Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-05-28 / 22. szám

sának, mint az ország boldogságának, törvények által erőssen elleneáll, minden törvénytelen megtámadásoknak , gyámolitva ellenben és szilárdítva, a király és az államközti egységet, a közönséges jó elömozditása végett, mit többé a klérusnak semmi „Vetoja" nem képes megakadályozni. Legfelségesebb Ur ! Az egész ország, és a protestáns vallás minden követői cáfolhatatlanul bizonyítják, a mi vallásos és erkölcsi törekvéseinket; hasznos és szükséges közreműködéseinket, és felségedtől legalázatosabb függésünket, és felmutatják honfiúi tulajdonainkat minél fogva császári királyi felség , legkegyelmesebb urunk leborulva esedezünk felséged előtt , hogy végrehajtó, legfőbb hatalmánál fogva, minket a közjóval megegyező, sőt azt előmozdító jogaink törvényes élvezetébe legkegyelmesebben visszahelyheztetvén, Szentséges felséged, a törvény cikket, mint alkotmányos jogaink alapját, minden részeiben megszentesítvén, megerősíteni kegyeimessen méltóztassék ! Császári királyi felségednek legalázatosabb szolgái és alattvalói, a magyarországi protestáns vallás hívei és követői. Latinból forditá: CSUTHY ZSIGMOND. KÜLÖNFÉLÉK. * Gyászhír. Szilágyi Ferenc, akadémiai tag, s a hazai tudó sók egyik veteránja f hó 20-án pár napi betegség után meghalt. Született ő 1797. april 14-én Kolozsvárott, hol hasonnevű atyja reform, lelkész és tanár volt. Iskoláit Kolozsvárott még 20-ik évének befejezte előtt bevégezvén, tanulmányai folytatása végett külföldre ment, de a bécsi külügyministerium félvén a német, s különösen a jénai s göttingai egyetemek szellemétől, a magyar ifjak hazatérését parancsoló rendeletet adott ki, melynek azonban a boldogult csak a tanfolyam bevégezte után engedelmeskedett. Visszatérvén, egy ideig Bécsben tartózkodott, s résztvett az Igaz Sámuel által szerkesztett zsebbkönyv kiadásában ; majd haza jővén a kolozsvári ref. főtanoda tanárául választatott meg a nyelvészeti tanszékre. Itt adta ki a „Klio" első évfolyamát, mely szabad szelleme által nagy feltűnést keltett és csak hamar két kiadást ért Még két kötetet adott ki belőle 1833-ban, mikor a magyar tud. akadémia levelező taggá választotta Az 1836—1841-ik években „Mult és Jelen" cím alatt hírlapot szerkesztett melynek melléklapja, a „Hon és Külföld" sok becses történelmi dolgozatot, s történelmi kútfőt tartalmaz. 1848-ban Pestre tette át lakását, s 1849 végén a „Magyar Hírlap-"ot, melyből később a hivatalos „Budapesti hírlap" lett, alapította, mely ha conservativ szellemű volt is, de hazafias irányú, s hazánk legkitűnőbb írói közül is számosan dolgoztak bele, s a lap nem hivatalos részében néha maga Szilágyi is nem egy merész szót bocsátott a nemzet érdekében világ elé ; különösen egy a bécsi lapok által is átvett , cikke oly nagy felháborodást idézett elo a bécsi ministeri körökben, hogy e miatt a hivatalos lap szerkesztésétől vissza léptették. Az 1857-ik évben iskolatanácsossá neveztetett ki, s mint ilyen egyházunk és iskoláink önkormányzati joga ellen harcolt ugyan, de mindig kellő mérsékeltséggel és szelídséggel; valamint a patentalis harcok megindultával is az ellentáborban küzdött, miként azt e lapok azon kori olvasói jól tudják ; de ezen harcoknak lezajlása után visszavonult a magányba, s kizárólag a tudományoknak, főként történelmi tanulmányainak élt, közben Svájcban, s különösen Genfben is megfordulván, s az itteni könyvtárakban búvárkodván. Ezen idő óta buzgó munkatársa volt lapunknak is, többek közt ebben „Tudományos kutatás a vallásban" cim alatt érdekes egyháztörténelmi rajzot irt De különösen fontossá, mondhatnánk végzetteljessé vált egy cikke. Az 1864-ik évben ugyanis kiadta Révész Irnre Kálvin életét, melyben ő a nagy reformátornak ugy valódi, mint állítólagos gyengeségeit igyekezett lehetőleg elpalástolni, és őt ugy szólva minden emberi gyarlóságtól megtisztitottan a késő unokák és tisztelők előtt feltüntetni. Szilágyi, ki a genfi könyvtárakban hónapokon át kutatott, s ki a mai Genfnek kálvinellenes szellemét az életből ismerte, s ki talán maga is ezen szellem behatása alatt állott, nem hagyhatta szó nélkül Révész mindezen nézetét és állítását, s lapunkban egy szelid hangú, de erős történelmi érvekkel támogatott bírálatot tett közzé. A többit tudják t. olvasóink. Az ekkor még közkedvességben állt, mondhatni elkényeztetett ifjú tudós, ki a reá nézve nem kedvezőtlen biráló szavaknak sem hallásához, sem elviseléséhez ekkoráig nem volt hozzászokva, e bírálat kiadását oly czimen lassaenek tekintette, hogy amiatt velünk szakított és ez idő óta megszűnt nem csak lapunknak, de azon theologiai iránynak is munkatársa lenni, melyet mi szolgálunk. Szilágyi önálló művei közül megemlitendőnek véljük e lapok hasábjain különösen a „Három lap Erdély történetéből" címűt, mely sok becses egyháztörténelmi adatot tartalmaz. Általában pedig minden munkája tanúskodik a mellett, hogy a boldogult ritka alapos készültségű, sok oldalú ismeretekkel, s szokatlan emlékező tehetséggel biró tudós volt. Temetése f. hó 22-én reggeli 7 órakor ment végbe, meleg szavakkal esetelvén ' Török Pál superintendens úr a boldogultnak honfiúi s tudományos érdemeit. Béke hamvaira ! Frettwell J., az erdélyi unitáriusok iskolaügyének lelkes előmozdítója, ki a világtárlat ideje alatt Philadelphiában szándékozik maradni, hat szász kötetre menő könyvgyűjteményt állított össze oly munkákból, melyek az unitárius ügyre vonatkoznak. E gyűjtemény nem lesz ugyan a nagy kiállításban felállítva, de azért minden ember megtekintheti, ki az ügy iránt érdeklődik. Mindenesetre szerencsés ötlet, mely az európai és amerikai unitárizmus vezérgondolatait feltünteti és eszközt nyújt érdekes összehasonlításokra.