Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-08-06 / 32. szám

Tizenkilencedik évfolyam. 32. ÜJE, Budapest, augustus 6. 1876. PROTESTA1TS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő és KIAD Ó-HIVATAL: VIII. ker. Mária-utca 10. sz. I. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadói ivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásná 5 kr., egyszeriért 7 kr sorja. — Bélyegdi külön 30 kr. DR

SZÉKÁCS JÓZSEF. Szül. 1809. febr. 2., megh. 1876. jul. 29. Temetésről jövök, oly sír közeléből, melyre egy nemzet hullatja könyeit. Szivünkben a fájdalom sokkal égetőbb, és az újonnan ütött seb sokkal elevenebben sajog, seni hogy képesek volnánk nyugodtan irni és veszteségünket egész nagyságában feltüntetni. — Úgy is azok közt, kik e sorokat olvassák, bizonyára kevesen vannak, kik az „ország édes ajkú papját" nem ismerték és benne a lelkészi hivatal azon eszményképét nem tisztelték, minőhez hasonlót látni ritka kornak adatott; kihez ha lelkészeink csak közeledve hasonlítanának, nem kellene aggódnunk egyházunk és közvetve egész társadalmunk jövője felett. Nem is egy rövid halálhír feladata elmondani, mivolt Székács József a hazai irodalom, a protestáns egyház és a társadalom elhagyottjai, özvegyei és árvái ügyének; most csak azt jelezhetjük, mi volt szívünknek, mely utána vérzik. Harminchárom évvel ezelőtt két magyar utas gyalogolt a Sehwarzwald bércei között. Szép holdvilágos éjjel volt, és a vidék nagyszerűsége, az éjjeli csöndnek ünnepélyes volta komoly hangulatba ejtette az ifjú utasokat. Lelkük előtt a haza, és abban különösen a protestantismusnak akkoriban a mainál sokkal szomorúbb állapotának képe lebegett, és ott — Isten szabad ege alatt fogadást tőnek, hogy ezentúl életük minden percét kizárólag a hazai protestáns ügynek szentelendik, az egyik mint gyakorló pap a practikus élet mezején, a másik mint tanár, az elmélet, a tudomány terén. Székács József volt a fogadástevők egyike és a másik, kinek osztályrészül jutott a dicsőt túlélni, sírjánál azt a tanúságot teheti, hogy soha halandó tett fogadását lelkiismeretesebben nem teljesítette, mint a boldogúlt, kinek egy emberöltőn át lelkének minden gondolata, szívének minden dobbanása egyházának volt szentelve. Valóban Isten jó kedvében adta volt a sokat szenvedett nemzetnek Székács Józsefet, hogy legyen jó géniusa, hol viszálkodókat békiteni, cstiggedőket bátorítani, gyászolókat vigasztalni és ügyefogyottakon segíteni kellett. Ha majdan a késő ivadék a nemzet évkönyveibe jegyzi ama kor történetét, mely honfiúi erényben a mily gazdag, oly szegény volt sikerben, Székács nevét mint olyanét fogja emlegetni, kinek munkás élete minden lépését Isten áldása követte. A pesti evang. magyar egyház megalapítása, növesztése és felvirágoztatása, az evang. elemi és középiskolák alakítása és megszilárdítása, az országos ,,E. E. E." segélyegylet létrehozása és működtetése akaraterejének és munkásságának oly öröklő emlékei, melyekért a Székács-nevet a legkésőbb unokák is áldással fogják emlegetni. Legyen azért áldott közöttünk annak emlékezete, ki egy személyben páratlan lelkes pap, kedves iró, nemes hazafi, és mindenekfelett szeretetteljes'ember volt. Have pia anima? BALLAGI MÓR.