Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)
1876-04-02 / 14. szám
log volna pl. Debrecenben ily feliratú épületeket is láthatni : „Domestica cassa épülete." „Elaggott lelkészek és tanitók menháza". „Lelkész- és tanitóárvák intézete." Vannak külföldön mintául szolgálható városok , melyekben az erkölcsi testületek mély vallásos érzelmei ily épületek felállításában is nyilvánulnak Ugyanazért azon remény táplál, s azon meggyőződés él lelkünkben, hogyha Debrecen az orgonák felá Utasában a művészet oltárára áldozatát gazdagon meghozta, mint még egy ref. gyülekezet sem, az egyházkerület emelkedett gondolkozású és szép lelkű, vallásos érzelmekkel biró s azoktól áthatott tagjaival vállvetve azon is fog törekedni, hogy a várost idővel oly épületek is díszítsék, melyeknek homlokzatán az elébbi címek ékeskedjenek; ez által lehetséges egy módon a város fényét belőlről, tekintélyét s méltóságát kívülre növelni, és ez leend a valódi humánus és nagyszerű mozzanat az emberbaráti szeretet és műipar terén, melyre inkább fölhívhatni annak idején a közönség figyelmét, mint a drága de . . . orgonára. Már az irigység sem mondhatja, hogy Debrecen nem tett eleget a művészet várakozásának, előre is látom lelki szemeimmel az orgona bírálók végtelen dicséretét és magasztalását, ám tegyék, legyen kinek saját meggyőződése szerint. Egy sajátságos észrevételünk azonban a művészi elégtételre ínég is van, t. i. az, hogy azon elégtét a templomok nagyságával viszszás arányban történt; ugyan is a nagytemplomban kis, a kistemplomban nagy orgona van, most már az ispotályi templom is követelhetné a maga illetőségét, a következetesség alapján, minthogy az legkisebb templom, abba tétessék még egy harmadik és legnagyobb orgona! s ezt ha az Ur akarandja és élünk, meg fogjuk érni, mert azon működő kéz, mely a kistemplomi orgona minőségét oly bölcsen és mély belátással meghatározta, a másikat pedig iocalisalta s nagyobbította, ezt is kieszközöl heti; s ha ez meg fog történni, akkor Debrecen csakugyan a kálvinisták Romája leend, hová, az orgonák ihletett s nagyr.itörő művészi kezek által kicsalt varázs hangjainak hallgatása végett a távol vidékek lakói lelkesedéssel fognak zarándokolni. IVÁNKA SÁMUEL. ISKOLAÜGY. A népiskolai hatóságokról hozott póttörvénycikk. A megyei kormányzat átalakítása, másrészt a közelebbi 0 év alatt tett tapasztalatok következtében szükségesnek látszott az 1868. 38. törvénycikket némileg módosítani. Ezen törvényjavaslat a múlt héten tárgyaltatott a képviselőházban, s következőleg állapitatott meg : 1. §. A népiskolaügy közigazgatását a vallás- és közoktatásügyi minister s annak vezetése alatt a tör vény ha tóságok és azoknak közigazgatási bizottságai, a tanfel ügyelők, a községi hatóságok s az iskolaszékek eszközlik az 1868: XXXVH1. törvénycikk a közigazgatási bizottságról szóló 1876. . . . t.-cz. és a jelen törvény értelmében. 2. §. Mindegyik vármegye (kerület, székvidék) a határai között fekvő s önálló törvényhatósági joggal biró városokkal együtt külön tankerületet képez, ugy mindazonáltal, hogy ezen városok népiskolai ügyei, saját közigazgatási bizottságai hatáskörébe tartoznak Budapest főváros külön tankerületet képez. 3. § A tanfelügyelőt az oktatáshoz és á közigazgatás ügyeihez értő egyének közül a vallás- és közoktatásügyi minister nevezi ki, különös tekintettel azokra, kik az oktatás és iskolai igazgatás terén magukat gyakorlatilag is kitüntették Egy tanfelügyelő rendszerint csak egy tankerületben működik kivételesen azonban több kisebb szomszédos tankerületnek is lehet egy tanfelügyelője. A vallás-és közoktatásügyi minister ha a tankerület területének és népességének nagyságánál fogva a teendők halmozott, sága igényli, állandó szakértő segédet avagy segédeket nevezhet a tanfelügyelő mellé, úgyszintén szükség esetébe.) egyes szakértőket az iskolák szakszerű vizsgálatával bizhat. meg, mely esetben azok napidijat kapnak és útiköltségeik megtéríttetnek; ezen felül ideiglenesen megbízhat ahhoz értő és önként vállalkozó egyéneket az 1 iskolalátogatásokban való segédkezéssel. A tankerületekbe tanfelügyelők, segédek és megbízottak akként alkalmazandók, hogy az államkormány ezen közegei minden iskolát évenkint legalább egyszer meglátog ath assan ak. A tanfelügyelők és segédeik rendes fizetést húznak. 4. §. A hitfelekezeti iskolák fölött az állami fő felügyeletet a vallás és közoktatásügyi min ster a o. §-ban emiitett közegei által gyakorolja a fennálló törvények értelmében. í). §. A tanfelügyelő a közigazgatási bizottságnak tagja és tanügyi előadója , a bizottságnak népiskola ügyekre vonatkozó határozatai az ő jelenlétében hozatnak. A tanfelügyelő főbb teendői : 1. köteles a tankerületében levő állami, községi, hit felekezeti, társulati és magán alsó és felső népoktatási, ugy szintén a kisdedóvó összes intézeteket maga, vagy segéde, vagy az iskolalátogatásokkal ideiglenesen megbízottak által minél gyakrabban, évenként azonban legalább egyszer meglátogatni, illetőleg meglátogattatni, s azokban a népoktatási törvény pontos végrehajtására felügyelni. — E célból ugy a polgári mint a hitfelekezeti iskolaszékekkel s községi és egyházközségi hatóságokkal, ugy szintén az iskolák felsőbb hatóságaival, va'amint a társulati és mag.n intézetek felsőségeivel közvetlenül is érintkezhetik.