Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1876 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1876-03-05 / 10. szám

gével a hitformulákat vizsgálja, és ha kell azt más kifejezésbe és idomba alakithatja át, a melyben már inkább megfelel a tudomány és kor szellemének. Sőt a hitvallás lényegileg is változhatik ily követelmények szerint az idők folytában. Hasonló eredményre jön Rückertl

) volt theologiai tanár Jenában, a hitvallások tartamáról értekezvén. „A hitvallás, ha fogalmának és céljának meg akar felelni, kell hogy mind annak kifejezése legyen, mit a valló község vagy egyház igazán hisz. Ez voltakép csak akkor volna lehetséges, ha azt minden tag értené és továbbá, ha az csak azt tartalmazná a mi tényleg a község vagy az egyház hite. Teljesen azonban sem az egyik, sem a másik nem érhető el, ós meg kell elégedni azzal, ha ezen két kívánalomnak megközelítőleg elég tétetik. Ebből már következik, hogyha a hit változik, változnia kell a hitvallásnak is, ós igy az utóbbi nem fogja a hitet meghatározni, hanem követni; mint a tanú is a tényt nem hajtja végre, s nem határozza meg, hanem csak oly módon tesz róla vallomást mint azt találta. Magától értetik, hogy a hitnek örök igazságai változók nem lehetnek, valamint azon tanok sem, melyek által az ember keresztyénné és különösen evangy. keresztyénné lesz, hanem változik egyedül az, mi az emberek között szükségesképen változik, t. i. a felfogás alakja, a lényegbe való behatásnak világossága és mélysége; miből megint az következik; bogy a hitvallás mennél inkább csak a lényegre szorítkozik , a felfogás formáját azonban a szabad gondolkodásnak és az életnek engedi át, annál tovább állhat fenn változatlanul; míg ellenben minél mélyebben bebocsátkozik a részletességekbe, s minél inkább törekszik, hogy a jelen felfogását hitvallásilag meghatározza, annál hamarább be fog azon eset következni , hogy a mult idő ezen hitében, a jelen község nem találhatja fel többé önnön nézeteit. Ez azután azoktól, kik még hitöket feltalálják a hitvallásban, gyakran elszakadásnak és hitetlenségnek tekintetik; de annak az oka legtöbbször nem az emberekben , hanem a hitvallásban keresendő, mely oly mélyen elásta az alak, és a részletekre kiterjedő meghatározások alá a lényeget, hogy ezt azok is, kik akarnának hinni, fel nem találják ós azért nem hihetnek, s igy azután sokszor a formával a lényeget is elvetik. Mikor ez bekövetkezik, ez biztos jele annak, hogy eljött a, pillanat a fennálló hitalakzat átvizsgálására és javítására, s ezt elmulasztani nem tanácsos . . . Nagy nehézséget képez az alkalmas időpont feltalálása. Annyi bizonyos, hogy a jelen nem alkalmas ily javításra. Minden ilyféle kísérlet könnyen szakadásokhoz vezetne. Ki azt nem akarja, el fogja várni, mig Isten kegyelme, s hü erangyeliomi tettbuzgóság által) a hanyatlott keresztyénség ismét oda vezéreltetik s fejlesztetik, a midőn a többségtől egy szabadon elfogadandó és örömmel vallandó hitvallás reményelhető." E szerint a két gondolkodó abban egyet ért, hogy a vallásos symbolnm vagy confessio változhatik, sőt változnia kell, a hit, tudomány, és az azokon alapuló nézetek ós felfogások változásával. De abban is meg fognak Rüc kerttel a haladók egyezni , hogy a jelen nem bír azon sajátságokkal, melyek nélkülözhetlenek hitalakzatok alkotására. Iís igy mit sem adunk az orthodox táborból jövő felszólításokra, melyek szerint, ugy mint ők tették, minket is arra akartak bírni, hogy hitünket határozott formulákban fejezzük ki. Okulva különösen Francziaország protestánsainak sajnálatos szakadásain, melyeket az orthodox többség hitcikkei idéztek elő, feladatunkat inkább abban találandjuk, hogy szorgalom, buzgóság és az egyházunk iránti szeretet vezércsillagai alatt figyelmeztessük a közönséget arra, a mi még megállhat, és minek változnia kell; „próbáljunk meg mindeneket és a legjobbat tartsuk meg," készítsük ily módon elő az uj hit és uj idő előjövetelét, melyről elébb utóbb elmondhatni : „Minden elő van készítve, az építési kövek már meg vannak far.igva , csak egy férfi teremtő, alkotó ereje ós elszánt bátorsága kívántatik, hogy az uj épület felemeltessék , mely köré a még meg nem romlott ifjúság gyülekezni fog, ós az utat az igazsághoz megtalálandja." WEBER PAMIJ. «) „Eln Büehleiii von der Kirche" von Dr. L. J. Kückert. Az egyházlátogatásról- *) Ha már megkezdődött a vita az egyházlátogatás: ról, folytassuk a vitát s győzzön a mi jobb. Legelőször ') Dr. Carl Schwarz: Zu der Geschichte der neuen Theologie. f>03. *) Ismét egy érdekes rajz a canonica visitatio tör| ténetébŐl, a f.-baranyai ref. egyházmegye egyik nagy : érdemű veterán lelkészétől. Ismét egy kép, mely részben hazai prot. egyházunknak félmúltjától tükrözi vissza az