Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-04-09 / 15. szám

A tanitó hivatali vétséget követ el : hanyagság, a növendékekkel durva bánásmód által s általában a tör­vényben vagy azon alapuló rendeletben kiszabott hivata­los kötelességének akár mulasztással, akár más módon megsértése által. A közigazgatási bizottság azon tanitót, ki ellen fe­gyelmi vizsgálat indíttatik, a vizsgálat elrendelésével egy­idejűleg felfüggesztheti hivatalától. Azon tanitót pedig ki büntető vizsgálat alatt áll, mindenesetre felfüggeszti. Határozatai a vallás- és közoktatásügyi ministerhez fellebbezhetők. A hozott határozat végrehajtását a fel­lebbezés nem akadályozza. 4. Tanitó ellen a fegyelmi vizsgálatot kis és nagy községben a szolgabiró (dulló stb.), rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal biró városban a polgármester teljesiti. A vizsgáké idejéről a tanfelügyelő értesítendő, ki ezen vizsgálaton jelen lehet. A vizsgálatnál az iskolaszék vagy gondnokság min­dég meghallgatandó. A vizsgálat befejeztével a fegyelmi bíráskodást a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya gyakorolja. A vizsgálat eredményéhez és a vétség fokozatához képest kiszabható fegyelmi büntetések a következők : a) megintés vagy dorgálás ; b) pénzbírság, mely a tanitó összes fizetésének 10 százalékáig terjedhet; c) szerzett nyugdíj igényének elvesztése ; d) állomásáról elmozditás. Az ítéletek a vallás- és közoktatásügyi ministerhez 8 nap alatt fellebbezhetők, a c) vagy d) alatt írt bünte­tések alkalmazásának eseteiben hivatalból felebbezendők. A fellebbezés a közigazgatási bizottság elnökénél nyújtandó be. Ezen §. 3. és 4. pontjaiban foglalt rendelkezések az állami tanitó és tanitónő-képezdék s azok gyakorló is­koláinak tanítóira nem vonatkoznak. 5. Az államkormány által eltiltott tankönyveket vagy taneszközöket a közigazgatási bizottság haladék­talanul elkoboztatja, sőt ily esetben az elnök is köteles a közigazgatási bizottságról szóló törvény 19. §-a értel­mében intézkedni. Az államkormány által eltiltott tankönyv vagy tan­eszköz használata büntetendő cselekményt képez, mely a körülmények szerint 300 frtig terjedhető birsággal, vagy 3 hóig terjedhető fogsággal, vagy a tanitót illető­leg hivatalvesztéssel is sújtható. A közigazgatási bizottság az ügyet szabályszerű bűnvádi eljárás végett a kir. törvényszéknek átadja. Egyidejűleg a tanitót hivatalától és fizetésétől felfüggeszt­heti, vagy ha a felekezeti iskola tanítója jelentést tesz, a vallás- és közoktatásügyi ministernek, ki az illető egy­házi főhatóság utján a vétkes tanitónak állomásától és fizetésétől felfüggesztését elrendelheti. 8. §. A népoktatás ügyének előmozdítása és fejlesztése végett a törvényhatósági képviselő-testület a tanügy iránt érdeklődő, és abban jártas egyénekből állandó népneve­lési bizottságot alakit, melynek az iskolalátogatásokkal ideiglenesen megbízottak is tagjai. Ezen bizottság szer­vezetét a törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg. E bizottság véleményezési és inditványozási joggal bír a törvényhatóság összes népiskolai ügyeire nézve. Ennélfogva ezen ügyek előmozdítása és fejlesztése céljá­ból javaslatokat terjeszthet a közigazgatási bizottsághoz ; úgyszintén véleményt ad minden oly népoktatási ügyben, mely a közoktatási bizottság által e végett hozzáutasit­tatik. 9. §. A községi népoktatási intézetek a polgári község, a felekezetiek a hitközség alatt állanak. Ehhez képest minden- ugy polgári-, mint hitköz­ségben, a mely népiskolát tart fenn, legalább 5 válasz­tott tagból álló iskolaszék alakittatik, E tagokat a kebelbeli lakosok közül — lehetőleg az oktatásügyhöz értő, — de mindenesetre írni, olvasni tudó egyénekből — a község képviselő testülete illetőleg a hit­község képviselő testülete választja A hol a hitközség sem törvény, sem az 1868 : XXXVIII. törvénycikk élet­beléptetését megelőző gyakorlat alapján szervezett kép­viselettel nem bir, ott az iskolaszék tagjait a hitközség azon tagjai választják, kik egyszersmind községi vá­lasztók. A polgári községi iskolaszéknek a választott tago­kon kivül minden helybeli hitfelekezetnek rendes lelké­sze és a községi népiskolai tanitó, vagy a hol több ta nitó van, a tanitó-testület képviselője is, tanácskozási és szavazati joggal biró tagjai. A hol az iskolaközségben legalább tizenöt tanitó van, ott a tanitók maguk közül két, a hol pedig legalább 30 tanitó van, három képvi­selőt választhatnak. Több egymáshoz közel fekvő község is alakithat egy közös községi iskolaszéket, sőt a közigazgatási bi­zottság is elrendelheti ily közös iskolaszék alakítását. Az ily közös iskolaszékek tagjainak létszámát s azon arányt, melyben az egyes községek tagokat választanak, az e végből egyesült községek szabad egyezkedéssel ál­lapítják meg. Ha nem tudnának megegyezni, mind a tagok létszámát, mind az egyes községek által válasz­tandó tagok számarányát illetőleg a közigazgatási bizott­ság határoz. A községi iskolaszékek ügyrendjét a vallás- és közoktatásügyi miniszter szabályrendelettel állapítja meg. 10. §. A községi iskolaszék tagjai három évre választatnak, azonban mindannyiszor újra választhatók. 11. § Ha a polgári község a 10. §. értelmében iskolaszékét a három év letelte után négy hét alatt sem választaná meg : az iskolaszék tagjait a község tagjaiból a törvényhatósági közigazgatási bizottság nevezi ki, s ha kinevezettek azt el nem vállalnák és az iskolaszéket ily ; módon sem lehetne megalakítani : a községi iskola ré­szére gondnokot nevez ki. A kinevezés azonban csak egy évre érvényes; ez idő elmultával csak az esetben újítandó meg, ha a község választási jogával két hét alatt akkor sem élne.

Next

/
Thumbnails
Contents