Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-09-24 / 39. szám

a törvényes papválasztás még nem történt meg. Eddig csakis annyi áll, hogy a főesperesi hivatal a szóban levő állomásra pályázatot hirdetett, a melyre való jelentkezés e f. hó végéig van kitűzve, s így a szokásos próbák megindításának kérdése, csak október hó közepe táján lehet az illető egyházban tárgyalva. Ennek kijelentése azért vált szükségessé, hogy minden félreértésnek s gyanúsításnak eleje vétessék, a melyek a fenti téves közlemény folytán, a pap választást intéző esperesi hivatal ellenében, az eddig törvényes uton levő ügymenet dacára keletkezhetnének. Ennyit megbízásból, hivatalosan, mint az egyházmegye jegyzője. Mint magán ember azonban annyit mondhatok, hogy a bényei egyház igenis figyelmessé lett t. Sebján s.-lelkész úr iránt, sőt állítólag jegyzőkönyvi kivonat által nyújtott számára biztatást a felől, hogy a bekövetkezendő pap választásnál őt akarja megválasztani. — MARGÓCSI JÓZSEF, a pestmegyei ev. esperesség aljegyzője. * Fölhívás a prot. lelkész és tanitó urakhoz a nőnevelés ügyében. Mivelődés, munkásság vezet tökéletesedéshez. Ezen igazságnak bővebb bizonyitásra nincs szüksége, mert minden bizonyításnál hangosabban szól a tapasztalás ; mi mozdítja elő a jóllétet ? a munkásság ; egyesek jólléte képezi az egyetemes jóllétet, s minél nagyobb valamely államban a jóllétet élvező egyesek száma, annál nagyobb az állam jólléte és megforditva ; s hogy a közjóllét összegében a nők is egyes számokat képeznek s azt nagyobbá teszik, mutatják a nemzetek példái; tekintsünk végig Ázsián, Afrikán, hol a nő minden emberi becsétől megfosztva, munkátlanúl él, mennyire hátra maradt ott a közjóllét is; s ha figyelembe vesszük Európa némely népeinek s az új Amerikának sorsát, hol a nő több figyelemben részesül: látni fogjuk, hogy a népek sorozatában is a közjóllét fokozatát a szerint lehet osztályozni, a mint egyik, vagy másik nemzet előbb, vagy utóbb vette igénybe a közgyarapodás előmozdítására fennálló minden tényezőt, ezek között a nőt is. Jelenkorunk igényeivel meg sem is egyeztethető az, hogy a nő összedugott kezekkel várja tétlenül azt az időt, a midőn őt egy férfi élettársul választva, eltartásának gondjait magára vállalja, s valóban igen csekély belbecse is van az embernek, ha létezésének föltétele kizárólag mások gondoskodásától válik függővé. A nők munkaképesitésére van hazánkban s főként a fővárosban, igaz, számos tanintézet, a melyek legnagyobb részben meg is felelnek céljaiknak ; azonban e tanintézetek tetemes költséggel járván : szegényebb sorsú prot. lelkészeink, tanítóink korlátolt anyagi helyzete, a legjobb akarat mellett is gyakran meg nem engedheti ezeknek igénybe vételét leány-gyermekeik neveltetése végett. Nem célom prot. lelkészeink, tanítóink helyzetét tárgyalni, én magam is szegény protestáns papi család gyermeke vagyok, ismerem e magasztos szép pálya fény és árnyoldalát, ismerem a kört, melyben élnek s az igényeket, melyeket eddig családjaikat illetőleg támaszthattak ; következőleg : ismerem azon irányt, melyben ezen osztály leánykáit, úgy az általános miveltség, munkaképesités, mint jövő hiva tására való tekintetből nevelni kell • tudom, hogy itt a fő cél: az egyszerű háziasság, munkásság, igénytelenség. Régi tervem, legédesebb óhajtásom prot.-egyházi egyéneink leány-gyermekei nevelésének áldozni csekély erőmet, tehetségemet; jelenleg olyan helyzetben vagyok, mely lehetővé teszi egy táp- és nevelőintézet berendezését; ez intézetben a gondozásomra bizott leánykák, a német, francia, és olasz nyelv tökéletes elsajátításán kivül részesülnek mindazon tantárgyak oktatásában, a melyek egy felsőbb nőnövelde keretébe tartoznak, a melyekből az illető tanfelügyelőség előtt rendes évi vizsgát adni tartoznak ; továbbá: oktatást nyernek minden női- kézimunkák , úgy a finom csipkekészités mint a gépvarrásban, rendkívüli tárgyak csupán a zene és a tánc. Intézetemben a költségeket oly csekélyre határoztam, hogy azt a legszegényebb családapa is — körülményeihez képest, födözhesse, s hogy így alkalmat nyújtsak arra, hogy a szegény falusi hivatalnok ae legyen kénytelen leánykája jövőjére gondolva fájó szivébe fojtani aggodalmait, hanem találjon helyet, a hol magasabb miveltséget szerezvén számára, a munkaképességet mint biztos támaszt nyújtja kezébe az élet viszontagságos utjain Szives megkeresésekre levélileg is kimerítő válaszszal szolgálok. Lakásom; a magy. kir. államvasutak gépgyártelepén. Kőbányaiutca 103. KÓRÉH ISTVÁNNÉ TATAI KAROLIN, okleveles nevelőnő. * A kunágotai ref. egyházban, mely másfélszáz r. kath. család áttérése s a vidéken szétszórtan élő ref. csa* ládok egyesülése folytán néhány éve alakult, az újonnan épült diszes templom fölszentelése e hó 10-dikén történt meg, 15 egyház küldöttsége és a környékből s a helységből összesereglett nagyszámú gyülekezet részvétele mellett. Imádkozott nt. Hajnal Ab el ny. esperes úr kenetteljesen és szívhez szólóan; egyházi beszédet tartott Csécsi Miklós makói lelkész Luk. XIX. 46. alapján : „Meg vagyon irva: az én házam az imádságnak háza"; az uri szt vacsora kiszolgáltatásánál ágendázott Tatár János szeghalmi lelkész, segédkezvén neki a kiosztásnál Huszti Mihály kovácsházi ref. lelkész. 3 gyermek keresztelését Szabó János körös'arcsai, 1 házaspár esketését pedig Bodnár Endre helybeli lelkész végezték. Az egyházi ünnepélyt a paplak udvarán emelt leveles sátor alatt társas ebéd követte ; vacsorára az egyház lelkes és áldó zatkész főgondnoka, t. Gál Ferenc úr hivta meg vendégszerető pusztai lakására az egyházak küldötteit s a jelenvoltak nagy részét. Szolgáljon tudomásul: hogy a templom építésére királyunk is 200 frtot adományozott ; tornyába pedig a harangokat békés-bánáti volt egyházmegyei segédgondnok gr. Lónyay Menyhért ajándékozta Azon t. előfizetők, kiknek előfizetések e hó végével lejárt, annak megújítására felkéretnek.