Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-01-23 / 4. szám

113 114 még azon károa következménye is van, hogy a theologia bölcsészeti részének nem lévén külön tanára, csak appendix képen osztatott be a többi tanszékekre. 5 tanár között a tantárgyak leghelyesebb beosztása ez volna 1 az ó, 1 az uj-testamentumi exegeticumokra, 1 a szorosb értelemben vett történeti, — la bölcsészeti és 1 a gyakorlati theologiára. De ez csakis általánosan mondható ki, mert a részletekben mindig szokott némi módosulást szenvedni az illető tanárok előkészülete és hajlama szerint; ugy, hogy valószínűleg minden uj 5 tanár között az egyes tudományágak más-más beosztása volna célszerű. így pl. Enyeden az egyháztörténelem tanára tanitja az egyházjugtant is, a gyakorlati theologia tanára a keresztyén erkölcstant, a bölcsészeti theologia tanára a dogmáktörténetét és az encyclopadiát, az exegesis egyik tanára a bevezetésnek, — a másik a bibliai theologiának min d k é t részét. Ezen beosztást véve alapul, jut az exegesis egyik tanárának minden évben (Bevezetés 5, Hellennyelv 4, Uj testamentomi exegesis 3.) 12 óra; a másiknak egyik évben (Biblica 6, Hébernyelv 4, ó-testamentomi exegesis 2) 12, minden második évben (már rendkivülileg vagy héber régiségtan, vagy hermeneutika 2) 14.; az egyháztörténetein tanárának egyik évben (reformatio előtti egyháztörténelein 6, egyházjogtan 4) 10, másik évben (ref. utáni egyháztörténelem és egyházi statisztika 6, honi egyháztörténelem és statisztika 3—-5) 9—11. ; a bölcsészeti theologia tanárának egyik évben (vallásbölcsészet 6, encyklopadia 3) 9, a másik évben (keresztyén hittan 6, hitnézetek története 3) 9, ebez jöhetne évenkint hittani conversatoriumra és népszerű biblia magyarázatbani gyakorlásra 2, s igy összesen 11 óra; a gyakorlati theologia tanárának egyik évben (homilatika 3, ethika 4, liturgika 2, homiletikai gyakorlatok 3) 12, a másik évben (homiletika 3, katechetika 2, pastoralis theologia 2, homilet. és katechet. gyakorlatok 4) 11.; a bölcsészettan tanárának egyik évben (bölcsé szettörténete 3; erkölcsbölcsészet 3) 6, a másik évben (bölcsészet története 3, aesthetika vagy jogbölcsészet 3) 6.; neveléstan egyik évben (neveléstan rendszere, vagy története és irodalma) 3, a másik évben (elemi vagy felsőbb oktatásban) 3. Látni való, hogy a theologiai tanárok igy is — 5 között felosztva, — oly módon meg vannak terhelve tantárgyakkal és órával, hogy egy tanárra még ennél is többet bizni, tehát ötnél kevesebb tanár között osztani be, a siker veszélyeztetése nélkül nem lehet ; mert hiszen ha még egyik vagy másik tantárgynál egy-egy óra tán bealkudható volna, s igy a tanár óraszáma kevesebb lenne is, de e helyében aztán nem volna szabad még egy uj tantárgyat bizni a tanárra, mert nem annyira a több óra adás terhes és gátló a tanárra, mint inkább a több, s különösen a tudomány ktilünbözŐ regióiba tartozó tantárgy. A theologia emiitett 5 fő, egymástól meglehetősen különböző és terjedelmes, s egy ember egész munkásságát teljesen igénybe vevő tartománya közül egyiket nem szabad külön tanszék nélkül hagynunk, ellenesetben keserűen fogja megbőszülni magát az eredményben. Exempla sunt odiosa, concret példát hát nem akarok felhozni, de gondoljon utána kiki és saját tapasztalásában megfogja találni e tétel igazságának szomorú bizonyítékait! — A neveléstan, oktatástan és a bölcsészet már inkább lenne csak egy tanárra bizható, heti 9 órával, és hogy az enyedi Bethlen fő tanodában két tanár között osztjuk meg, ennek magyarázata azon valóban szerencsés körülményben keresendő, hogy a főtanodánál, a gymnasium szükségeire való tekintetből is e tantárgyakra már régóta 2 külön rendes tanszék áll fenn ; de már legalább egy tanszék e tantárgyakra még akkor is kellene, ha theologiai akadémiánk egyetemi városban volna, mert magyarországi egyetemeinken részint nem adnak elő minden ránk nézve fontos tudományágat (pl erkölcsbölcsészetet), részint nem a nekünk való terjedelemben vagy szellemben. És ezzel feladatomat megoldottnak is tekintem. Az indítvány többi részére, a hol ? mikor ? és minő alapokból ? kérdéseire nem feleltem, s miután nem is voltunk rá felhiva, annyival örömestebb mellőzöm, mert meggyőződésem szerint nem az az indítvány lényege; bárhol, bárminő alapokból, a lényeg az, hogy a tudomány mai fejlettségének és a lelkészképzés fontos érdekének megfelelő legyen. Mindazáltal, miután nekünk minden kérdésre javaslatot kell adnunk, legyen szabad egy az egészre vonatkozó, és a főkérdés kifejtése által4

a mellékkérdésekre nézve is eléggé indokoltnak tartott indítványt tennem elfogadásra, illetőleg a közgyűlés elé terjesztésre : „Miután egyházkerületünknek Nagy - Enyeden a nagy fejedelem alapítványából fennálló főtanodája kebelében, az alapító fejedelem eredeti intentiójának megfelelőleg egy „akadémiai színvonalon" álló theol. tanfolyama (seminariuma, vagy helyesebben akadémiája) van ; „miután ezen theol. akadémiánkon jelenleg is annyi tanerő működik, a mennyi elég arra, hogy a tudományt ugy elméleti, mint gyakorlati szempontból a „k ö z s z e 1-lemnek és a theol. tudományok ma feji ettségének" megfelelő magaslaton , kellő terjedelemben, és ugy a tudományos, mint a gyakorlati élet igényeit kielégítő, és a külföldi egyetemek protestáns theol. facultásai berendezésével analóg berendezés szerint adassuk elő; „miután ugy a theol. szaktudomány organismusába tartozó, mint az ezen tudományokra és a lelkészi gya korlati hivatásra bevezető és segéd tudományok is ezen theologiai akadémiánk tantervébe jelenleg is felvéve vannak, s nagyon csekély módosítással, de a tanerők és a költségek szaporítása nélkül is a fenn jelzett szempontoknak teljesen megfelelőleg rendeztethetnek be ; „miután pedig azon általános miveltségnek nyújtására, mely ugy az akadémiai tanfolyamok hallgatására és megértésére, valamint a mivelt társadalmi életre szük-