Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-01-23 / 4. szám

működéséről, valamint a zsinati tagok igazolásáról, és vezérli az uj elnökség megválasztását. A gyűlés maga határoz tagjainak igazoltatása felett. 27. §. A tagok a zsinatba való belépésük alkalmá­mával az elnök által köteleztetnek az 1873-iki zsinati szervezet 63. §-ban előirt fogadástétel^. 28. §. A zsinat megnyitását követő napon ünnepé­lyeszsinati istenitisztelet tartatik Minden egyes ülés imá­val nyittatik meg, mint szintén a zsinat imával zára­tik he. 29. §. A t árgyalások nyilvánosak. Bizalmas tanács­kozást lehet zsinati végzés által elrendelni. Határozathoza­talra szükséges a tagok törvényes számának többsége. A választások, ha előbb csak viszonylagos többségek jön­nének ki, szűkebb választások által addig folytatandók, még meg nincs az általános többség. Bizottsági tagok vá­lasztásához elég a viszonylagos többség is. Szavazatok egyenlősége esetén a sors dönt. Kétszer való tanácskozásra és határozathozatalra akkor van szükség, a midőn egyházi törvényekről (5. §) vagy államegyházi célokra s/,ánt uj kiadásokról (13 és 14. §) van szó. 30. §. A zsinati elnökség gondoskodik az ülési jegy­zőkönyvek vezetése, szerkesztése és hitelesítése felől. IV. Zsinati elöljáróság *) és zsinati tanács. 31. §. Az egyetemes zsinati elöljáróságnak, mint a zsinati elnök vezetése alatt álló önálló kollégiumnak a működési köre a következő : 1) Elintézi az egyházkormány által hozzá intézett előterj esztvény eket. 2) Határoz az önnön körében előterjesztett olyas­féle javaslatok felett, melyek az egyházi törvények foga­natosítása alkalmával felmerülő hiányok megszüntetését célozzák. Az e nemű határozatok, ha oly természetűek, hogy foganatosittatásuk kormányzati uton eszközölhető, javaslatok alakjában az evang főegyháztanács elé ter­jesztetnek. Ha pedig azok foganatosítása csak a törvény­hozás által eshetik meg, akkor a zsinati elöljáróság vagy az egyházkormánynál hozza javaslatba ezeknek kezde­ményezését, vagy a aga készit erre nézve az egyete­mes zsinat elé leendő benyújtás végett törvényjavas­latot. 3) Az helyettesíti az összegyűlve nem levő zsinatot, midőn egyházkormányzati uton oly el nem halaszható rendeleteket kell ideiglenesen kibocsátani, melyek sza­bály szerint csak az egy. zsinat közreműködése mellett lennének kibocsáthatók. Ily rendeletek csak az esetben bocsátathatnak ki, ha a zsinati elöljáróság úgy ezen rendeletek elhalaszthatlanságát elismeri, mint azoknak *) A „elöljáróság" szót sem tartjuk alkalmasnak, de talán mégis helyesebb a „Vorst.nd" magyar kifejezésére, mint a mult számunkban használt „elnökség." 1 tartalmát helyesli, és ezekhez való hozzájárulását vilá­gosan kifejezi. Az ily rendeletek a legközelebbi egy. j zsinat elé terjesztendők megvizsgálás és helybenhagyás j végett, mely utóbbi ha a zsinat által megtagad atnék, az illető rendeletek hatályou kívül helyezendők, 4) Az egyetemes zsinat közelebbi összeillését, a mennyiben tisztében áll, előkészíti, különösen az által, hogy a zsinati tagok megbízó leveleit megvizsgálja, és a zsinat elé terjesztendő jelentést megállapítja. 5) A megelőző zsinatra vonatkozólag, végezi az ezen zsinat határozatainak foganatosítása érdekéből szük­séges dolgokat, és gondoskodik a zsinati jegyzőkönyvek kinyomatása és szétosztása felől. 6) Ez kezeli az egyetemes zsinati pénztárt (35 §.) Ha a zsinati elöljáróság, mielőtt a 2 és 3 sz. alatt em­lített ügyekben határozatot hozna, az evang. főegyház­tanácscsal közös tanácskozást kívánna tartani, ez utóbbi­nak kötelessége ily tanácskozás létrehozására a kellő lé­péseket megtenni. 32. §. A zsinati elöljáróságot, az oly nemű ügyek elintézése végett, melyek az egyet, zsinat együtt nem ülésekor az ő önálló működési körébe esnek (31. §), az evang. főegyháztanácscsali megegyezés után, a zsi­nati elnök Berlinbe összehívja. Érvényes határozatok ho­zatalára megkívántatik, hogy a zsinati elöljáróságnak legalább öt tagja jelen legyen. Szavazatok egyenlősége esetén az elnök szava dönt. Egyes ügyeknek irási uton elintézése az elnök belátásához képest kivételesen meg­engedhető. A zsinati elöljáróság a maga ügyrendét ha­tározatok által szabályozza. Szabadságában áll bizonyos ügyek elintézésére önnön kebeléből bizottságokat alakí­tani, vagy erre egyes tagokat is megbízni. 33. §. Az evang. főegyháztanács csal együtt műkö­dik a zsinati elöljáróság : 1) ha oly folyamodványok felett kell határozni, melyek egyik vagy másik gyülekezet részéről a lelkészi hivatalra kijelölt egyén tanai, vagy pedig oly lelkész alkalmaztatása ellen emeltettek, ki ugyan képesítve van a lelkészi hivatalra, de az ő vallásos nézetei az illető gyülekezet hitvallásával nem egyeznek teljesen össze; avagy midőn valamely lelkész felett tévtanok miatt kell fegyelmi eljárást gyakorolni; 2) azon törvényjavaslatok megállapításánál, melyek az egyházkormány által az egyetemes zsinat elé lesznek terjesztendők ; 3) a fősuperintendensi hivatalok betöltése érdeké­ben teendő ajánlatoknál; 4) az egyházi központi kormány kiváló fontosságú oly ügyei elintézésében, melyeknél az evang. főegyház­tanács a zsinati elöljáróság közreműködését kívánja. Az elöljáróság közreműködése oly módon történik, hogy en­nek tagjai az evang. főegyháztanács elnökének felhívá­sára, mint az ev. főegyháztanács rendkívüli tagjai az

Next

/
Thumbnails
Contents