonaköteles egyén között csak 316 tehát 36°/0 tudott irni ós olvasni. Spanyolországban az 1868-diki törvény a tanszabadságról eltöröltetvén, elrendeltetett, hogy semmi se tanitassék a mi a kath. egyház ellen van. Hogy az ily látszólag ártatlan szónak, mi értelme lehet, azt mi magyarhoni protestánsok igen jól tudjuk, miután a hasonló értelmű záradók: absque tamen praejudicio ecclesiae catholicae, a törvónj^cikkekben biztosított jogunkat ós szabadságunkat rendesen meghiúsította. Franciaországban 41,459 világi tanintézet mellett még 11,391 zárdaiskolára akadunk. Hazánkban is különösen a kath. főpapság nagy tevékenységet kezd kifejteni a leánynevelés nagy fontosságú ügye körül, vájjon a nevelés iránti elöszeretetből-é, vagy azon titkos törekvés által vezéreltetve, miszerint a leányt, a későbbi nőt a specifice katholicus vagy ultramontán iránynak hódítsák meg, erre a kérdésre könnyen meg fog felelhetni az, a ki tudja, mily nagy befolyást gyakorol minden időben épen a nő a családra és az életre, ki „egy csók által *) Pedagogische Skizzen 5.