Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-04-30 / 18. szám

mai napság képes figyelmünket magára vonni, csak a keresztyén világban létezik. A keresztyén vallás nem csak arra tanit meg bennünket, hogy istent, hanem, hogy embertársainkat is szeressük; nemcsak arra int, hogy istent imádjuk, hanem arra is, hogy kötelesek vagyunk lelkünket, szivünket és egész jellemünket folyvást nemesiteni. Ez tanit meg bennünket arra, hogy minden, a mivel birunk, sőt életünk is istené, s hogy ez csak reánk van bízva és Ő előtte erről nekünk egykor számolnunk kell. Ez tanitja, hogy lelkiismeretünket s felelősségünk érzetét folytonosan nemesítsük; az önművelést oly kötelességünkké teszi, melylyel mi isten, magunk és felebarátaink iránt tartozunk. Az emberi lélek isteni eredete dacára sem eléggé erős arra , hogy egy végtelen isten és örökké tartó halhatatlanság hite nélkül éljen és növekedjék. Midőn az emberek fölfedezték, hogy az u. n. „Mammuth barlangiban a lég igen száraz és rendkivül tiszta, s igy igen alkalmas arra, hogy abban a mellbetegek gyógyulást nyerjenek: lakhelyeket épitének a barlang belsejébe, hogy a betegek abba bemenvén felüdülésökig ott maradjanak. Azonban — bár a barlang levegője különös tiszta volt — az éltető napfény teljes hiánya csakhamar megölé a szerencsétlen szenvedőket. Igen, mert az emberi testnek -— bár alig hat-láb magas — megélhetése végett az egész légkör roppant kiterjedésére s egy központi nap egyenesen rálövelő sugaraira van szüksége Épen így van a dolog a lélekkel is, melyet bár a földi bajok s a mindennapi élet gondjai szűk határok közé szorítanak : mindamellett egy végetlen isten jelenlétére s egy soha be nem végződő élet boldogító reményére van szüksége a végett, hogy erőit kifejthesse és növekedhessék. Bátran állithatjuk .tehát , hogy a láthatatlan és örökké tartó dolgok világa forrását képezi mindazon haladásnak, mely a látható és láthatatlan dolgokon eszközölhető. Ez már az, mi elfeledteti velünk a hátunk megett levő dolgokat, s lelki szemeinket az előttünk levőkre irányozza ; ez az ami a világot éltető napfénynyel árasztja el s lelkileg fiatalokká tevén, boldogító reménynyel tölt el bennünket a felől, hogy a halhatatlanságot s örök életet már itt e földön megkezdhetjük. Amen. J. Freeman Clarké után angolból. ISKOLAÜGY. Tanyai iskola. Miután mindennap látom, hogy a „Prot. egyházi lap" a népnevelés terén minden legkisebb mozzanatot gondos figyelemmel kísér, ezen okból én is bátorkodom a következő iskolaügyre becses figyelmét felkérni. Méltóságos gróf Degenfeld Imreur Szabolcsmegyében Ujfejértó és H.-Dorogh között fekvő Nagyszeg - egyházi tanyáján már nyolc év óta tanyai iskolát tart. Ezt már régebben kellett volna ismertetnem, de még fiatal koromban olvasván, különösnek találtam, hogy Viktória angol királynő férjének címjei közt ez is fel volt jegyezve : „és Grömör v. megyének táblabirája." Miután tehát a mélt. gróf a felso-szabolesi ref. egyházmegyének husz éven keresztül volt örökre emlékezetes fáradhatlan s.-gondnoka; azóta pedig egy nagy terjedelmű egyházkerületnek, és egy népes nagy főiskolának soha nem lankadó munkás főgondnoka : ugy gondoltam, I hogy ezen parányi pusztai virág a grófnak honpolgári koszorújában talán senki által sem fog észre vétetni. Ezért hallgattam. Minthogy azonban a mélt. gróf — talán azért, mert fiatal koromtól kezdve az ő nagybecsű bizalmát nem csak megnyerni, hanem megtartani is igyekeztem — engemet bizott meg, hogy ezen kicsiny tanyai iskolára felügyeljek: igy tehát mégis jogositva vagyok, hogy ennek állását tudomásra juttassam. A gyermekek — fiúk és leányok — létszáma volt a télen 45. Mind a négy felekezetből. Mert vannak itt reformátusok, ágostai hitvallásuak, r. kathol. és g katholiusok csak nem egyenlő számban. A tanulás ősztől tavaszig tart. Mert egyrészről a tanyai mesteremberek, és cselédek gyermekei lévén, már a nagyobbak tavasztól őszig munkában segítnek és napszámot kapnak, a kisebbek szüleiknek tesznek apróbb szolgálatokat 5 másrészről pedig a tanitó mint gazdatisztsegéd a gazdálkodásban végez kötelességet. A tanitás teljesen ingyenes , egy gyermek sem fizet semmit. A tanítót a mélt. gróf fizeti; minden taneszközökkel az ő atyáskodó szívességéből láttatnak el, felekezeti különbség nélkül. Az iskola a gyermekek szükségleteihez képest kellően fel van szerelve, a többek között nagy térképpel, az uj mér tékekkel is ellátva stb. Alig képzelhetik a nagy városok mívelt lakosai, hogy mily nagy jótétemény az, midőn az ilyen pusztai egyűgyű növények gondosan ápoló kezekre bízatnak, hogy nemesüljenek, hogy itt a különböző hitfelekezetű szülék gyermekei már gyenge korukban testvérekké legyenek. és azontúl is azok maradjanak. Egy pár hónap alatt kétszer látogattam meg ez iskolát. Április 13-án tartottunk egy kis egyszerű vizsgát. Jelen voltak összesen 35-en, a többiek leginkább betegség miatt maradtak el. Tanultak erejükhöz mérve különbfélét: olvasást, irást, főbeli és táblai számolást, természeti vallást, egy kevés magyar történelmet, földrajzot a térképen ; egy-egy kis imákat, melyekben a szív természetes őszinte érzelme dogma nélkül van kifejezve, és igy mindenik egyformán imádkozhat ja, tanultak erkölcsi szabályokat, éneklést, sőt az uj mértéket is gyakorlatilag szemléltetve ; de különösen irás gyakorlatuk volt nagyon kielégítő. Ezek mellett gyönyörködtető itt a természet nagy kertében az a szende illedelmes, még is bizalmas gyer-