Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-04-02 / 14. szám

log volna pl. Debrecenben ily feliratú épületeket is lát­hatni : „Domestica cassa épülete." „Elaggott lelkészek és tanitók menháza". „Lelkész- és tanitóárvák intézete." Vannak külföldön mintául szolgálható városok , melyekben az erkölcsi testületek mély vallásos érzelmei ily épületek felállításában is nyilvánulnak Ugyanazért azon remény táplál, s azon meggyőződés él lelkünkben, hogyha Debrecen az orgonák felá Utasában a művészet oltárára áldozatát gazdagon meghozta, mint még egy ref. gyülekezet sem, az egyházkerület emelkedett gondolko­zású és szép lelkű, vallásos érzelmekkel biró s azoktól áthatott tagjaival vállvetve azon is fog törekedni, hogy a várost idővel oly épületek is díszítsék, melyeknek homlokzatán az elébbi címek ékeskedjenek; ez által le­hetséges egy módon a város fényét belőlről, tekintélyét s méltóságát kívülre növelni, és ez leend a valódi hu­mánus és nagyszerű mozzanat az emberbaráti szeretet és műipar terén, melyre inkább fölhívhatni annak ide­jén a közönség figyelmét, mint a drága de . . . or­gonára. Már az irigység sem mondhatja, hogy Debrecen nem tett eleget a művészet várakozásának, előre is lá­tom lelki szemeimmel az orgona bírálók végtelen dicsé­retét és magasztalását, ám tegyék, legyen kinek saját meggyőződése szerint. Egy sajátságos észrevételünk azonban a művészi elégtételre ínég is van, t. i. az, hogy azon elégtét a templomok nagyságával viszszás arány­ban történt; ugyan is a nagytemplomban kis, a kistem­plomban nagy orgona van, most már az ispotályi tem­plom is követelhetné a maga illetőségét, a következetes­ség alapján, minthogy az legkisebb templom, abba té­tessék még egy harmadik és legnagyobb orgona! s ezt ha az Ur akarandja és élünk, meg fogjuk érni, mert azon működő kéz, mely a kistemplomi orgona minősé­gét oly bölcsen és mély belátással meghatározta, a má­sikat pedig iocalisalta s nagyobbította, ezt is kieszközöl heti; s ha ez meg fog történni, akkor Debrecen csak­ugyan a kálvinisták Romája leend, hová, az orgonák ihletett s nagyr.itörő művészi kezek által kicsalt varázs hangjainak hallgatása végett a távol vidékek lakói lel­kesedéssel fognak zarándokolni. IVÁNKA SÁMUEL. ISKOLAÜGY. A népiskolai hatóságokról hozott póttörvénycikk. A megyei kormányzat átalakítása, másrészt a kö­zelebbi 0 év alatt tett tapasztalatok következtében szük­ségesnek látszott az 1868. 38. törvénycikket némileg módosítani. Ezen törvényjavaslat a múlt héten tárgyal­tatott a képviselőházban, s következőleg állapitatott meg : 1. §. A népiskolaügy közigazgatását a vallás- és köz­oktatásügyi minister s annak vezetése alatt a tör vény ha tóságok és azoknak közigazgatási bizottságai, a tanfel ügyelők, a községi hatóságok s az iskolaszékek eszközlik az 1868: XXXVH1. törvénycikk a közigazgatási bi­zottságról szóló 1876. . . . t.-cz. és a jelen törvény ér­telmében. 2. §. Mindegyik vármegye (kerület, székvidék) a határai között fekvő s önálló törvényhatósági joggal biró városokkal együtt külön tankerületet képez, ugy mindazonáltal, hogy ezen városok népiskolai ügyei, saját közigazgatási bizottságai hatáskörébe tartoznak Budapest főváros külön tankerületet képez. 3. § A tanfelügyelőt az oktatáshoz és á közigazga­tás ügyeihez értő egyének közül a vallás- és közokta­tásügyi minister nevezi ki, különös tekintettel azokra, kik az oktatás és iskolai igazgatás terén magukat gya­korlatilag is kitüntették Egy tanfelügyelő rendszerint csak egy tankerület­ben működik kivételesen azonban több kisebb szomszé­dos tankerületnek is lehet egy tanfelügyelője. A vallás-és közoktatásügyi minister ha a tankerület területének és népességének nagyságánál fogva a teendők halmozott­, sága igényli, állandó szakértő segédet avagy segédeket nevezhet a tanfelügyelő mellé, úgyszintén szükség eseté­be.) egyes szakértőket az iskolák szakszerű vizsgálatával bizhat. meg, mely esetben azok napidijat kapnak és úti­költségeik megtéríttetnek; ezen felül ideiglenesen meg­bízhat ahhoz értő és önként vállalkozó egyéneket az 1 iskolalátogatásokban való segédkezéssel. A tankerületekbe tanfelügyelők, segédek és megbí­zottak akként alkalmazandók, hogy az államkormány ezen közegei minden iskolát évenkint legalább egyszer meglátog ath assan ak. A tanfelügyelők és segédeik rendes fizetést húznak. 4. §. A hitfelekezeti iskolák fölött az állami fő felügyeletet a vallás és közoktatásügyi min ster a o. §-ban emiitett közegei által gyakorolja a fennálló törvé­nyek értelmében. í). §. A tanfelügyelő a közigazgatási bizottságnak tagja és tanügyi előadója , a bizottságnak népiskola ügyekre vonatkozó határozatai az ő jelenlétében ho­zatnak. A tanfelügyelő főbb teendői : 1. köteles a tankerületében levő állami, községi, hit felekezeti, társulati és magán alsó és felső népoktatási, ugy szintén a kisdedóvó összes intézeteket maga, vagy segéde, vagy az iskolalátogatásokkal ideiglenesen megbí­zottak által minél gyakrabban, évenként azonban lega­lább egyszer meglátogatni, illetőleg meglátogattatni, s azokban a népoktatási törvény pontos végrehajtására fel­ügyelni. — E célból ugy a polgári mint a hitfelekezeti iskolaszékekkel s községi és egyházközségi hatóságokkal, ugy szintén az iskolák felsőbb hatóságaival, va'amint a társulati és mag.n intézetek felsőségeivel közvetlenül is érintkezhetik.

Next

/
Thumbnails
Contents