Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-07-16 / 29. szám

Az egyházi segélygyüjtésről * „Hogyan tudtál ennyit gyűjteni ?u

így szólt hozzám egy szeretett tiszttársam egyik egyházkerületi gyűlésen, melyen egyh.-megyéink adakozásáról beszámoltunk; a mit ő neki válaszoltam, kötelességemnek tartom — tájékozás tekintetéből — nyilvánosságra hozni. Egyházlátogatáskor, az összegyűlt elöljáróknak is buzdítására, megkérem lelkész atyámfiait, hogy valamely ünnepen — teszem Advent 1-ső vasárnapján, mint egyházi ünnepléseink kezdetén — a szószékből szivreható beszéddel szólítsák fel a hiveket önkéntes adakozásra, hogy a mit elszántak egész esztendőre a névszerint is megnevezendő szűkölködőknek, kegyeskedjenek az őket házanként megkeresendő* elöljáró urak kezében méltatni. — Igy szoktunk ezután cselekedni, hogy isteni tisztelet végeztével egy pár erre fölkért elöljárónak az egyik házsoron, másik párnak a másikon elhozandó egy-egy ív papirt adunk át, — igen természetes, hogy mindenik ívre legelőször is maga a lelkész és neje jegyez föl és ad egy kis összeget, — ekkor megkeresik a buzgó segélygyüjtok a szives adakozó híveket házanként, s beszámolnak a lelkésznek, ő pedig beküldi vagy felviszi az egyh.megyei tavaszi gyűlésre, és az esperes hálás köszönettel jegyzi föl a gyűlés szine előtt az egyh.-megye évi adakozását, majd az illető helyekre juttatja a munkás hit ezen égnek- földnek kedves gyümölcseit. Igy gyűlt a — gazdagnak épen nem mondható — pápai egyházmegyében, esperességem négy éve alatt, 538 frt 30 kr. Es ha ez igy menne a hon 56 ref. egyh.-megyéjében: egy kis domestica kerülne ki belőle, évenkénti öt-hat ezer forinttal. Igen kérlek szeretve tisztelt lelkész és esperes barátim, ne vegyétek kérkedésnek a mit irtam, hanem kövessétek szerény példánkat. Isten áldása lesz rajtatok és jó munkátokon. STETTNER IGNÁCZ, pápai ref. esperes. ISKOLAÜGY. Titkári jelentés a budapesti ev. ref. theol. „Önképzőkör" 1875—6 évi működéséről s a tlieol. ifjúság beléletéről. A pesti ref. papnövendékek vizsgái f. hó 7-én végződtek, s ugyanekkor tartatott meg a jutalmak kiosztásával összekötött zárünnepély. Az ünnepélyt a főtiszt, püspök úr beszéde nyitotta meg s ezt követte az ösztöndijak kiosztása, a következő eredménynyel: A csontos-féle 400 frt ösztöndijat, melyből az alapitó rendelkezése szerint a négy osztály egy-egy növendekét 100 forint illeti, kap*) Az „Evang. prot. lap" kéretik ezen cikk átvételére. S. J. ták: Madaras Gábor IV. éves, Kenessei Zenő III. éves. Tóth József II. éves és Mokos Gyula I. éves theologusok-; a Gerenday-féle 50 frt ösztöndíjat Orosz Endre IV. éves, a Gerenday- és Polgár-féle három 25—25 frt ösztöndijakat kapták Kelecsényi Mihály III. éves, Kúr Bálint 1 II. éves és Lukacz István I. éves theologusok. — Az ösztöndijak kiosztása után Tóth József, önképző köri főjegyző olvasta fel jelentését az ifjúság évi müködésézől, mely egész terjedelmében a következő : Önképző - társulatunkat ezen évi működésében is ugyanazon szellem vezérlé, a melynek létezését már több év óta oly örömmel szemléljük. A lelkesültség s a munkakedv önk.-társulatunkban ezen évben is megtenné gyümölcseit, s nem nagyítunk, ha azt mondjuk, hogy az elődeink által megkezdett úton elég sikerrel haladtunk, hogy ezen év is méltó helyet foglal el önk.-társulatunk történetében az előző éveké mellett. Alakuló gyűlésünkét 1875. október 17-én tartottuk, a melyen ismét nt. Kovács Albert urat kértük fel elnökül és voltunk szerencsések megnyerni. Alelnöknek Bányai Géza, főjegyzőnek Tóth József, aljegyzőnek Tóth Kálmán s pénztárnoknak Kenessei Jenő lőnek megválasztva. A társulat tagjai közé beirták magokat 41-en, de időközben 3 egyén eltávozott, 5 kilépett, egyet pedig — hanyagság miatt — maga a kör tiltott ki, és így a tagok száma év végével 32-re olvadt le. Tartottunk 19 rendes-, 1 alakuló-, 2 vita-, 3 rendkívüli- s 1 zárgyűlést, összesen 26-ot. A gyűléseken 16 mű olvastatott fel: 4 theol. érte • kezés, 6 szépirodalmi (3 vers, 3 próza), 1 társadalmi, 3 történelmi, 1 egyháztörténelmi, s egy nyelvészeti értekezés. E munkák közül elvettetett 8, jónak iteltetett 8. Munkákat irtak : Bányai Géza, Kecskeméti Ferenc, S zalai József és Tóth József kettőt-kettőt; Benedikti Pál, Benkő István, Madaras Gábor, Mátyás József, Molnár Sándor, Névtelen, Péntek Ferenc és Várkonyi István egyet-egyet. A két vitagyülésen a következő kérdések lőnek megvitatva: 1. „Váljon előnyös-e a tanszabadság, vagy nem?" megvitatták pro et contra S zalai József és Bús Lajos. 2. „Váljon előnyös-e a kápláni intézmény megvitatták Bús Lajos és Bányai Géza. E vitagyűléseken minden alkalommal a legnagyobb érdekeltséggel hallgatta a kör a vitatkozó feleket s az egyes tagok részéről is — a vitatkozó felek beszéde után — 1 részint maga a kérdés, részint a vitatkozók beszédéhez ! történtek hozzászólások s egyes megjegyzések. A rendes gyűlések egyik fő mozzanatát képezik a szavalatok s az azokra tett bírálatok. A társulat tagjai közül számosan e téren fejtették ki erőiket leginkább, folytonosan versenyezve egymással ima, egyházibeszéd s költemények elszavalásában. Összesen 38 szavalatot hallottunk. És pedig : imát 4-et, egyházi beszédet 11 et s költeményt 23-at. A szavalatok iránti érdekeltséget mutatja az, hogy többen társulatunk tagja