Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-04-30 / 18. szám

sorsát Pesten bevárni. Két hétnél elébb eldőlt a kocka mindkettő felett. Trattner megvette műveit 400 ezüst forinton, de a kifizetett pénzt már ő nem látta, csak érezte, hogy Trattner forrón szoritja kezét ezen jeles férfiúnak, kinek műveiről a biráló azt mondta, hogy vegye meg, mielőtt más elkapná ; mert minden sora aranyat ér 5 nem látta jó neje arcán a hulló könyeket, nem látott többé semmit, örökös homály borult szemeire. Ezek után Kiss Ádám egy élő halott lőn, egy hulla, aki még mozog, ha vezetik, — Heine Lázárja, ki keserűen mondja : ,,— — Testem hulla, mely őrzi Belé börtönzött szellemem ; S ha ez magát bent roszul érzi : Dühöng, kiált, bőg szüntelen." Fej görcsei mindig sűrűbben rohanták meg, amikor az irtózatos kinok közt, magánkívül, mint sebzett vad kiáltott. A rohamok szüntével viszonylag jól érzé magát. Egyházi beszédeket mondott toll alá időnkint nála tartózkodó testvéreinek vagy segédjének. Csüggetegnek vagy elborult kedélyünek , a rohamokon kivül, nem látták. Elcek, vidor adomák szikráztak ajkairól. 1838 tavaszán lágy májusi napon kivezettető magát kertjébe Öcscse fogta karját. — Látod öcsém — szólt enyelegve — most teljesült be rajtad az irás: )

;

a vak vezeti a világtalant." „Mint kápolnásnyéki tanitó meglátogatám őt -igy ír Göbel Gerzson, fegyvcrneki lelkész s Kiss Ádám rokona, kitől s a közelemben tartózkodó Kiss Andrástól, Ádám testvéröcsesétől, ezen életrajzi adatok egy némelyikét nyertem — e szomorú helyzetében, akkor láttam utoljára. Ebédhez ülve minden ételnemre külön-külön, vígabbnál - vígabb, szebbnél- szebb anekdotákat mondott. Testvérétől Kiss Józseftől — ki később n.-igmándi pap lett — tudom, hogy végnapiaiban elmondta : mivel lehetne őt elpapolni t. i. az öreg Simeon e szavaival: Mostan bocsáss ei Uram stb. s egy gyönyörű beszédet hevenyészett arról, hogy mikép látja avak az idvez i t ő t? Sötét napjaiban egy lélekemelő öröm érte e sze* rencsétlen férfiút, akkor, midőn fölolvasták neki az Atheneum tudományos és kritikai folyóirat bírálatát e. beszédei felett, melyben mint epochális e. beszédiró lőn feltüntetve. A hulla szive hangosan dobogott . . . Sietett a 3-ik s 4-ik kötetet is beküldeni Trattnernek * ez utóbbi kötet mellé azonban már oda van fűzve mellékletül — a koporsója felett mondott két gyászbeszéd. 1838 tavasza óta folyvást roskadt, — izmai eltűntek, csak a ráncos bőr és csontok maradtak ... A fénytelen s meghomályosult két szem mély üregeibe vonult, nem látta azt az összeaszott sápadt arcát . . . Augusztus 19-én éjjel megrohanta a régi baj, s reggel a lélek elhagyta a sokat gyötrött hullát. Bevégezte pályáját élete delén, s most ott porlik valahol a dadi temetőben, s ösmeretlen „sírján ingatja vándor fuvalom a feledésnek tüskebokraitNe nehezteljetek, hogy a tüskéket egy kissé elhánytam azon férfiúnak sírjáról, ki nemcsak korának, de hosszú nagy időknek egyik legkitűnőbb e. beszédirója; kinek müveit az Ur régibb szolgái mindnyájan igen jól ismerik, s méltó, hogy az ujabb s legújabb nemzedék is ismerje s tanuljanak belőle ezen inkább német filosofia, tanszékbe, mint ami templomainkba illő nehéz s idegen pennájú e. beszédiróink stilust, tanulják el, ha lehet, azt a hangot, azt a nyelvet, melyet a nép megért s örömmel hallgat, és egyaránt gyönyörködik benne minden rendű hallgató. Beszédei máig is kaphatók, ugy gondolom, — az uj mértékek szerint, kilogramm számramérik. SZENTKUTY KÁROLY. KÜLÖNFÉLÉK. * Beák Ferenc nagy hazánkfia emlékére febr. 10 én a mezolaki ref. egyházban gyászünnepély tartatott ; a nagy számmal összegyűlt különböző hitfelekezetii hívek előtt Seregély György ottani ref. lelkész ur tartott nagy gonddal kidolgozott, s mély benyomást tett egyházibeszédet, melynek tárgya ez volt: „ a közpályák embereire, a népek sorsát intéző államférfiakra, nem csak Golgoták, védpad, hanem polgári érdemkoszorúk is várakoznak." * (Jyászhirek. Medgyaszay Imre, a debreceni ref. egyház hű algondnoka, városi s egyházi képviselő f. hó 5. élte 61. évében elhunyt. — Teöreök Sándor, Borsodmegye árvaszéki elnöke, a miskolci ev. gymnásium főfelügyelője, f. hó 20-án, élte 57-ik évében meghalt, elhunytban megyéje, városa, egyháza, ismerői, méltán nagyon becsült férfiút ve zítettek el , tudományosan mívelt, korával haladni bíró szellem, s becsületes tiszta jellem volt a modorában, szokásaiban egyszerű alak ékessége. Azok közé tartozott, a kik még politikai elleneiktől is megérdemlik, hogy a mint életében megtartották tiszteletükben, holta után tartsák meg emlékezetükben. — Nyugodjanak békével. * A pesti ref. egyházmegye alsó járása f. hó 19. tartotta Pesten tavaszi lelkészértekezletét mely alkalommal Szilágyi Benő gyömrei lelkész ur s az értekezlet elnöke tartott egy nagy érdekeltséggel hallgatott, s a jelenvoltak általános tetszésével találkozott felolvasást ezen kérdés felől : „Miként prédikáljon a lelkész ?w

Válaszának főgondolata az volt, hogy a tanszabadság nem csak a tanári kathedrát s a tudományos irodalom munkását illeti meg, de élvezheti, és kellő óvatossággal, paedagogusi és pastoralis prudentiával kell is azt élvezni a templomi szószékre lépő lelkésznek is. A protestáns embernek s igy a prot. lelkésznek is nem szabad soha és sehol a haladás, a tökéletesedés elvéről és kötelességéről megfeledkezni'; másrészt az erős jellemű embernek nem szabad soha és sehol meggyőződésével ellenkezőt hirdetni.