Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-04-30 / 18. szám

toli eredetét kimutatni: W e i s s még a második Péter, levél valódiságát is védi T h i e r s c h, hogy az összes iratok valódiságát megmentse , a kánon megalakulását az első század végére viszi vissza. Az ő nyomába halad még túlzottabb szellemben Gr au, ki az uj-szövetségi iratokot 3 osztályba sorozza: 1., synoptikusok az ős Márkkal s az Ap. cselekedetek, 2., a páli és kath. leve­lek, 3., poetai darabok : héberlevél, Apokalipsis és IV. evangelium, — s Hofmann, ki az iratok csonkitlan épségét védi. A szövegitészet körében legújabban megjelent mű, Hilgenfeld Adolf jénai tanár ily cimű könyve „Histo­risch-Kritische Einleitung in das neue Testament" Leip­zig. 1875. Hilgenfeld neve nem ismeretlen a szövegité­szet terén. 25 év óta foglal el határozott állást e téren, s 17 év óta tartott efféle felolvasást a nevezett egyetemen. Régi hallgatóim — mond bevezetésében — közelben és távolban bizonyitandják, hogy vizsgálódásom egy évben sem szünetelt. Hilgenfeld itészeti álláspontjában a bauri kritika alapgondolatát fogadta el, s a tübingai iskola hi vének mutatta magát. Ez iskola alapelvét azonban egy rész­ben nem vitte ki tökéletesen, másrészről azon túlment. Mert mig Baur Pál és az ős-apostolok között lribékit­hetlen ellentétet talált , Hilgenfeld a köztök uralkodó közös alapelvet nem tagadhatja meg, s ugy találja, hogy Pál a zsidókeresztyéneket épen nem gyűlölte s csak a túlzottak ellen kelt ki; — ugyancsak Baurral szemben a 4 fő levelen kivül a thessalonikai első s a pásztori leve­lek valódiságát állitja. Az evangeliumi képződés alapjául az első század 6-ik tizedében keletkezett s héber nyel­ven irott ős Mátét tartja, melyből keletkezett Jeruzsá­lem lerombolása után az alapjában még mindig zsidóke­resztyén, de a pogányokra is tekintő kánonikus Máté szerinti evangelium. Ezen Máté szolgált alapul a péteri hagyomány átdolgozásával a Domitián császár idejében 81—96 irott Márk szerinti evangeliomnak, mely bár szin­te zsidókeresztyén irányú, de a zsidó s páli keresztyénség között szabad állást foglalván el, a katholieismus alap­jának tartható. Eme két evangelium alapján, mérsékelt páli szellemben készült a 3-ik evangelium az Apostoli cselekedetekkel együtt, az első század végén, vagy nem sokkal azután. Végre ezen előmunkálatok vetették meg alapját a második század negyedik tizedében készült IV. evangeliomnak. A levelek megítélésére nézve megma­rad Baur mellett, s azokat az apostol utáni korszak ter­mékeinek tartja. Másik pont, hol már Hilgenfeld Baurral szemben conservativ állást foglal el : a gnosis fogalma. Ezt ő, ugy látszik nagyon jól érezte. „Hogy én a gnosticis­musnak a kifejlődés történetében szerepet engedek, fő kritikai hibámnak fog tartatni. Csakhogy az alapokok, melyekre e tekintetben támaszkodom, még eddig nem gyengültek el. Az őskeresztyén lélek, mely az uj-testa­mentomot áthatotta , hatalmas zúgással jött s különféle í yelveken beszélt." (Előszó.) Így mentségét önmaga adja elő. Hilgenfeld könyvét a német sajtó örömmel fogadta, s ha ezt s ennek alapján az itészet történetét vázlatban feltüntetni e lapok olvasói előtt sikerült: célját elérte az ismertető. Jéna. KOVÁCSI SÁNDOR. BELFÖLD. A szatmári reform, egyházmegye folyó évi april hó 6-kán Szatmártt tartotta tavaszi köz­gyűlését Kiss Áron esperes és Vállyi János segédgondnok urak elnöklete alatt. Minthogy esperes ur gyűlést hirdető körlevelében több fontos ügyet jelzett, melyek e gyűlésen lesznek tárgyalandók, s melyeket a főt. egyházkerület vélemé­nyezés végett küldött le az egyházmegyékhez, mint az államsegély szétosztását tárgyazó egyházkerületi bizottság munkálata, a 800 forintos lelkészi fizetés minimum meg­állapítása, az énekeskönyv javitása tárgyában működött egyházkerületi bizottság javaslata, és a Gusztáv-Adolf­egylet segélyezésének ügye: az egyes egyházak igye­keztek magukat majd mindnyájan képviseltetni. Az egy­házmegyei tanácstestület is egy pár tag kivételével tel­jesen megjelent. Reggeli 9 órakor a reform, gymnásium tanácster­mében, mint a gyűlés megtartására kitűzött helyiségben a gyűléstagok szép számmal megjelenvén : nt esperes ur alkalomszerű imával a gyűlést megnyitotta. Azután előterjeszté a mult őszi gyűlés óta hozzá érkezett és részint köröztetett, részint kézbesített, illető­leg teljesített vagy végrehajtatott felsőbb rendeleteket. Továbbá az egyházmegye mult évi népesedési mozgal­mát ; az egyes egyházak- és iskoláknak az egyházlátoga­tás folytán tapasztalt szellemi és anyagi állap tát, előme­netelét, hiányait. Az iskolákról fájdalom ! nem a legked­vezőbb jelentés tétetett ; minek oka nemcsak a rendetlen iskoláztatásban keresendő, hanem abban is, hogy sok helyű t csekély levén a tanitói fizetés : nem kapni alkal­mas képzett tanítót. Bizony óhajtandó volna, hogyha a főt. egyházke­rület munkába vette a lelkészi fizetések minimumának megállapitását: ugyanakkor ne feledkeznék meg a nép­iskola tanitói állomások javításáról sem. Mert ugy hiszem sok helyen nemcsak a szatmári, de más egyházmegyék ben is igen roszszul van a tanitók fizetési aránya a lel készekéhez. Van például a mi egyházmegyénkben is oly egyház, hol még a lelkészi fizetés 6— 700 forint, a taní­tóé a 100 forintot sem üti meg. Ily csekély fizetésre pedig lehet-é kívánni, hogy képzett tanitó vállalkozzék-Ha tehát létrejövend az, hogy a mely egyház 800 fo" rint lelkészi fizetést ki nem tud mutatni, leányosittassék: akkor meg kellene azt is állapítani, hogy az oly helye­ken a tanitói fizetés legalább 400 forintra emeltessék. Igen 1 mert előbb a gyermekeket kell nevelni, és azután

Next

/
Thumbnails
Contents