Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-01-09 / 2. szám

(Magyarországi törvények és rendeletek tára 1868-ik évfolyam 117. sz. 516. lapon.) Budapesten, 1875 december hó 24. A magyar kir. pénzügyministeriuíntól. * Kassáról irják a „N. H."-nak: Az ágost. hitv. tiszai egyházkerületi felügyelői állás betöltésére e~napokban fog az egyes eg/házakban a szavazás megtörténni. Hogy Zsedényi Ede urnák ki fogja helyét legméltóbban pótolni, azt egyelőre nem tudhatjuk. Ugy látszik, hogy a szavazatok nagy része B á n ó József sáros-zempléni esperességi felügyelő, és Berzeviczy Egyed tátra aljai esperességi felügyelő közt fognak megoszolni Péehy T. minister nevét is halljuk hangoztatni. A kassai ág. hitv. egyház és iskolának néhai Fried József kereskedő közel 5000 frtot hagyományozott. * A budapesti ev. ref. egyházban az 1875-dik évben született 617 gyermek, és pedig 330 fiu és 287 leány. Meghalt 46Í) egyén, 255 fi és 214 nő. Házas ágra lépett 144 pár. Más egyházból áttért 41 egyén. * Nem tudom a t. olvasók minő érzésekkel olvassák az általunk közlött adakozások jegyzékét; de mi kétségkívül nagy örömmel közöljük azon adományokat, legyenek azok bármily csekélyek ; mert majd mindegyikben, kivált a fiatal iskolás fiuktól, leányoktól eredő adományokban a valódi keresztyénség, a nemes humanismus szellemének terjedését erősbödését látjuk. Örömünket fokozzák nem ritkán az ezen adományokat kisérő de legtöbbször a szerkesztői fiókban maradó sorok, melyek közt néhány oly kedves gyöngyszemek találhatók. Nem régiben is kaptunk egy ily levelet, álljon belőle itt egy pár sor : Nt. Szerkesztő ur! Istenországa, még a csecsszopók ajaka által is terjesztetik e földön. A napokban olvastam a „Prot. Egyh. és Isk. Lap"-ban néhai Boor Lajos szent-gróti tanitó családja nyomorult sorsáról, s midőn az árvák megrenditő sorsa felett elmerengenék : egy éves kis leánykám lábaimhoz csúszik, megfogja térdemet, feláll s szemeim közé nézve reám kiált: ,,aty" ! E szó ő nála anynyit jelent: adj . . . Adok édes kis leányom, adok! s minthogy szegények vagyunk, csak az evangéliumi özvegy fillérét tehetjük a szeretet perselyébe. Oda adjuk azt a fillért, melyet „a nem szeretem napok-"ra takargatott a gondosság keze. Bizony igen kevés ez ! de tegye az Ur kamatozóvá e keveset az árvák kezei között. De mi természetesebb, minthogy e tanitó árváiról, ami pesti prot. árvaházunk lakóira vezéreltetett figyelmem. Ő róluk sem szabad megfeledkeznünk. Kérem azért stb. * 6 egyiptomi gyógyászat. Egy angol orvosi szaklap, a „Lancet" irja: Ebers német egyiptolog nemrég érdekes felfedezést tett, nevezetesen fölfedezte a Hermesféle elveszettnek hittorvosi könyveket. Eddig minden kisérlet, mely e könyvek kinyomozása végett tétetett, sikertelen volt, s már azt hitték, hogy ez a nagy Hermes költött személyiség, kit valami alchymista csak azért talált ki, hogy ismereteinek tekintélyét a régiség által növelje. A szóban levő kéziratot néhány évvel ezelőtt egy arab találta egy múmia mellett. Az arab halála után Ebers vétel utján jutott a kézirat birtokába, mely egy körülbelül 60 láb hosszú, egyetlen papyrus darabból áll, s veres és , fekete Írásjegyekkel van borítva. Az h'ás jelleme után ítélve annak kelete körülbelől 1500 évvel esik Krisztus előtt, ugy hogy az jelenleg több, mint 3300 éves lehet; ha az emiitett évszázad első felében íratott, akkor kelte összeesik Mózes Pharao udvarában történt tartózkodásával. Ebers az iratnak eddig még csak egy részét fordította le teljesen, és ezen kívül még néhány fejezet föliratot, pl. „Az orvosok titkos könyve" ,,A szívverés tudománya" ,,A sziv ismerete" Nebsecht pap és orvostól tanítva „Gyógyszerek a hugy és emésztőszervek betegségeinek megszüntetésére." Sok alapja van azon föltevésnek , hogy az egyiptomiak magas fokú tudományos ismeretekkel bírtak történetük korai korszakában. Mint Boerhaave megjegyzi, az a tény, mikép Mózes az aranyat pom-á tudta alakítani, hogy az vizzel összekeverve iható legyen, azt mutatja, hogy az alchymia titkaival ismerősök voltak. Valóban Egyptom az alchymia szülőföldjének tekinthető, mivel Plutarch szerint e föld a papok szent nyelvén chemiá-nak, azaz elrejtett, vagy titkos ismeretnek neveztetett. Mind a „Lancet" állítja, a koptok az országot most is Keminek nevezik. * „Levél Csepelybe" cím'alatt érkezett hozzánk a napokban Gózon Gyula úrtól egy cáfolat Homolya J. urnalc az Evangeliomi Lap 41. és 42. számaiban közzétett cikkére. Megbocsát azonban t. beküldő úr, ha a mult évi utolsó számunkban mondottakhoz ragaszkodva, ezen cikket is a fiókban hagyjuk, vagy ha belőle legfeljebb csak e néhány sort, mint a modern theologiai álláspont illustrálására szolgálót közöljük: Én tehát midőn azt (t. i. az 5 ezer éhező megvendégeltetését) felhoztam, épen nem exegeticai előadást szándékoztam tartani, hanem csupán azt akartam mondani, hogy a ki a vallás alapjául a csudákat tartja, az hitét fövenyre épité s ezt most is bátor vagyok állítani. Az evangeliomban sehol sem olvastam: arról ismernek meg, hogy az én tanítványaim vagytok, ha csudákban hisztek, de igenis azt, hogy Jézus gonosz, tisztátalan nemzetiségnek nevezte azokat, kik jelt kívántak. (Mát. 12. r. 39. v. G.)" * Szerkesztői mondanivalók. Sz. S. úrnak Utrechtbe. Megkaptuk, élvezettel olvastuk, s közelebb hozandjuk. Sz. P. úrnak N. P. . . en. Szives készséggel elintéztük, jövőben is örömmel. Boldog újévet! NECROLOG. Pap György volt barkaszói ref. leik. halála felől egy ujabb tudósitást kaptunk, melyből a közelebbi számunkban közlött Nekrolog kiegészítéséül ide igtatjuk e néhány sort: