Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)
1876-07-02 / 27. szám
Folyó évi jun. 23-ikán, a babonás világ által szerencsétlennek tartott pénteki napon tartottuk értekezletünket K.-Dobronyban a ref. iskola helyiségében, mely értekezletünk fényesen sikerült. Tiszt. Szabó József elnök úr örömmel nyitotU meg értekezletünket, örvendett a felett, hogy hat lelkész úr szerencséltette értekezletünket, és a felett, hogy a tanitói karból egy ember sem hiányzott. Első tárgy volt, a helybeli iskola 1-ső osztályú tanulóinak megvizsgálása, a „Beszéd ért. gyak." és az „írva olvasás"-ból. Minkét tantárgy kezelésénél a tanitói ügyesség s kitartó szorgalom gyümölcsét élvezhettük. Ertekezletünk a megvizsgált gyermekeket haza bocsátván, Böszörményi János tanítónak, a nevezett két tantárgy előadásánál tapasztalt eljárása felett tartott bírálatot. A bírálatnál n.-geőci tanitó Váczy Sándor fejtette ki, a „Beszéd ért. gyak." és az „írva olvasás" előadása nál követett eljárását, mit a helybeli tanitó ellen, bírálatúl adott; előadásáról, valamint a helybeli tanitó eredményt mutató tanitói eljárásáról, értekezletünk dicsérettel nyilatkozott. A bírálatnál felmerült azon eszme, hogy a tanitók az elnök ur által gyakorlati előadásúl kitűzött tantárgy kezelésénél a tudományos fejtegetés mellett, lehető részletekig elemző módszertani eljárást kövessenek, helyesléssel fogadtatván, jővőre az értekező tanitó urak, ily értelembeni előadás tartására utasíttatnak. Sárkány Gábor csomonyai tanitó, az egyszerű törtek előadásánál követett eljárását adta elő, melyet az értekezlet dicsérettel fogadott. E két értekezést tartó tanitó előadásainak megbírálása után, a mult télen tartott értekezleten kiosztott munkák, s azoknak bírálata olvastatott fel. Az 1-ső sz. munka, melyben Börszörményi János a 6 éves gyermekek vallásos oktatását tárgyalja, bíráló Váczy Sándor által erősen bíráltatott meg, mint ilyenhez többen szólottak, úgy a lelkész urak, mint a tanitók közzül, eredménye lett, hogy szorgalmas munkásság, melyet értekező s bíráló kifejtettek, megdicsértetett, a munka pedig bírálatával együtt jelenben letétetni határoztatott. A Il-ik számú munka, melyben Oláh Kálmán a népiskola Il-od osztályának „Magyar nyelvtanát" következetesen , dicséretes szorgalommal dolgozta fel, bíráló Szabó Albert záhonyi tanitó által sikerültnek, egy pár írásbeli hely kijavítása után használhatónak bizonyúlván, a korbeli tanitó urak közt, mint példány szerű munka tanulmányozás végett köröztetni rendeltetett. Ilyen munkásságot fejt ki kis körünk, és 9 évi szorgalmas munkássága után is a n. t. egyházmegyében sokszor félre értetik, minek oka talán abban keresendő, bogy egyh.-megyénk tanítóinak nagy része a tétlenség párnáján heverve, ellenünk, — a nélkül, hogy munkásságunkat ismerné, — vádakat kohol, melyeket egyenként megcáfolni, miután a centrumtól távol vagyunk, nincs alkalmunk. T. tanitó urak! túl a Latorcán! Próbálják meg előbb, mint mi tesszük, a népnevelés előmozd tása végett fáradozni, tudom, nehéz munka közt nem lesz kedvök az izzadva dolgozó munkást bántani. Jobb lesz önöknek is munkához fogni, míg nappal van. Mi nem irigyeljük önöktől a b. e. Horváth Mária hagyatékából kapott subventiot, miért akarnak hát bennünket attól a néhány fillértől, mit ösztöndíjjúl nyerünk, vádakozások által megfosztatni ? Nyilvánítsák céljukat, mi talán erről is lemondunk az önök részére, feltéve, hogy erre nálunknál érdemesebbé teszik magukat. Az egyh.-megye által tanitói nyugdíj-alapúi beszedett pénzmennyiséget értekezletünk e célra meghagyja a n. t. egyházmegyénél; ennek kezelését s kamatainak hová fordítását meghatározó alapszabály elkész tése végett tiszt. Szabó József elnök Szentimrey Ferencz, Kertész János, Szabó Albert s alúlírt tanitó küldettek ki, felszólítva a másik létező kört is hason intézkedésre. Ertekezletünk több mint 3 éve megkészítette a népiskolai 6 osztályú tantervet s azt életbe is léptette, meggyőződvén pedig arról, ho<(y az egyházmegye többi tanitóköreiben ilyen nem létezik, s hogy épen a körünket becsmérlő — jutalmat nyerő, — tanitók, nem azzal a szigorú mértékkel méretnek, melyet körünk magára nézve elfogadott, elhatározta értekezletünk e tárgyban kérvénynyel járulni a n. t. egyházmegyéhez, melyben ki legyen emelve azon hátrány, a melybe a mérlegezéskor az önként elválalt te:hek nagysága miatt jutunk, s a melyben e tantervnek a többi tanítókra kiterjesztése is kéretni fog. Többi tárgyainkat — miután az idő 3 órát mutatott délután — a jövő értekezletre tettük át. Elnök úr ezek után a buzgó, szellemi támogató lelkész uraknak közreműködését köszönte meg. A kör tanítóit pedig megjelenésükért s s keres munkálkodásukért megdicsérve, örömmel zárta be gyülésünket. Böszörményi János helybeli tanitó szellemi tápláléka után, anyagiakkal is megvendégelvén, öröm, megelégedés közt szoritánk búcsújobbot. SÁRKÁNY GÁB 0 R, csomonyai ref. tanitó. Kct setét folt megvilágítása. Gózon Gyula ur, a „Prot. Egyházi és Iskolai Lapt: í. évi 20. számában a „külső-somogyi ev. ref egyházmegye közgyűlésének közérdekűbb tárgyaitJ ismertetvén, rámutat némely setét foltokra is, melyek egyházi életünk egé.i itt-ott feltűnnek s azok közül különösen kettőt lát igen feketének. Ezek egyike, szerinte, az ág. hitv. lelkészek szeretetlen s törvénytelen eljárása, miszerint a vegyes házasokat megesketik, a helv. bitv. felekezeten levőket meg keresztelik s eltemetik anélkül, hogy ezt az anyakönyvbe leendő bevezetés végett az illető lelkésznek bejelentenék; másika pedig, a n.-székelyi csatlakozási ügy. Nehogy a „qui tacet eonsentit"-féle elv látszasaék I itt érvényre jutni, legyen szabad nekem, az ügy valódi