Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-04-09 / 15. szám

ezután nt. Sárkány Sámuel pilisi lelkész, a pestmegyei ev. egyházmegye főesperese igtatta hivatalába, a sziveket ellen állhatlanul macával ragadó ékesszólásával. Az ünnepélye n részt vettek a fóthi református egyház presbyteriuma, lelkészével nt. Sipos Pál pesti ref. egyházmegyei főesperessel és a róm. kath. hívek közül számosan, ez utóbbik vezér uélkül. Az ünnepélyt közebéd követte, mely egymást felváltó éltetésekkel volt fűszerezve. * Az irsai ev. egyház Pozdeelifóle felszerelésű lij harangjait márc. 30-án adta át ünnepélyesen rendeltetésüknek. Ez alkalommal az egyházhivek megható éneke után az alkalmi beszédet, maga az egyház lelkésze Morgócsy József tartá, a filippibeliekhez irt levél tl-ik rész, 13 verséből indulva ki, a mely szerint úgymond most is valósult a szent igazság, hogy isten az, ki mind akarja, mind el is végzi bennünk a jót. A harangszentelés , harangkeresztelés kifejezéseket , mint protestáns meggyőződéssel ellenkezőket indokoltan visszautasítván, felemlitésével annak, hogy a harangok rendeltetésének régi jellemzése , a mely szerint azok az élőket hívogatják, a holtakat elsiratják , a villámot elháitják, ki nem meritő, sőt a természettani törvényekkel ellenkező, rátért saját felfogása szerint a harangok rendeltetésének tanulságos jellemzésére, kifejtvén, hogy a harangok rendeltetése az egyház híveket az isteni tiszteletre hívni, a halál eseteket jelezve részvétre kelteni, a nap nevezetesebb időpontjait tudtul adni, az egyház vagy község nagy örömét kifejezni, a vész közelgetét vagy kitörését jelezni. * Meghívó a „m agyarországi protestánsegylet" negyedik közgyűlésére Az egyleti választmány utasítása folytán a negyedik közgyűlést ezennel összehívjuk a folyó évi május hó 14-ik és 15-ik napjaira, Kecskemétre. Május 13-án d. u. 2 órakor a központi választmány tartja előkészitő tanácsko zását Kecskeméten, a reform, főiskola gyüléstermében, s ugyanazon délután 4 órakor az irodalmi, missiói és humanistikus célú bizottságok is ülést tartanak. A köz gyűlés május 14-én d. e. 8 órakor kezdődik a refom, templomban tartandó istenitisztelettel. Ezt megelőzőleg az egylet tagjai gyűljenek össze a reform, főiskola nagy termében, hogy együtt mehessenek a templomba. Istenitisztelet után a gyűlés tagjai a kijelölendő tanácsterembe vonulnak, s az elnöki megnyitás után megkezdődik a tanácskozás. Tanácskozás alá jönnek : a titkári jelentés az egyletnek és fiókegyleteinek másfél évi működéséről, a tartandó két felolvasás, a különböző bizottságok jelentései, valamint a fiókegyletek és egyesek által netalán teendő indítványok és a pénztári kimutatás. Végül az elnöknek és választmánynak megválasztása egy évre. Kik a leszállított áron utazhatás kedvezményét igénybe akarják venni, szíveskedjenek Fehér Péter kecskeméti reform, főiskolai tanár úrhoz fordulni, ki az e célra szükséges igazolványokat ki fogja szolgáltatni. Kelt Kecskeméten 1876. március 30. F ő rd ö s Lajos, alelnök. Kovács Albert, titkár. * Vallási meggyőződés hatása. Huszár Pál némedi lakos ezelőtt 4 évvel atyja házát és malmát felgyújtotta, de akkor semmi gyanú nem esvén reá, békén hagyták Most legközelebb nazarénussá lett, és nem sokára rá, följelentette magát a bírónál, mert uj vallása ugy kívánta. * A legnagyobb harang. Az újonnan átalakított 1 kölni dom számára Frankenthalban öntött harang ugy nagyságára, mint kiállítására nézve kétségkívül megérdemli a figyelmet A harang 543 mázsát nyom. Elszállítására külön hajó kellett. Magassága 3.25 méter; az ütő-kör keresztmetszete 3.42 méter. Azon harangok közt, melyek meghúzás által harangoznak, a kölni a legnagyobb és legnehezebb. Annál még nagyobb és nehezebb Moskauban és Chínában Pekingvárosában van ; de mind kettőt csak ütik. Európa legnagyobb harangjai a következők : a római Pétertemplomé 380, az olmützi 360, a bécsi Sz.-Istvántemplomé 359, a párizsi Notredame-i 348, a londoni Westministerpalast-é 324, az erfurti 280, a köini dom eddigi nagy harangja 220 mázsa. * Mohácsról Székely József ref. lelkész úrtól a napokban egy szomorú tartalmú levelet kaptunk, melyet főbb részeiben im közlünk t. olvasóinkkal: „Nagytiszteletű szerkesztő ur! A ki városunk fekvését ismeri — mondja a levél — tudni fogja, hogy az a Duna jobb partjának hosszában húzódik el. A vasúti és gőzhajó állomás alatt a mintegy 7 ezernyi kathol, horvát és gör. keleti szerb lakosság lakik s Utol jobbra a magaslaton az u. n. német utcán a különböző szakmáju értelmiség és iparosok lakásai terülnek el. Ezen alól a kereskedők és iparosok zöme, majd a magaslat alatt a magyar kathol. és ezek szomszédságában közvetlenül a Duna mellett a reformátusok vannak letelepedve. Látni való ebből, hogy itt minden ny, Ív és íelekezet i gymástól tökéletesen elkülönítve él; de látni való az is, kogy a legalantibb fekvésű helyen lakó reformátusok, a viz áradásával közvetlenül a legnagyobb veszélynek voltak kitéve. A nép, főkép a legközelebbről érdekelt ref. nép éjjel-nappal, majd utóbb a közelebbi falvak lakossága is, a helybeli minden rendű és rangú lakosság folyvást dolgozott a töltésen, kivéve a horvát vagy sok oly lakosokat, kiket a szolgabírónak fegyveres erővel kellett a töltésre hajtani, a viz azonban egyre nőtt s elborította a mohácsi szigetet, hol a népnek szénája, fája, kukoricája, barmai nagy részben a pusztító ár áldozatává le vének ; szakértők nyilatkozata a szigeti kárt fél millióra becsüli. A viznek folytonos áradása, mely hetektn át izgalomban tartott, előbb idegessé, utóbb közönyössé tett bennünket. Jöjjön a minek jönni kell ! Ez lett a jelszó. No hiszen el is jött március 13 án reggel egész borzasztóságában reánk, kivált szegény kálvinistákra ! Kölkeden innen a töltés elszakadt reggel 4-5 óra