Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-04-02 / 14. szám

Bogár (1 i Mészöly Sándor, siklósi ev. j reform, egyház lelkésze nincs többé . . . Élet- és jellemrajzot írni bármily körülmények között is j nehéz feladat; de nehéz leginkább akkor, midőn az iró csak homályos és sziirköletes világlatban látja a mul­tat és jelent. Csak elbeszélések s néma jegyzőkönyvek után mondhatom, hogy a boldogult Pál szerinti nemes harcos a szó szoros értelmében pap volt. En csak esthajnal csillagát láthatám azon életnek, mely a hit teljességével szenderült el. Készen, várva s segítségül híva az Urat, szárnyalt fél a kiküzdött lélek, hattyú dalul énekelve a golgota győzelmes énekét : „Nincs már szivem, félelmére, nézni sírom fenekére, sőt hiszem, hogy e tört cserép edény le-: e n d m é g egyszer é p." Sok megható pillanata van az életnek ; de kiváló an megható volt a boldogult- • nak végső perce, a midőn Istenben való megnyugvását hűn szeretett nője hitével is óhajtotta megerősittetni. A már félig ravatallá lett kórágyon hangzott el a haldok'ó ajkakról a győzelmes zengemény, a szeretett hangján tett azon kérdéssel : „Ugy-e Terkám te is hiszed ezt .... Es a hű no, a megdicsőülő lélek porhüvelyének kezét csókolja s hitének igenlésével bocsátja el lelkének felét, a nemes, a kiküzdött szellemegyedek örök szép világába. . . s meghalt. A gyászjelentés igy hangzik: „Balogh Teréz, ugy gyermekei: Eleonóra, Főző Lászlóné s ezek gyermekei; továbbá Erzsébet s végül S á n­d o r nevében fájó szívvel jelenti forrón szeretett férjé­nek, illetőleg atyjuk, nagyatyjuknak : Bogárdi Mé­szöly Sándor urnák, a siklósi reform, egyh. 28 évig volt lelkészének, a legjobb férj és atyának f. hó , 14-én d. u. 2 órakor lett gyászos elhunytát; hült tete- j mei f. hó 16-án d. u. 2 órakor fognak átadatni a közös anyaföldnek, áldás s béke őrizzék sírhalmát!" A boldogult született Pakson, 1803 febr. 11-én köznemes szüléktől. Iskolai pályáját kezdé Gyönkön folytatá Kecskeméten és Nagy-Kőrösön. A papi tudo­mányokat Debrecenben hallgatta. 1825-ben academicus | rector lett Siklóson, hol 3 évet kitöltvén eensurázni I Pápára, ismeretgyüjtés végett Bécsbe ment. Onnan ha­zájába térve, lett fülöp-szállási s.-lelkész, nemsokára bajai j administrátor, honnan öt év elteltével rendes lelkészül hívta meg a felső-baranyai egyházmegyébe kebelezett besenci egyház, később a séllyei, és vaiszlói, végre 1848-ban siklósi lelkész lett, hol 28 évet töltött el. Három évig segéd, 48-ig pedig rendes lelkész volt, tehát 51 évig mun- j kálta az IJrnak szőlőjét. A gyász udvaron, a fennkölt lélek s az elérzéke­nyült rokonszív édesen vigasztaló hangján a jövőt biz­tosító hitérveivel imát mondott nt. Kossá Károly nagyfalui lelkész ur. Ima előtt s után igazi avatottsággal gyászdalt énekelt a t. Szűcs Dániel orgo­nista-tanitó ur által kiváló sikerrel vezetett siklósi da­lárda. A részvéttel tisztelgők beláthatlan sora kiséré ki ezután, a siklósi reform, egyházi elöljárósága által épen most körülkerített sírkertbe az elszenderült lelkipásztort. A sírnál, a prot. lelkész képét hűen ecsetelő sirbeszédet D á n y i Gábor nagytótfalui lelkész ur tartá; végül alulirt mondott néhány szót, hasonlítva az elhunyt lelkészt a 1 e s z á 11 ó, de soha k i n e m alvó naphoz, s hogy az elhunyt lelkész halála egy szép, egy igazi, de — utolsó istenitisztelet volt. A gyászkoszorú fényét emelte, a lelkészi kar szá­mos tagjai élén a baranyai egyházmegye erélyes főes­perese nt. Alföldi Sándor ur, ésa vidék buzgó tanitó kara. Voltak megyei és városi kitűnőségek ; ott volt minden felekezet lelkésze s tanítója, és számos rész­véttel tisztelgő, kik a fájdalom névtelen érzelmével hagyták el a családi sirboltot. Szélyel oszlott a gyásztisztesség tevők serege, de az esperes ur eljött a lelkész lakra, s figyelmezteté a siklósi ref. egyház elöljáróságát a nagy, az elhatározó pillanatra. Nincs kétsége — úgymond — hogy az elöljárók, eg/et­értve az egész gyülekezettel, szemelőtt tartandják az egyház békés jövőjét, felvirágzását, a kívánatos, a tör­vényszerű rendet, — mit megvalósítani feladatának val lotta az elöljáróság. Ezzel a gyászoló özvegy magára maradt kisded családjával, nézve a lelkész s tanitóözve­gyekre váró komor jövőbe ! Siklós, 1876. márt. 16-án. ZEKE LAJOS, református helyettes lelkész. Márc. 15-én, gyászos napunk volt. Rétyi Antos Ferenc, hoszszas betegeskedése után, márc. 12-én meghalt. Nagy számú közönség volt a temetésén , melyben képviselve volt a nép minden osztálya. Megható részvét nyilatkozott a nagy számú nép-gyülekezet kebelében az elhunyt jeles férfi iránt A jelesek által hagyott űr megható szokott lenni s csak akkor érezzük valódiing a veszteséget, midőn nem láthatjuk többé őket sorainkban. Ugy hiszem, közelismeréssel találkozó kötelességet teljesítek, ha az ő élete leírását átadom a nyilvános­ságnak. Született rétyi Antos Ferenc 1822. szeptember 15-én. 6 éves koráig az apai háznál neveltetett, édes apja volt Antos József királyi pénztárnok, édes anya Vajna Anna urnő, a gondos és fáradhatlan szülők eré­nyes nevelésben részeltették őt, hat fitestvérét és két nő­vérét ; a nyílt és mivelt ház fogékony talajra talált a jeles gyermek keblében. A mivelt és erényes szülők által megindított jó nevelés 6 éves korában a n.-enyedi főiskolában nyerte meg folytatását, ott tanult, mint jeles növendék 1838-ik évig. Nagy-enyedi tanuló korából egy epizód mindig élt keblében : ugyanis, 1834-ben herceg estei Ferdinánd Er délyt beutazván, midőn N.-Enyeden megfordult, tanár

Next

/
Thumbnails
Contents