Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)
1876-07-09 / 28. szám
leg rendszer nyomán, az egy-neliány vékás földet szerzett kocsissal egy rangban áll a lelkészi fizetés kulcsa szerint: találkoznak itt ott, Istentol nyert magas helyzetöket emberies kötelmüket nemesen felfogni tudó Vayak, Moesáryak, s Szathmáryak is ! (Vége következik.) ÉDES ÁBRAHÁM. T -A* C -A.Könyvismertetés. A kolozsvári ev. ref. fötanoda régibb és legújabb története, egyszersmind „Értesítő" az 187*/5 tanodai évről. Szerkesztette Szabó Sámuel tanvezető tanár, Ko lo z sv ár (a t) t. Nyomatott Stein János által a fötanoda betűivel. 1876. Előszó 1—2 l. 1—170 l. A kit a hegyen túli kis országrész közoktatásügye az államalkotó nemzeti elem és más népiségek nagy aránytalansága indokánál fogva komolyan érdekel, az előtt föl kellett eddig sokszor tűnni annak, hogy mellőzve a kissebb pontokon levő protestáns tanintézeteket, amaz országrész köz- és gyupontján Kolozsvárott levő református és unitárius virágzó két főtanodáról formaszerű „E r t e s i t v é n y t" irodalmunk máig nem bírt. Az egyházi schematismusokat ilyenekül elfogadni nem lehet, azok rendeltése más, azok nem pótolják ezt. Az oktatásügyi minisztériumnak, az oktatásügy barátainak, az irodalom képviselőinek s főleg az irodalomtörténetnek „E r t e s i t vén y" kell, külön, önállóan készítve, melynek tárgya: a tanodák, azok tanárai, tanulói, a tantárgyak, tanrend, tanmód, tanhelyiség, taneszközök, tanulást könyitő módok, segélyezés, iskolai rendszer, fegyelem, szóval: a tanodák belső közegésségi, szellemi és erkölcsi életének képe megismertetése. Erre van szüksége az egész nemzet értelmiségének, hogy lássa meg, hasonlítsa össse a felekezeti és állami tanintézetek működését, irányát, sikereit egymással, a ráfordított pénzerővel, más mivelt és szomszéd országok oktatásügye mai haladásával, s ebből kormány, felekezet és a nemzet a maga teendőire nézve okulást meríthessen. A kolozsvári ev. reform, fötanoda „Értesítv é ny"-e tehát előttünk áll. Mintha érezték volna az illetők, hogy a közvárakozásnak megfelelőt kell nyujtaniok, a midőn nyilvánosság elé hozzák annak oktatási és nevelésügye mult évi jelen állását. Helyes érzékre mutat az, hogy a forrástól indult el a szerkesztő, s egykét kissebb kórszakot alig mellőzve, a mai napig hozta le az intézet születése, fejlődése s mai működése történeté'. Később vissza lehet térni a most csak érintettekre, s azokat szintén kimerítőbben tárgyalón, biztos, szilárd alap lesz lerakva, mult és jelen iránt az érdekeltek tájékozottan egyedül a jövőre függeszthetik figyelmöket, haladásukat helyes irányban folytathatják, az intézetnek virágzó jövőt készíthetnek. Két szempontból nevezetes e fötanoda, e gyík, mert amaz országrész főpontján áll, másik, mert annak északi vármegyéiben a protestántismus mellett a magyar nemzeti érdekeknek tűzhelye és őrbástyája , védi a magyarságot s terjeszti a felvilágosodást vallásban és tudományban egyiránt. Hogy a református hitvallásuak e kettős küldetés örökölt ösztönével s öntudatával bírnak, bebizonyítva látandja az olvasó e főtanodának néhai Fekete Mihály tanár által irts a könyv 1—40 lapjaira beígtatva ugyszólva dióhéjba szorított történetéből. Töretlen úton járva, a megalapulásnak épen kezdetét önálló tanulmányok alapján nyomozó tiszta érzékkel és elfogulatlanul fejti ki a régiség homályából azon kevés valót és positivumot, a mit azon korból tudni lehet. Világosan rámutat azon időtartamra, míg a helvéthitvallásuak iskolájában a református és unitárius elvek egymás mellett fejlődtek, megnevezi azon időpontot, a hol utaik elváltak s az eredetileg egy tanodából két vallás- felekezetnek állott elé saját külön virágzó iskolája. A szabadelvű, rokonszenves és teljes igazságérzetet tanúsító tárgyalása e kényes korszaknak, s izgatni és elfogulttá tenni képes eseményeknek, oly szép lélekre mutat, hogy az írótól a tiszteletet megtagadnunk nem lehet. A könyv 41—63. lapjain „Átalános statistikai adatok" rovat címe alatt 1., a fötanoda régibb szerkezetét, 2., népességét 3, a tanulók 1874 /5 -ik évi névsorát találjuk meg Az első t. i. az 1843. előtti iskolai szerkezet csak igen átalános vonásokban érintetik, bővebben az 1850. t. i. az „Entwurf"' korabeli, s legbővebben az 1861 — 1874 /5 -beli megújított, reformá t tanrendszer ; a népesedési és tanszaki viszonyok és arányok, az elemi és felsőbb osztályok létszámának növekedése vagy apadása s azon tanintézetek, hová az itt készülő ifjúság életcéljai szerint időközönként eltávozni szokott, részletesen s gondos figyelemmel vannak kitüntetve; a tanulók névsoránál születésök helye és éve is be van jegyezve, minek hármas haszna van; megbizonyítva látjuk abból azt, a mi köztudomásu, hogy az erdélyi református vallásnak a vármegyéken a magyarság életfentartó | eleme, továbbá, hogy a kik e tanulói koszorúból koszorús hazafiakká válnak ki egykor, születésök évével életiróik nem fognak bajlakodni, meglátszik, hogy a fötanoda honnan kapja tanítványait és mekkora tanuló ifjúságának contingense, tehát mekkora szellemi és erkölcsi összeget képvisel és fejleszt a nemzeti mivelődés javára. A 64— 76 lapon a „Tanitói testület névsora t és fog 56*
