Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-07-23 / 30. szám

A helybeli gyámintézetek létesítése céljából átküldött alapszabályokra nézve határoztatott, hogy azok községeinkben betűszerint nem alkalmazhatók, itt is állván „a betű öl, a szellem elevenít." Igló mint gyámintézeti fiókegylet 102 frtot gyűjtött. Iskolai tanácsosnak Cizer László poprádi iskolai felügyelő 17 szavazatból 12-vel választatott meg. A reformátio offertoriuma 42 frtot 41 krt., az e p e rj e s i kerületi képezde részére gyűjtött offertorium azonban 31 frtot és 40 krt, hozott be. Az iskolai adót 553 frttal esperességünk ez évben is lefizette. Vagyona 2251 frtban mutathatott ki. Az esperességi iskolatanács által benyújtott jelentés szerint a hitfelekezeti ev. iskolák 941, a községi iskolák azonban és pedig Bélán, Olasziban, Szombaton, Felkán, Leibitzon és Ménhárd községben 677 tanuló által látogattatnak; 179 leginkább magyar ajkú tanuló is feljárt iskoláinkba a német nyelv elsajátítása végett. Minden iskolaköteles tanuló tetleg látogatta az iskolát. A 10693 számban ki mutatott mulasztások többnyire kimentettek. Az ismétlő iskolák, iskolai könyvtárak, a kerületi táblázatok tekintetében hozott javaslatokat magáévá tette az esperesség is. Az érintett táblázatok ugyan is majdnem egészen hasznavehetlenek, miután többnyire kétértelműek és magyarázatot igényelnek. A tiszai kerület gyűlése ez idén Jolsvára hivatik Össze, hol az új felügyelő ünnepélyes beiktatása is véghez fog menni. Esperességünk jövő gyűlése Matheocz városában fog tartatni. A kerületi és egyetemes jegyzőkönyvek nyomán még több tárgyak kerültek szőnyegre. Az ev. jogakadémia Eperjesen való újjá szervezésére a benyújtott terv szerint 5—6000 frtnyi segély kívántatnék. A gyülekezet ez összeget túlságosnak és azért be nem hajthatónak találja azon községek részéről, melyek már úgy is sokat adóznak egyházi és iskolai célokra. Az eperjesi theologiai akadémiára nézve az esperesség most is ragaszkodik elébbi határozatához, miszerint az ujabb idő és tudománya kívánalmaival szemben szükségesnek tartja az evangélikusok számára oly központi intézet felállítását, mely viribis unitis jobban felelhetne meg céljának, mint a most elszigetelt három fakultás Eperjesen, Pozsonyban és Sopronyban. A helyi kérdést azonban még nyíltnak tartván, eldöntéséig az eperjesi theologia in statu quo fentartandó. Az egyetemes jegyző kivételével, kit az egyetemes gyűlés választ, az esperesség minden más egyházi hivatalnál a szokott módot kívánja fentartani, mely t. i. abban állott, hogy csak a kijelölési szavazatok után küldték be a községek a választási votumokat. L a u c s e k segédlelkész e lapokból is ismert ügye alkalmából határoztatott, hogy ha a hitjelölt egy kerületnél visszavettetik is, szabadságában álljon más kerülethez uj vizsgára jelentkezni ugyan, de csak is az előbbi vizsgáló bizottság illetőleg superintendens tudtával és engedelmével. A mult évi kerületi gyűlés jegyzőkönyve 37-ik pontjában említés tétetik, hogy a stólák felemelése a XIII. városi esperesség minden enyházában megtörtént. Ez hibás felfogás lévén, miután alig 1—2 egyház emelte fel a stólafizetést, az érintett pont kijavítása ez értelemben fog kéretni. Az egyházi és iskolai épületek tömeges biztosítását a „pesti biztosító társaságnál" ujabbtiz évre pártolja és ajánlja az esperesség. A már fent emiitett baptisták ügye itt követ kezŐ tényállásban ismertetett. Egy idő óta az ide jött bibliaárusitók felolvasásokat is kezdtek tartani és a népet félrevezetni. Utoljára kisült, hogy az illető egyének tulajdonképen baptista téritok, kik különösen az örök büntetés és pokol tüze kifestése által annyira hatottak az asszonyokra, hogy többen közülök megtébolyodtak és tömegesen eljártak a „szentek" gyűléseibe. A gyűléseket a politikai hatóságoknál nem jelentvén be és a baptisták vallása nálunk nem tartozván a megengedett vallásformák sorába, a „szentek" több helységből karhatalommal ki is utasíttattak. Erre mitsem adván, összejöttek és alattomban pincékben, különösen asszonyok között, folytatták tanácskozásaikat és fanatisálták a kedélyeket, állítván: „ki mást tanit mint mi, átkozott legyen!4 Ily tényállással szemben az esperesség határozta, hogy minden lelkész ezentúl éber szemmel kisérje a bibliaárusitók működését, és ha a községek békéjét szintén akarnák zavarni és a rendetlenség magvát elhinteni, akkor jelentse be a farkasokat, kik júhbőrben jönnek hozzánk, az illető politikai hatóságoknak. A tiszántúli ref. egyházkerület 1876 jul. 1—4 napjain tartott közgyűlésének közérdekübb tárgyai. A beregi egyházmegyében esperestté ujolag Kovács János badalói lelkész választatott meg, de betegeskedése miatt e hivatalt el nem fogadhatván, ismét választás rendeltetett el. A segédgondnoki széken a tapasztalt és igazi protestáns jellemű Kántor Sámuel marasztatott meg az egyházmegye által. A debreeeni egyház főgondnokává megválasztott Simonffy Imre, mint a debreceni főiskolának helyi gondnoka, letette esküjét az egyházkerület előtt, szivélyesen üdvözöltetvén püspök úr által. Fájdalommal értesült a közgyűlés a békésbánáti egyházmegye nagyérdemű esperestjének és segédgondnokának végleges visszavonulásokról s a jelenvolt esperes úrat kinevezett küldöttség által kérte fel hivatalának további megtartására, de siker nélkül. A veterán harcosoknak : Ilajual Ábel esperes és gróf Lónyay Menyhért hivataloskodásának emléke örökre fenmarad ezen egyházkerületben.