Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-01-23 / 4. szám

Erdólyországban, a hol a növendékek vallásos ok­tatása egy vagy két emberre van bízva; a többi­ben ii indenütt 3 — 6 tanár fáradozik a leendő egyháztagok ker. és prot. szellemben való nevelé­sével. De hát uraim ! jól van-e ez igy ? Lehet-e ilyen vallásoktatás mellett remélnünk, hogy a prot. ifjú, midőn kilép a gymnáziumból,* mint Dr. Kovács Ödön mondja „Egy teljes prot. theol. akadémia terve" cimü jeles dolgozatában*) — ismeretes legyen a val­láserkölcsi élet természetével ós alaptörvényeivel, az emberiség vallásos fejlődésének s különösen a ke­resztyénség múltjának főbb mozzanataival, a ke­resztyénség prot. felfogásának alapelveivel a kath. felfogással szemben, a hazai prot. egyház történeté­nek, alkotmányának ós jelen állásának rajzával? hogy a vallás erejét, becsét, fontosságát méltányolni tudja? hogy prot. egyházát teljes szivéből szeresse, teljes lelkéből becsülje és teljes tehetsége szerint gyámolitsa ? hogy a protestantizmus horderejét s magasztos hivatását felfogni, érdekeiért síkra szállni s ha kell, érte élni is, halni is tudjon? Nem reméljük, mert nem remélhetjük. De azt igenis látjuk, és ha a vallásoktatást továbbra is a mostani állapotban hagyjuk, ezután is látni fogjuk, még pedig keserves szívvel ós könyező szemek­kel, hogy egyházunk leendő vezérfóríiai, a nagyér­demű ősök nagyreményű unokái, a gymnázium oda­hagyása után, miként vetik magokat mindenestől a materiálizmus karjaiba ; miként mennek tisztelegni s sziv- és léleknemesitő igéit hallgatni Büchner, Yogt és Darvin apostolainak ; hogy lesznek a vallás iránt közönyös, egyház iránt ellenséges iudulatu törekvé­seknek tudva vagy nem tudva, hívei, eszközei és gyámolitói; s mint feledkeznek meg nevelőanyjukról, az egyházról, ennek tanairól ós érdekeiről, s lesznek (ha ugyan a teljes vallásszabadság behozatala után az egyháztól örökre búcsút nem vesznek) olyan egy­háztagokká, akik istenről, Krisztusról, bibliáról ós mindenről, ami szent, csak akkor emlékeznek meg, midőn azokat gúnyolódásaik ós élcelkedéseik céltáb­lájául tenni jó alkalom kínálkozik. Vagy ha ennyire nem mennek is, olyanokká lesznek, mint az Epicure­usok, kikről azt mondja Cicero (De nat. Deorum c. művében) „Deosoratione relinquunt, sed re toll unt.K S * Lásd ennek kivonatos ismertetését a „Prot. Egyh. és Isk. Lap" 1875. évf. 49. számában. ha egyszer ilyenekké lettek a gyinnáziumi évek fo­lyama alatt, mehetnek aztán a prot. jogakademiákba, a prot. tanárkópezdékbe s a prot. egyetemekre, s működhetünk mi körmünk szakadtáig az irodalom mezején s teljes önfeláldozással a társadalon terén, sot gyakorolhatjuk a legszélesebb körű pastoralis cnrát is, mert ezekből ugyan bajosan válnak aztán istenfélő prot. kere ztyének, buzgó törvényhozók, lel­kes tanácsbirák és jeles gondnokok! . . És látjuk, ós látni fogjuk mindaddig, mig a gymnáziumi vallástanitást célszerűbben nem rendez­zük, hogy theol. ifjaink száma ós ereje, ugy exten­sive mint inten-ive, folyvást apad, szüntelenül gyen­gül , sőt, hogy még ezek nagy részénél is oly vézna, oly élettelen a vallásos érzés, s oly ingadozó az istenbe vetett hit ós bizalom, hogy a theol. ta­nároknak sok ideig ezek megerősítésével s nem ritkán megteremtésével kell foglalkozniok, ha azt nem akar­ják, hogy az ilyen theol. ifjak megugorjanak a Krisztus igája terhének gyönyörűséges viselése alól, vagy — ami még szomoritóbb és veszedelmesebb — képmutató farizeusokká legyenek, akik szájjal imád­ják istent, de szívok távol van tőle! Azt se mondja nekem senki, hogyha mi a vallás-erkölcsi tananyagot helyesen beosztjuk, s an­nak tanításához vezérfonalul alkalmas kézikönyveket készítünk, ezzel a gymnáziumi vallásoktatást a cél­nak teljesen megfelelőig rendeztük be. Mert kiváló fontosságú ós nagy becsű szolgálatot tesznek ugyan a helyes beosztás és alkalmas kézikönyvek,- s épen ezért a dunamelléki ós tiszáninneni főtiszteletii egy­házkerületeknek, melyek ilyen könyvek készítése vé­gett bizottságokat küldöttek ki, örök hálával tarto­zunk, de a vallás-erkölcsi tananyag kijelölése, annak célszerű beosztása s kitűnő kézikönyvek készítése magára még nem elég. Mert ezek csak az anyagot tartalmazzák, amivel, és a vezérelveket, a melyek szerint lehet ós kell a vallás- ós erkölcstan tanítását munkába venni és előadni; de vallásos érzületet, prot. egyházias jellemet, buzgóságot, lelkesedést és áldozatkészségét csak ugy ós csak akkor képesek a növendékekben alkotni ós teremteni, ha a vallásta­nitó, a maga vonzó, megnyerő, szivek- ós vesékig ható lelkes magyarázata által a betűkbe lelket, a könyvekbe életet tud lehelleni; ha a szent könyvet, ennek egyes kiváló alakjait, a ker. vallás üdvözítő, prot. egyházunk boldogító elveit, múltját és jelenét, ,t és érdekeit, igazi paedagogiai módszerrel s PÁVA

Next

/
Thumbnails
Contents