Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-07-30 / 31. szám

Tizenkilencedik évfolyam. 31* mm. Budapest, julius 30. 1876. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és KIADÓ-HIVATAL: VIII. ker. Mária-utca 10. sz. I. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásná 5 kr., egyszeriért 7 kr sorja. — Bélyegdi külön 30 kr. Teljes számú példányokkal ínég* mindig szolgálhatunk. A theologiáról mint egyetemi tudományról-Rectori-székfoglaló-beszéd a Frigyes Vilmos kir, egyetemen Berlin­ben tutotta 1875. oct. 15. Dr. Dillmann Ágoston.*) A mi egyetemeink, tanárok és tanulók szabad egyesüléséből, s egyes társulatok összefoglalásával már rég universitates literarum, azaz, az összes tu­dományok gyülhelyeivé, veteményes és ápoló kertjeivé nőtték ki magokat. A felosztás 4 facultásra ugyan nem a tudomány organikus tagolásából származott; ezt mi mint egy történetileg kifejlettet a mult időtől vettük át s annál célszerűbben megtartottuk, mint­hogy a tudomány ezen székhelyei még mindig, sőt még inkább mint előbb, egyszersmind képző in­tézetek vagyis főiskolák, leendő hivatalnokok számára a nyilvános élet különböző téréin; de ezen, a mult­* Dillmann fentcimzett székfoglaló-beszéde minden tekintetben megérdemli a közfigyelmet. Míg nyíltan ráutal azon ellenségekre, kik megdönteni szeretnék az egyházat s vallást: egyszersmind győző érvekkel támogatja a vallásnak nélkülözhetlenségét s az egyháznak jogosultságát. De tovább mig egyrészről kimutatja, hogy a hit az emberiségnek lelke mélyében gyökerezvén, épen azért, míg ember lesz, addig kiirtani nem lehet; — s hogy a term.-tudományok min­den vívmányai képtelenek volnának a hitet teljesen pótolni, vagy ennek sirja felett az emberiséget az erkölcsi bukástól visszatartani, másrészről igaz prot. szellemben kimondja azt is, hogy azon tételek, melyekben a hit másokkal közöltetik, a vallás alakzatai jogtalanul törekednének elvonulni az ész szabályzó bírálata elől. Nem lehet Oda szögezni egy mult kornak álláspontjára semmi tudományt, a theologiát sem. Fogalmaink Istenről s az isteni dolgokról nem megfelelők tökéletesen a valóságnak, azért változások, átalakulások alá esnek szükségszerű!eg. . . Ő végül határozottan azt vitatja, hogy a theol. facultásnak egyetemen van méltó helye, s csak épen e helyen felelhet meg igazán feladatának, körül lengve a többi tudo­mányok éltető szabad szellemétől. Nálunk ugyan az egyház ügyét illetőleg más viszonyok vannak, mint Dillmann honában, itt túl­súlyban van azon nézet, mely a theologiát melló'zai akarja az egye­temen ; azonban még ezen nézet hívőire nézve sem lehet érdektelen Dillmann okoskodása e tárgyról. Itt közöljük kivonatolt fordításban a „Prot. K. Z " után e tartalmas beszédet. Gyurátz F. kortól átvett felosztása az egyetemeknek nem volt gátló arra nézve, hogy ezek a tudomány universu­maivá képződjenek. Mit szóljunk ahhoz, midőn nemcsak egy német honnal határos ország kormányától, melynek rendei­nél az inditvány tétetett, hanem ínég német folyóira­tokban is azon tanácsot hangoztaták komolyan, hogy a theologiai facultások választassanak el a főiskolák­tól ! Az indokok itt önmagától érthetőleg igen külön­bözők, sőt ellentétesek. Azon politikai iskola értel­mében, mely az államnak s az egyháznak teljes különválasztására törekszik, az egyetemektől mint államintézetektől, a theologiai facultások mint az egyház lelkészeinek képző intézetei végképen elsza­kitandók. Hanem, hogy az állam miért nem adhatja fel végképen a lelkészek képzését, a legújabb tár­gyalások elég világosan kiderítették ós teljes joggal van érvényre emelve a legújabb egyháztörvényekben azon elv, hogy a római egyház lelkészei sem nél­külözhetik az egyetemi miveltség egy bizonyos mér­tékét. Nem az államhatalom részéről fenyegeti tehát valóságos veszély a theologiai facultásokat; ez az egyháznak hamis barátjai és nyilt ellenségei részé­ről jön. Mint a hierarhiai egyház, azon meggyőző­désben, hogy tana a mai míveltséggel s tudománynyal ellenkezik, már régen oda törekedett ott, hol az egyetemeken a hangadó befolyástól megfosztatott, hogy a theologiai tanitást saját kolostori ós püspöki iskoláiban végezze, és épen most rajnántúli szom­szédainknál modern alapítók rohamosságával varázsol elő szabad, azaz kath. római egyetemeket; épen ugy van az evang. egyházban is egy párt, mely vagy husz évvel ezelőtt hasztalan hivta fel a tudományt a megfordulásra, s a 16-dik század hitét ós a 19-61

Next

/
Thumbnails
Contents