Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-06-25 / 26. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és KIADÓ-HIVATAL: VIII. ker. Mária-utca 10. sz. 1. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. IP Teljes számú példányokkal ínég mindig' szolgálhatunk. Előfizetési felhívás a PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP" 1876-ik második félévi folyamára-Előfizetési dij: Félévre (julius-december) <4= forint 50 kr, negyedévre 2 forint 25 kr. Az előfizetés pénzeket lapunk kiadóhivatalába (Mária-utca 10-ik szám alatt) kérjük küldeni. Budapesten, 1875. junius hóban. Főmunkatárs: Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Farkas József. Dr. Ballagj Mór. Sárszó jelen évi dogmatikai előadásaimhoz. Végig mentünk azon tanok rendszerén, melyekben a keresztyén öntudat a ref. egyház kebelében, kifejezést adott vallásos érzelmeinek, megvizsgáltuk az ama tanok fogalomszerűvé tételére irányzott külömböző kísérleteket, és azt tapasztaltak, hogy egy ós ugyanazon eszmei tartalom más más alakot ölt a szerint, amint más más világnézetből indultak ki, és más más gondolatkörben mozgott az ész. Világos lett előttünk, hogy nemcsak külömböző vallásrendszerekben, mint Judaismusban, Pharizeismusban, Christianismusban ugyanazon vallási eszmék (Isten, váltság, halhatatlanság stb.) külömböző kifejezést nyertek, hanem egy és ugyanazon vallásrendszerben is a vallásos tudat másképen nyilatkozik ma, mint nyilatkozott a multbaű, a menijyiben a traditiokkal az élet minden viszonyaiban történt szakitásnál fogva a vallásigazságokat időnkben nem annyira történeti tényekre, mint inkább lelkiismeretünk szellemi tényeire akaiják alapítani. A tanulság tehát, melyet fejtegetéseinkből vonhatunk, az, hogy a vallási eszméknek a külömböző mívelődési állapotok szerint sokféle jelentkezési módjuk lehet, sőt kell lenniök, volt is, van is. Továbbá hogy a gondolkodó ember a vallás jelentkezési módját, mint változó külsőt, a lényegtől, mint maradandótól szorosan megkülömböztetvén, mentül közelebb jut a dolog magvához, lényegéhez, annál kevésbé hajlandó a formára, mint változó külsőre fektetni a súlyt. De másrészről azt sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy, ha valahol, itt áll az, hogy „forma dat esse rei", hogy Aristotelessel különbséget tévén 51