Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-05-14 / 20. szám

Az egyházmegyei számvevő bizottság a feletti megütközését jelenti ki a közgyűlés előtt, miszerint némely egyházak számadásai a rendetlen kezelés mellett igen sok indokolatlan, sőt határozottan felesleges kiadást foglalnak magokban ; többek közt Büsü egyszer 15 máskor 27 forintot számitott be az egyházlátogatók ellátására. E rendetlenségek és visszaélések megszüntetése végett a közgyűlés az egyházlátogatók ellátásának költségeit 4 forintban állapítja meg, s ennél többet, valamint „áldomások" cím alatt tett céltalan kiadásokat többé a számadásokban szerepelni nem enged. A német-székelyi csekély számú ág. h. atyafiak a ref iskolához való csatlakozásért folyamodtak ; miután azonban ők csak terhet róni, nem pedig egy szer mind megosztani óhajtanának, az egyesség, illetőleg csatlakozás létre nem jöhetett. A dunamelléki reform, egyházkerület lelkészeinek özvegyei s árvái számára felállitandó gyámintézet tervezetére véleményadás végett kiküldött bizottság: a tervezet 7-ik §-át egészen kihagyandónak véli, mivel a mai kor humánus szellemével merőben ellenkezik az, hogy az apa vétke miatt az özvegy és árvák is bűnhődjenek, s elveszítsék még azon összeget is, mely saját verejtékök gyümölcse. Továbbá a 23 ik §. 3-dik pontját igy véli módosítani : tiz évnél előbb bekövetkező halálozás esetén az özvegy vagy 18 éven alóli árva a befizetett összegnek 90°/o-át kapják meg kamat nélkül. A néptanítók választását rendező szabályjavaslatra, a következő módosítást ajánlja az e célra kiküldött bizottság: 5 §. A rendes tanítói állomás megüresedés esetén az egyházmegye ez állomásra három egyént jelöl ki, s ezek közül a gyülekezet presbyteriuma szabadon választ. Ugyan e §. 8-dik pontját igy módosítja : segédtanítót bármely azt dijjazó gyülekezet vagy rendes tanító hívhat stb. A törvényszék asztalán két szokatlanul botrányos ügy látott napvilágot. Az egyik a somi lelkész és tanító közt fennforgó viszály, de a mely annálfogva , mert a benyújtott emlékiratban az egyházmegyei törvényszéknek csak nem minden tagja súlyos vádakkal főn illetve, általuk, mint szintén vádlottak által elintézhető nem volt, hanem az egész terjedelmében felfog terjesztetni az egyházkerületre, azon kérelem kíséretében, hogy egy más, nem érdekelt egyházmegye hozzon e tárgyban ítéletet. A másik volt a kiliti-i egyház és elaggott lelkésze közt fennforgó ügy, melyre nézve lehető rövid idő alatt egy uj, a dolgot kimerítően megvizsgáló deputatio kül detett ki, ezt követve azonnal consistorium tartatik, mely a jelentés alapján az ítéletet kimondani lesz hivatva. Mind ennek még a kerületi gyűlés előtt kell megtörténnie, hogy a netaláni fellebbezésnek még ezen évben hely adathassék, s az ügy véget érjen. Igen óhajtandó lenne, ha a főt. kerületi gyűlés azt eszközölné, hogy a jövőben ily minden illemet sértő, a durvaság szótárát teljesen kimerítő monstrumok , minő a fentebb emiitett emlékirat is, egyházi törvényszékeink asztalát ne gyalázhatnák. — Mert szerintem az igazság lehet fájó vagy kemény kifejezésü, de a gorombaság semmi esetben sem lehet igazság. *) GTÓZON GYULA. Még egy válasz Bokor ur szavazatjoga és gyámoldattgyére, a bel.-somogyi egyházmegyében. (Folytatás). Hja, de mily lealázó, hogy a kisded Molvány gondnokának van szavazati joga, az őt tanító s vezérlő molványi tanítónak pedig nincs. Jöjjön tisztába kérem B. ur a képviselet s a közvetve gyakorolt jog természetével, s akkor nem fogja lealázónak tekinteni, hogy P. Szathmáry Károly, ki fiatalabb s esetleg tanítványa és hallgatója is lehetett volna, képviseli őt az országgyűlésen. Igen, de 70 tanító 300 frt. évi adót fizet mondja B. ur a csurgói iskolára. S megegyesztethető-e e teher az igazsággal, jog nélkül ? En is azt mondom nem ! De hisz van hozzászólási, sőt 9 szavazati joguk, akkor amidőn 10 gyűléstalkotó tag jogérvényesen határoz ; s midőn mint B. ur maga elismeri, hogy kevesen szoktak a közgyűléseken megjelenni. S nem veszik-e gyermekeik 300 frt. arányában hasznát a csurgói gymnásiumnak ? S hát a lelkészek nem fizetnek-é aránylag többet ! S mennyi teher nyomja az ország összes lakosainak vállukat s azok legalább 4

|5

részének még csak közvetett beleszólások sincs sem az ország, sem a községek, sem a gyülekezetek ügyeinek intézésébe. S mégis ugy tudjuk hogy B. ur nem az átalános szavazatjog mellett küzdő 48-as pártért lelkesül képviselő választáskor. Hát az megegyeztethető avagy legalább a férfiú következetességével ? íme hogy cáfolja meg B. ur saját elvét. Azután lerajzolja B. ur a házszabály incriminált pontja ügyébeni tárgyalását a csogói gyűlésnek, festvén azt ugy, mint a lateránuminak méltó társát. Én is jelen voltam ama gyűlésen ; be is folytam azon pont tárgyalásába, és pedig a tanítói kar érdekében. Nem " vagyok tehát elfogult tanu. De jó lélekkel mondhatom hogy a B. ur cikkében felhozott rákiabálások, szemrehányások, nem egyebek, mint B ur víziói. Ha oly hangok emelkedtek volna közgyűlésünkön, sem az elnökség, sem egyházmegyénk közvéleménye, sem én *) Egyházkerületünk gondosan szokott őrködni a felett, hogy illetlen, durva kifejezéseket tartalmazó iratok tanácstermében fel ne olvastassanak, hanem egyszerűen visszavettessenek, vagy ha ez el| kerülhetlen, hogy az ilyeket benyújtók szigorúan büntettessenek. Szerk. f